2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Megnyitották a Mini-Nyárád látogatóközpontot

  Pénteken délelőtt nyitották meg a vármezői vonatállomáson kialakított látogatóközpontot, amely a turistáknak egyedi módon mutatja be a Nyárádmentét. Szovátáról a nyári évadban az egykori kisvasút megmaradt szakaszán sokan utaznak naponta Vármezőbe.

A makett hűen képezi le a vidék domborzatát, épületeit, életvitelét


  Főleg őket, de általában a Felső-Nyárádmentén megforduló turistákat célozza meg a látogatóközpont. „Számunkra ez a táj nem egy térkép, hanem az otthon, ezt szeretnénk bemutatni azoknak, akik az ország más részéről érkeznek ide” – mondta el a megnyitón Balássy András, a Nyárádmente Kistérségi Társulás munkatársa. A projektet Nyárádremete önkormányzata valósította meg, erre 2019-ben nyert 100 ezer eurós pályázati támogatást európai alapokból a LEADER program keretében. Az Útkereszteződések – turisztikai együttműködés a Nyárádmentén című projekt révén két látogatóközpont nyílt a községben: a mikházi egykori ferences kolostor épületében, a templomhoz tartozó helyiségekben már a tavaly nyáron megnyílt egy kiállítás, amely a ferencesek életét, munkásságát mutatja be: a rend történetétől, a csíksomlyói és mikházi kolostorok történetén, az alapítólevelen, kegytárgyakon, Kájoni János munkásságán át a kolostori oktatási központ könyvtáráig és a szerzetesi öltözetig számos érdekességet tudhat meg itt a látogató. A kiállítás létrehozásában a Maros Megyei Múzeum, a Teleki Téka, a nyárádköszvényesi római katolikus plébánia, illetve a főegyházmegyei levéltár nyújtott szakmai támogatást, míg a remetei önkormányzat a kiállítási felület felújításából, berendezéséből vette ki a részét.

 Ennél nagyobb és látványosabb látogatóközpontot alakítottak ki a vármezői vonatállomáson. Felépítettek egy, az Osztrák–Magyar Monarchiában jellemző állomásépületet (bakterházat), s ebben egy makettasztalon mutatják be a Nyárádmente látványosságait, illetve volt vasúti infrastruktúráját.

A terepasztal 

A tíz négyzetméteres terepasztalt a tervező és kivitelező, Kovács Áron marosvásárhelyi építészmérnök mutatta be. A makett a Nyárádmente látványosságait mutatja be „Murokországtól” Vármezőig, megjelenítve az első világháború előtt átadott keskeny nyomtávú pálya által kiszolgált térséget, azaz Marosvásárhelytől indulva Parajdig. A többéves munka eredménye egy aprólékos, látványos és gazdag bemutatóasztal lett, amelyen a vásárhelyi nagyállomástól a volt cukorgyáron át érünk a vidék zöldségtermesztésről ismert alsó részére, a nagyteremi állomásra, közben már látszik a jövőbeni autópálya kezdeti része. Aztán „felvonatozunk” Nyárádszeredáig, onnan Nyárádremetéig, Vármezőig, Szovátáig és Parajdig. Közben látunk zöldségtermesztő gazdaságot, hagyományos nyárádmenti falut, jobbágytelki táncosokat és szalmakalap-készítőket, a mikházi római erődítménynél dolgozó régészeket, a templomnál esküvő párt, a Bekecsen lovasokat, Szovátán fürdőzőket. Felsorakoznak a vidék épített látványosságai: a vasútállomást, a szeredai főteret és a Székely Kaszinót, a nyárádszentmártoni, nyárádszentimrei, berekeresztúri templomot, a mikházi kolostort és templomot, a bekecsi kápolnát is szemügyre vehetjük, Szovátán a szállodákat és a Medve-tavat, Vármezőben a fakitermelés és a horgászat, Parajdon a sókitermelés van megjelenítve.

 A makettasztal a valós domborzati vonalakat, épületeket, járműveket adja vissza. Ez utóbbiakat nagyon nehéz volt beszerezni, hazai és külföldi piacokon és üzletben kellett megvásárolni, míg a fákat kézzel készítették és festették, egyes részletelemeket pedig háromdimenziós nyomtató állított elő.

 A terepasztal két év alatt épült meg, 25 személy hatezer órát dolgozott rajta, 81 valósághű épületet és 31 méter vasúti sínpárt, 36 vasúti váltót, 6 megállót tartalmaz, 7 mozdony, 32 vagon, továbbá személygépkocsi és teherautó van rajta. A közlekedést automatizált sorompók, fény- és hangjelzések kísérik, digitális érzékelők, valamint az utak alá beépített mágneses fémszál és áram működteti. Az egész rendszert egy számítógépes szoftver, teljesen automata és digitális program irányítja, a legmodernebb elektronikai és innovatív megoldások beépítésével.


Nagy érdeklődés övezte az épület átadását


Ez csak a kezdet

A látogatóközpontban szeretnének egy interaktív kiállítást is létrehozni a kisvasút történetéhez. A projekt eredményeként egy egyesület (Visit Nyárád) jött létre, írott, elektronikus népszerűsítő kiadványok és kisfilm is készült.

 A látogatóközpontokat a nyárádremetei önkormányzat tartja fenn. Mivel öt éven át ingyenesen kell fogadni a turistákat, némi bevétel biztosítása érdekében egy egyesület révén kézművestermékeket, népszerűsítő kiadványokat árusítanak a vármezői állomáson.

 A Mini-Nyárád látogatóközpont programját a Szováta–Vármező vonat járataihoz igazítják, mert a nyári turisztikai idény idején a kisvasúton számos turista érkezik ide a fürdővárosból. A járat hétfő kivételével mindennap háromszor közlekedik, 10, 13.30 és 17 órakor indul Szovátáról, a kétórás oda-vissza út között fél órát töltenek a vendégek Vármezőn. A turistajáratot a tapasztalatok szerint szeptember közepéig érdemes működtetni, azután október végéig már csak hétvégenként – mondta el lapunknak a kisvasutat üzemeltető cég ügyvezetője, Mircea Greabu.

Nem volt olcsó

A projekt azért kapta az Útkereszteződések címet, mert a vidéken áthaladó, de a településeket nem minden esetben érintő Mária-utat szerették volna bekapcsolni a nyárádmenti turisztikai forgalomba azáltal, hogy három ösvényt csatlakoztatnak rá, hogy a turisták a falvakból is elérjék az utat, vagy az úton haladók letérhessenek egy-egy település látnivalóihoz. Így hoztak létre három csomópontot: a Bekecs-tető szakrális és történelmi, Mikháza szakrális és kulturális, Vármező természeti, történelmi és kultúrtörténeti élményeket nyújt a turistáknak.

 A beruházás összértéke egymillió lej, amelynek szinte felét teszi ki a vármezői látogatóközpont és makettasztal megépítése, így a remetei önkormányzat jelentős önrészt (az összeg felét) kellett felvállalja, sőt időközben elszabadultak az árak, és voltak nem támogatható költségek is.

 Az épület és a makettasztal százezer euróba került, a remetei önkormányzat még egy ekkora önrészt vállalt a többi költség fedezésére

Fotó: Gligor Róbert László


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató