2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A szerdán megbuktatott Orban-kormány kedden, egy nappal a bizalmatlansági indítványról szóló parlamenti szavazás előtt, immár sokadszorra „megreformálta” a 95-ös egészségügyi reformtörvényt. Az ellenzők által csak egészségprivatizációnak nevezett rendelet lényege, hogy – néhány kivételtől eltekintve – az országos egészségügyi programok finanszírozása egységesen történjen az állami, illetve a magán ellátórendszerben. A volt kormányképviselők azt állították, az intézkedés növeli a betegek hozzáférését az ellátáshoz, illetve megszünteti a diszkriminációt az állami és a magánszektor között, „lehetővé téve a páciensek számára, hogy minőségi szolgáltatásokban legyen részük a hozzájuk legközelebb eső kórházban”. A miniszterelnöki hivatal volt kancelláriavezetője szerint viszont csupán két országos egészségügyi programról van szó: az infarktust és az agyvérzést szenvedett betegek kezelését biztosítókról. Más kormányképviselő pedig arról beszélt, hogy lehetőséget teremtenek a „válságos” állapotban levő pácienseknek arra, hogy eldöntsék, állami vagy magánkórházban akarják-e kezeltetni magukat, az állami egészségügyi programokhoz tartozó betegségek kezelési költségeit pedig az országos egészségbiztosító pénztár fizeti. 

Azon túl, hogy e kijelentések szakmaisága még laikusnak is ellentmondásos, a sebbel-lobbal „összefércelt” kormányrendelet-tervezetből, amelyről elfogadása után az időközben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormány vezetője azt állította, hogy liberalizálja, de nem privatizálja az egészségügyi szolgáltatásokat, hiányoznak azok a tanulmányok, amelyek az intézkedésnek a gazdaságra, a versenyszférára, az állami támogatási rendszerre, a vállalkozói környezetre, közigazgatásra, a kis- és közepes vállalatokra, a környezetre gyakorolt hatását ismertetik. Mindössze szociális szempontból állapítják meg, hogy javulni fog a betegek hozzáférése az ellátáshoz. 

Egy ilyen részreform azonban mit sem ér, ha más intézkedések nem követik, mint például a szolgáltatások árának felülvizsgálata, egységesítése, vagy annak szabályzása, hogy az orvosok magán vagy állami ellátórendszerben dolgozhatnak, az egységes minőségügyi indikátoroknak való megfelelés, az informatikai rendszer korszerűsítése, a betegeknek magán vagy állami ellátórendszerben nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adatbázis létrehozása, prevenciós stratégiák kidolgozása, a közpénz elköltésének átláthatósága stb. Ellenkező esetben marad a magánszolgáltatók általi „lefölözés”, a viszonylag egyszerűbb esetek ellátása, az állami kórházak pedig tovább küszködhetnek a bonyolult és költséges esetekkel. 

Az Orban-kormány bukása után várhatóan a szóban forgó rendelet is hasonló sorsra jut, a kérdés az, hogy mit kezdenek az egészségüggyel az ismét hatalomra kerülő pártok. Mert a helyzet siralmas: az Európai Bizottság jelentése szerint az EU országai közül Romániában a legmagasabb az elhalálozási arány a megelőzhető, illetve kezelhető esetek tekintetében, Románia egyike azon uniós országoknak, ahol a legkisebb – 75,3 év – a várható élettartam, miközben az uniós átlag 80,9 év. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató