Van-e szükség közigazgatási átszervezésre Romániában?

Van-e szükség közigazgatási átszervezésre Romániában? – volt a témája csütörtök este a Bernády Házban szervezett vitafórumnak.

Van-e szükség közigazgatási átszervezésre Romániában? – volt a témája a Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió által csütörtök este a Bernády Házban szervezett vitafórumnak. Részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Csutak István fejlesztéspolitikai szakértő és Novák Zoltán történész, moderátor Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója volt.

Markó Béla, az est házigazdája a címben szereplő kérdésre József Attila szavaival válaszolt: A tenger valóban kék, barátom,/ Csakhogy nem úgy kék, ahogy te gondolod. Vagyis szükség van a közigazgatás átszervezésére, de nem úgy, ahogy azt Bukarestben elképzelik, hiszen ez nem konjunkturális kérdés, bár mostanában sikerült kiélezni. A magyarság legnagyobb és legfontosabb ereje az önkormányzatokban van, s nem mindegy, hogy milyen jellegű közigazgatási egységekben élhetünk, hangsúlyozta Markó.

Novák Zoltán történész röviden ismertette az utóbbi 50 évben a Székelyföldet ért átszervezéseket. Csutak István fejlesztési szakértő szerint csak olyan gazdasági régiók működhetnek, amelyeket kohéziós erőként összetart a kultúra. Ugyanakkor rámutatott, hogy a gazdaságot nem lehet elvonatkoztatni a politikától.

Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a kérdés, hogy van-e szükség közigazgatási átszervezésre, benne van a politikai közbeszédben, mindig aktuális ezzel foglalkozni, és közvitára kell bocsátani ahhoz, hogy 2012-ben, amikor döntést lehet hozni, a közvita lefusson és konszenzus alakuljon ki az ügyben. „A Kós Károly Alapítvány részéről jó témaválasztás volt. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezt a témát a következő hónapokban többször elő kell venni, és nagyon valószínűnek tartom, hogy a 2012-es esztendőnek, választási évről lévén szó, ez lesz az egyik fő témája”.

Fontos, de nem úgy, ahogy egyes bukaresti politikusok elképzelik

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a Népújság kérdésére – és ha igen, miért fontos? – kijelentette: – A régióátszervezés fontos, viszont nem úgy, ahogy egyes bukaresti politikusok elképzelik, hanem úgy, hogy lehessen fenntartani azokat a tájegységeket, térségeket, amelyek több száz vagy ezer év alatt kialakultak. Nyilván ez nemcsak a magyarokra, hanem az ország egészére igaz. Az államelnök elképzelésében Vrancea Konstanca megyével egy régióba tartozna. Mi a hasonlóság közöttük? Semmi tulajdonképpen, úgy, ahogy Hargita megye és a Fehér megyei mócok között sincs semmi összefüggés. Ezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy lehetséges, sőt kell egyfajta gondolkodás a régiók, megyék átszervezéséről, de ez természetes folyamat kell legyen és nem mesterséges politikai döntés eredménye. Hiszen azt tapasztalom, hogy a bukaresti román pártoknak elsősorban a szavazatszerzés, a következő választások megnyerése a fontos. Számunkra, erdélyi magyarok számára elsősorban hosszú távú tervezés, és nyilván hosszú távon közösségként való megmaradásunk az igazán fontos. Ezen belül van Székelyföld, nem lehet más megoldás, mint ahogy mi is el tudjuk fogadni. Hargita, Kovászna és Maros vagy Maros megyének egy része egyrészt, másrészt pedig Szilágy, Szatmár és a Bihar megyei magyar közösségek egy régióban való összesítése lehet egy életképes elképzelés.

Minden jel arra mutat, hogy infrastrukturális fejlesztésben, jövőképében, népességében egy kompakt régiót tudunk létrehozni, és nyilván gazdasági erejében úgyszintén Székelyföld tekintetében, hiszen Hargita, Kovászna és Maros megye GDP szempontjából is egyforma, s így az uniós pénzek lehívása szempontjából is, ha egy régió vagyunk, mindhármunknak jobb. Ezzel szemben ha például Brassóval vagy Szebennel kerülünk egy régióba, akkor a gazdagok gazdagabbak lesznek, a szegények még szegényebbek. Ezzel nem azt mondom, hogy a székelyföldi megyék szegények, hanem azt, hogy az eddigi szerény lehetőségekhez képest a maximumot tudtuk kihozni. Viszont ha sikerül egy régióba, egy megyébe kerülni, akkor a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakban számunkra jobb lesz.