Nicușor Dan elnök tegnap a Cotroceni-palotába hívta a volt kormánykoalíció vezetőit, hogy megoldást találjanak a jelenlegi politikai válságra. Ugyanis a korábbi konzultációk során nem sikerült stabil kormányzási formát felvázolni. Az államfő 9 órakor találkozott Sorin Grindeanuval, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőjével, Ilie Bolojannal, a PNL elnökével, Dominic Fritzcel, az USR vezetőjével, Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, valamint Varujan Pambucciannal, a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjével. Az ankarai NATO-csúcstalálkozó végén az államfő elismerte, hogy jelenleg nem lát egyértelmű kiutat a politikai válságból. Arra kérte a politikai vezetőket, nyilvánosan mutassák be azokat a megoldásokat, amelyeket életképesnek tartanak a kormányalakítás és a parlamenti többség biztosítása érdekében.
Megismételte: nem fog olyan jelöltet javasolni, akiről kezdettől fogva tudja, hogy nem képes parlamenti többséget szerezni, és elutasította a pusztán a megítélés javítása érdekében történő jelölés ötletét. Közölte, hogy a többség kialakításáért nem az elnök, hanem a parlamentben képviselettel rendelkező pártok felelősek. A megbeszéléseket követően Nicușor Dan azonnal Párizsba látogatott, hogy Emmanuel Macron francia elnök meghívására részt vegyen az Ukrajna Akarata Koalíció ülésén és a Franciaország nemzeti ünnepére rendezett ünnepségeken.
Alexandru Muraru, a PNL alelnöke és a Iași megyei szervezet vezetője nyilvános üzenetet küldött a hétfői konzultációk előtt Nicușor Dan elnöknek, amelyben azzal érvelt, hogy a liberálisok nem lehetnek a PSD „mentőöve”. Bolojan ideiglenes miniszterelnök július 12-én, vasárnap kifejtette, hogy a miniszterelnöki kancellária kiadásainak csökkentése jelentős megtakarításokat eredményezett az állami költségvetésben, és bírálta az előző kormányok költségvetési pazarlását.
A PSD elnöke vasárnap közzétett egy üzenetet a Facebookon, amelyben támadást intézett a liberálisok ellen. „Mindeközben a székükhöz vannak kötve egy olyan miniszterelnökkel, akit 281 szavazattal menesztettek, és aki idén 25 milliárd lejjel nagyobb adósságba taszítja Romániát, mint Marcel Ciolacu 2024-ben. Óránként 900 eurót vesznek fel kölcsön. Naponta 165 munkahely szűnik meg. És naponta 70 cég megy csődbe” – írta. Kijelentette: „a szemtelen propaganda és a digitális hadsereg elfojtja a reformokat. Miközben a reformokról szóló üzeneteket terjesztik, a menesztett miniszterek továbbra is fontos szerződéseket ítélnek oda fantomcégeknek”.
A politikai csatározások miatt a hivatalos adatok szerint Románia államadósságának jelenlegi szintje a GDP 61,6%-ára nőtt. Abszolút értékben a Pénzügyminisztérium által kezelt államadósság meghaladja az 1132 milliárd lejes pszichológiai küszöböt. Hogy honnan van a kölcsönvett pénz? Főként nemzetközi és hazai pénzügyi piacok magán intézményi befektetőitől, valamint globális pénzügyi intézményektől és a lakosságtól származik. Románia hitelezőinek jelentős része nemzetközi pénzügyi intézmény, például a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Unió, speciális programokon vagy a PNRR-en keresztül.
Az Ilie Bolojan propagandája által megmentőként bemutatott teljesítmények ellenére az állam továbbra is magas, körülbelül 6,3% – 6,9% közötti hosszú távú kamatlábak mellett vesz fel hiteleket. Romániának körülbelül 30 milliárd euró értékű régebbi adósságot kell visszafizetnie vagy refinanszíroznia, amely összeg magában foglalja a kamatokat és a részleteket is. Ha a befektetők már nem bíznak Románia gazdaságában, tömegesen kezdik eladni az államkötvényeiket, akár a vételár alatt is. Amikor a magánpiacok nem hajlandók többé hitelt nyújtani egy államnak, az kénytelen vészhelyzeti megállapodásokat kérni. A pénzhez kapcsolódó feltételek közé tartozik a közszféra béreinek jelentős csökkentése, a nyugdíjak befagyasztása és az agresszív adóemelés. A belföldi költségek fedezése érdekében nyomás nehezedik az árfolyamra. A gyengébb lej miatt az árak automatikusan láncszerűen emelkednek, a vásárlóerő pedig jelentősen csökken.
Közben az AUR szenátorainak vezetője, Petrișor Peiu szombaton bejelentette, hogy a párt miniszterelnöke által vezetett kormány mandátumának első napjától három döntést fogad el az oltóanyagok beszerzésével, a más államoknak nyújtott pénzügyi támogatásokkal, valamint a Radnót és Tárnica–Felsőszamos-energiaprojektekkel kapcsolatos dokumentumok titkosításának feloldásáról. Az AUR-szenátor úgy véli, hogy az ehhez az információhoz való hozzáférés az első lépést jelentené a vitatott döntések tisztázása és a közigazgatás elszámoltathatóságának megerősítése felé.
Vagyis szemmel láthatóan készülnek az előre hozott választásokra.
Ezeket kellene szem előtt tartaniuk a marakodó politikai vezetőknek, ha valóban kiutat keresnek a patthelyzetből, és nem csupán saját önös érdekeiket követik.
