2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vannak még bizonytalanságok

Oltási kampány

Románia készen áll, hogy az uniós országokkal egyszerre december 27-én megkezdje a koronavírus elleni védőoltási kampányt. Mivel nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, a kampány szervezésében részt vesz a hadsereg és a belügyi szervek is. A kampány előkészítését és lebonyolítását egybehangoló országos bizottság élére dr. Valeriu Gheorghiţă katonaorvos ezredest nevezték ki. Ebben a tisztségében utasította vissza Klaus Iohannis államfő gesztusát, aki felajánlotta, hogy elsőnek oltatja be magát a koronavírus elleni vakcinával.
Románia jelképesen 10.000 adag oltóanyagot kap az első körben, ami, figyelembe véve, hogy a hatékonyság érdekében 21 nap után meg kell ismételni az oltást, 5.000 személynek lesz elegendő – amiről nem esett szó a kampány kezdetét bejelentő sajtótájékoztatón. Azt viszont megtudhattuk, hogy a Cantacuzino Intézet már felkészült, hogy az előírt mínusz 80 fokon tárolja az oltóanyagot, ahonnan hat regionális központba fogják szállítani.
Elsőnek a Covid-19 elleni küzdelem élvonalához tartozó tíz kórház személyzetét oltják be, majd januártól hétről hétre újabb adagokkal folytatják az egészségügyben dolgozók immunizálását.
Az Egészségügyi Világszervezet véleménye ellenére a védőoltás Romániában nem lesz kötelező, a lakosság a tavaszi hónapokban számíthat arra, hogy sorra kerül. Az oltásra időpontot kell kérni, és akit beoltottak, igazságügyi-orvosi igazolást kap, amin szerepel az oltás időpontja, a készítmény neve és gyártási száma. A beoltott személy neve pedig bekerül az országos védőoltási regiszterbe.
A vírus terjedését megakadályozó átoltottság érdekében a felnőttek 70 százalékét kellene beoltani két adag vakcinával. Az első részoltás ugyanis lassan, néhány nap után hat, a második gyorsabb és erősebb immunválaszt vált ki. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy hosszú távon mennyi ideig tart az oltást követő immunitás, és az sem tisztázódott, hogy aki kigyógyult a betegségből, szüksége van-e védőoltásra vagy sem.
A Pfizer-BioNTech cég által előállított szer neve: COVID-19 mRNA Vaccine BNT162b2 koncentrátum oldatos injekciókhoz – olvasható az alkalmazási útmutatóban. A fehér színű, fagyasztott készítményből öt adag van összecsomagolva, amit az előírások szerint kell felhígítani, és a hígítást követő hat órán belül a kar deltaizmába beadni. Sem intravénásan, sem a bőr alá nem adható. A 16 évesnél idősebb személyek kaphatnak oltást. Hígítás után a vakcinát nem lehet szállítani.  
Mint minden védőoltásnál, biztosítani kell az orvosi felügyeletet a ritkán előforduló anafilaxiás sokk, azaz a súlyos allergiás reakció kivédésére. Lázas betegeknek nem szabad az oltást beadni. Várandós nőknek és a szoptató anyáknak sem ajánlott. A vakcina alkalmazása ellenjavallott véralvadási kezelésben részesülő személyeknél, kivéve, ha a lehetséges előnyök fontosabbak a kockázatnál. Csökkent immunválaszra képes személyeknél a szervezet védekező rendszere csökkent mértékben reagál az oltóanyagra. Nincsenek adatok arra, hogy a szervátültetett betegeknél, akik immunrendszer-gyengítő kezelésben részesülnek, hogyan hat a vakcina. A védőoltás hatásfoka 95 százalékos, tehát százból 95 személynél alakul ki a vírussal szembeni immunitás.
Az oltás mellékhatásaként feljegyezték, hogy az injekció beadási helyén jelentkezhet fájdalom, bőrpír vagy duzzanat, a beoltottaknál fáradtságérzet, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, a testhőmérséklet emelkedése, émelygés. Ezek a tünetek enyhe vagy középsúlyos lefolyásúak voltak, és hamar elmúltak. Ilyen esetekben a védőoltás nem zárja ki a fájdalomcsillapító és lázcsökkentő szerek alkalmazását. Az oltást követő nem kívánatos események a beoltott személyek 0,6 százalékánál fordultak elő.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató