2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Rohanó, stresszes mindennapjaink, rendetlen életvitelünk, erőnkön felüli vállalkozásaink eredményeként egyszer csak azt vesszük észre, hogy a teljesítményünk csökken, gyenge a motivációnk valamilyen tevékenységgel kapcsolatban, beszürkülünk, s nem tudunk mihez kezdeni magunkkal, egy adott szinten kiégettnek érezzük magunkat. A téma folytatásaként lássuk, mit javasolnak a szakemberek a kiégési szindróma orvoslására.

A kiégés észlelésekor a legjobb, ha átmozgatjuk magunkat. Kimegyünk az erdőbe, vagy kocogni, vagy úszni, vagy kirándulni, kimozdítjuk magunkat abból az élethelyzetből, amiben ez a kellemetlen állapot bekövetkezett. Mást csinálunk, magunkra figyelünk egy másik környezetben. A mozgás a gyógyír a kiégettségre, még akkor is, ha ez furcsán hangzik, mert fáradtak, levertek, kimerültek vagyunk, úgy érezzük, nincs energiánk semmire. Aki nem mozog eleget, elsorvadnak az izmai, gyengül a keringése, a szíve, egyre gyengébbé, fáradékonyabbá válik, ellustul, s így kialakul az ördögi kör. A lusta ember mind gyengébb lesz, és mivel egyre gyengébb, egyre kevesebbet mozog. Ha hetente többször terheljük szervezetünket kitartást, állóképességet fejlesztő mozgással, felfrissül, s a rendszeres igénybevétel pozitívan befolyásolja a lelki tényezőket is. Az ilyen típusú mozgásnak három kritériumnak kell megfelelnie: legyen rendszeres és kellőképpen gyakori (pl. heti három alkalom), alkalmanként húsz perctől negyven percig tartson, hogy növelje, javítsa állóképességünket, és ne legyen túlságosan megterhelő, nem szabad kifulladni közben. Gyakorlatba ültetve tehát, ha kimegyünk kocogni egy parkba, kedvenc zenénket bekapcsoljuk a fülhallgatóba, magunkat pedig kikapcsoljuk addigi helyzeteinkből, és figyeljük, hogy a szervezetünk mennyire fárad, hogy alkalmazkodik a légzésünk, a szívverésünk a terheléshez, a tevékenység végén pedig a kellemes fáradtság érzését. Aki rendszeresen mozog, rövid idő után észlelni fogja, hogy a mozgás után sokkal jobban érzi magát, mint előtte. Végezzük a mozgást legalább három hónapig, a szokott ütemben, megszakítás nélkül. Utána hiányozni fog, ha valamiért elmarad az edzés.

Egy másik faktor, mely okozhatja, súlyosbíthatja a kiégési szindrómát, a tápanyaghiány, a nyomelemek, vitaminok, ásványi anyagok hiánya. Civilizált társadalmunk egyoldalú táplálkozására jellemző, hogy túl sok zsírt, cukrot és sót, túl kevés ballasztanyagot, és mikrotápanyagot tartalmaz. Bizonyos betegségek (bélbetegségek) akadályozzák a mikrotápanyagok felszívódását, vagy hatásukra megnő a tápanyagok iránti igény (reuma, krónikus betegségek). Alapos vizsgálattal kimutatható bizonyos anyagok hiánya a szervezetben. A magnézium hiánya ingerlékenységet, izomgörcsöket, alvászavart, székrekedést okozhat. A kálium az egyik legfontosabb anyag sejtjeinkben, hiánytünete a kimerültség, az apátia és az izomgyengeség (ez meglehetősen emlékeztet a kiégési szindrómára). Cinkre és B6-vitaminra is szükségünk van, hogy szervezetünk termelni tudja a szerotonin nevű (jó hangulatért felelő) ideg-ingerület-átvivő anyagot, melyet boldogsághormonnak is neveznek. És beszélnünk kell még a Q10 koenzimről is, melyet az utóbbi időben gyakran reklámoznak a bőr idő előtti öregedése ellen, szívinfarktus megelőzésére, kiegészítő kezelésére. Noha a Q10 nem vitamin, mivel szervezetük képes előállítani, elképzelhető, hogy nem áll rendelkezésre belőle kellő mennyiség. Sejtjeink „erőművei”, a mitokondriumok igénylik a Q10-et az energia előállításához. A hiánya pedig „energiahiányt” okoz a sejtanyagcserében, ami létrehozhatja a kiégési szindróma jellegzetes tüneteit. A tápanyaghiány mellett a kiégési szindróma hátterében különböző betegségek is állhatnak, ezért tanácsos ilyenkor a részletes kivizsgálás. 

A pajzsmirigy-alulműködés is okozhat kiégési szindrómát. A pajzsmirigy anyagcserénk gyújtógyertyája. Működése határozza meg az alapanyagcserét. Itt dől el, hogy lusták, renyhék vagyunk-e, vagy ellenkezőleg, túlpörgetettek. Ha a pajzsmirigy alulműködik, túl kevés hormont termel, ennek hiánya pedig fáradtságot, lustaságot, koncentrációzavart, fázékonyságot, hízékonyságot és székrekedést okoz. Az alvászavarok szintén kiégést okozhatnak, úgyszintén a vashiány, mely vérszegénységet eredményez. Ilyenkor a vér kevesebb oxigént képes szállítani, és fáradtság, kimerültség, csökkent teljesítmény a következménye, a kiégési szindróma tipikus tünetei. Az említett fizikai zavarok mellett kiégési szindrómához hasonló tüneteket okozhatnak lelki zavarok is. Ajánlott tisztázni magunkkal, hogy lelki beállítódásunk, életvitelünk, viselkedésmódunk milyen mértékben befolyásolja állapotunkat.

A kiégett emberekre jellemző, hogy gyakran több szociális feladatot vállalnak, mint amit elbírnak. Kevéssé törődnek magukkal, nem foglalkoznak saját igényeikkel és túl kritikusak önmagukkal szemben. Mindezt tisztázni kell, és megfelelő önvédelmi programot kell kialakítani, ha kell, akár professzionális segítséggel.

Illusztráció

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató