Ukrán–orosz háború
Romániának az orosz csapok elzárása esetén sem kell nélkülöznie a gázt
Kétségtelen, hogy az ukrajnai háború következményeit a román gazdaság is megérzi, de Romániának akkor sem kell nélkülöznie a gázt, ha Oroszország elzárja a csapot – idézte Nicolae Ciucă kormányfő kijelentését a Digi24 hírtelevízió internetes oldala hétfőn.
A miniszterelnököt egy vasárnap este közvetített interjúban egyebek mellett arról kérdezték: hogyan érintené
Romániát, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntene, hogy leállítja az Európába irányuló gázexportot. Ciucă kifejtette: Románia gázszükséglete mintegy 20 százalékát fedezi orosz importból, amelyet a még idén megnyitandó, bolgár–görög interkonnektoron keresztül érkező gázmennyiséggel lehetne pótolni.
Elmondta: a görög kormányfővel Bukarestben találkozott, bolgár kollégájával telefonon egyeztetett, és az a célkitűzésük, hogy júniusban megnyitják a görög–bolgár határon átvezető gázvezetéket, amelyen októbertől kezdődően, de legkésőbb az év vége felé elindulhat a gázszállítás. Szerinte ezzel megteremtődik a lehetőség arra, hogy Románia az égei-tengeri Alexandrúpoli görög kikötővárosban működő terminálon keresztül kapjon amerikai cseppfolyósított földgázt. Hozzátette: a Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA gázvezetéken keresztül más európai országok is hozzáférnek majd ehhez az energiaforráshoz.
Ciucă elmondta: a kormánypártok kötelezettséget vállaltak arra, hogy egy-két hónapon belül véglegesítik az offshore-kitermelésekre vonatkozó jogszabályt, oly módon, hogy mind a befektetők, mind az állam számára kedvező feltételeket szabjanak a fekete-tengeri gáztartalékok kitermelésére.
A Fekete-tenger kontinentális talapzata alatt több mint egy évtizede felfedezett Neptun Deep gázmezőből becslések szerint évente 10 milliárd köbméternyi földgázt lehetne kitermelni, miközben Románia éves gázfogyasztása mintegy 12 milliárd köbméter. Az osztrák OMV Petrom és az amerikai ExxonMobil által koncesszióba vett lelőhelyről azonban nem kezdték el a kitermelést, mert a befektetők úgy értékelik, a romániai offshore-törvény nem biztosít számukra „barátságos” feltételeket. Az ExxonMobil ezért úgy döntött, megválik a gázmezőben birtokolt 50 százalékos érdekeltségétől, amelyet a Romgaz román állami vállalat vesz át. Az 1,06 milliárd dollár értékű tranzakció 2022 első negyedévében zárulhat le. (MTI)
Nemzetközi hadgyakorlat a Mihail Kogălniceanu támaszponton
Egy 150 katonából álló holland légideszant-különítmény részvételével és a holland védelmi miniszter jelenlétében kezdődött meg hétfőn Romániában az amerikai–román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlat.
A Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogălniceanu támaszponton a román védelmi miniszterrel közösen tartott sajtóértekezleten Kajsa Ollongren rámutatott: a közös hadgyakorlat a NATO egységét fejezi ki és azt az eltökéltséget, hogy a szövetség megvédi területe minden négyzetcentiméterét.
„Jelenlétünk itt, Románia keleti határán az aggodalmat is tükrözi, hiszen Románia határa a mi határunk, a NATO határa” – jelentette ki a holland védelmi miniszter Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára utalva.
Vasile Dîncu román védelmi miniszter szerint a Milhail Kogălniceanu támaszpont ma a NATO egységét és szolidaritását jelképezi, hiszen ott holland, amerikai, francia, belga, portugál, olasz, német katonák vesznek részt a román bajtársaikkal együtt a közös gyakorlatokban, a légtérvédelmi járőrözésben vagy a NATO Reagáló Erőiben, egy határozott elrettentő üzenetet közvetítve.
Románia lőszert, katonai felszerelést küldött Ukrajnának, a kormány mindent megtesz a háború elől menekülők támogatása érdekében, és megkezdte egy humanitárius logisztikai központ kialakítását az Európai Bizottság támogatásával – sorolta Dîncu.
„Ha Moszkvát nem állítják meg, veszélybe kerül a keleti szomszédság országainak stabilitása. Az Európai Uniónak ezért többet kell tennie ezen országok ellenálló képességének javítása érdekében – vélekedett a védelmi miniszter.
A március 24-ig tartó, dobrudzsai helyszíneken (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében) rendezett Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton a román hadsereg egy ejtőernyős zászlóalja, illetve egy gépkocsizó dandárja, valamint amerikai és román helikopterek vesznek részt. (MTI)
Macron cáfolja, hogy humanitárius folyosók megnyitását kérte az ukrán városok körül
A francia elnöki hivatal tagadta hétfőn, hogy Emmanuel Macron államfő humanitárius folyosók megnyitását kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az ukrán városoknál.
„Az elnök a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, a civil lakosság védelmét és a segítség eljuttatását kérte, ahogy azt minden alkalommal megteszi” – jelezte az Elysée-palota. „A nemzetközi jog tiszteletben tartása a bombázások és az offenzíva leállítását jelenti. Azaz, mi nem kértünk folyosókat Oroszország irányába” – tette hozzá a francia elnöki forrás.
Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron vasárnap csaknem kétórás megbeszélést folytatott telefonon.
Az Elysée-palota szerint a hétfői orosz bejelentéssel Vlagyimir Putyin orosz elnök „a saját narratíváját erőlteti, miszerint ő az, akit megtámadtak, és az ukránok az agresszorok, miközben az oroszok menedéket biztosítanak”.
Az orosz védelmi minisztérium hétfő reggel azt közölte, hogy fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál –, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához.
A tárca a döntést a katasztrofális humanitárius helyzettel indokolta, valamint azzal, hogy Emmanuel Macron az ügyben személyes kérést intézett Vlagyimir Putyinhoz.
A moszkvai katonai tárca részletesen leírta az útvonalakat, amelyeken a menekülők elhagyhatják a várost. Kijevből és Harkivból egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre. A védelmi minisztérium közölte, hogy az evakuálást egyebek között drónokról fogja ellenőrizni, és figyelmeztette az ukrán felet, hogy „ezúttal haszontalan és értelmetlen” lesz Moszkvát megvádolni a humanitárius művelet megszakításával. A tárca hangsúlyozta, hogy konkrét lépéseket várnak az ukrán hatóságoktól, valamint a felsorolt városok vezetésétől. (MTI)
Románia nem keveredik fegyveres konfliktusba Oroszországgal
Romániának nincs semmi oka arra, hogy fegyveres konfliktusba keveredjen Oroszországgal, és ez nem is fog megtörténni – közölte hétfőn a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
„Mindannyian tudjuk, mi történik Ukrajnában, és én úgy gondolom, hogy amit Vlagyimir Putyin jelenleg tesz, amire buzdítja az orosz népet, az elfogadhatatlan 2022-ben” – fogalmazott Marcel Ciolacu. A pártelnök hozzátette, Romániának jelenleg nincs oka arra, hogy fegyveres konfliktusba keveredjen Oroszországgal, és szerinte ez nem is fog megtörténni. Ciolacu úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború gazdasági hatásait az egész világ megérzi majd, de Európa, ezen belül pedig a legközelebbi országok fogják a leginkább megsínyleni ezt a helyzetet. „Meggyőződésem, hogy megtaláljuk majd a legjobb megoldásokat a válság leküzdésére” – nyomatékosította. (Agerpres)
