Vegyes esztendőt hagyunk magunk mögött

• 2013-12-30 15:49:40

• Mózes Edith

Év végi mérlegről, jövő évi kihívásokról az RMDSZ elnökével

Év végi mérlegről, jövő évi kihívásokról az RMDSZ elnökével

Év végén, új év elején mindenki mérleget készít arról, hogy mit hagy maga után, milyen célokat, elképzeléseket tűz ki a következő esztendőre. Ez fokozottan érvényes a politikusokra. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük: milyen esztendőt hagy maga mögött a szövetség, és mire számít az elkövetkezendőkben?

– Vegyes esztendőt hagyunk magunk mögött. Ez az első olyan teljes év, amikor a választások után ellenzékben vagyunk. Ebben az időszakban többféle nehézséggel szembesültünk, többféle dolgot kezdeményeztünk, ezek között vannak sikerek, félsikerek.

Az egyik, amit meg kellett tanulnunk, meg kellett tapasztalnunk, hogy ellenzékben, egy 70 százalékos kormányzati többséggel szemben sokszor a 23-24 év alatt megszerzett jogokat, az elért eredményeket megvédeni legalább olyan nehéz, mint új eredményeket elérni. És ez bizony sok időnket, energiánkat őrölte fel 2013-ban. De az is pontosan ennyire nyilvánvaló és egyértelmű, hogy ellenzékből is tisztességesen el lehet látni az érdekképviseletet. Bár nyilván, olyan típusú eredményeket már nem lehet elérni, mint akkor, amikor az ember kormányon van.

Támadták a közösségi szimbólumok használatát, magyarzászló-perek, székelyzászló-perek tucatjaival néztünk szembe, a nyelvhasználati kérdéseket is próbálták újra napirendre tűzni törvénytervezetekkel és bírósági ítéletekkel. Tehát az egyik nagy eredményünk, hogy az elmúlt két évtizedben elért, mégiscsak számottevő, de imitt-amott megkérdőjelezett, megszerzett jogokat valamilyen formában próbáltuk megvédeni.

Kiszorítósdi és politikai párbeszéd

– Mit tudtak tenni az önkormányzatokért?

– Nyilván költségvetési forrásokra gondolunk, amikor az önkormányzatokról beszélünk. Hiszen ott folynak a beruházások, ott van szükség infrastruktúrára. Ezen a területen sem tudtunk úgy teljesíteni, és ez is a dolgok természetéből adódik, mint akkor, amikor kormányon voltunk, mert a költségvetési forrásokhoz nem fértünk hozzá, ezért nagyon sok beruházás elakadt, nem tudtuk folytatni. Remélem, hogy 2014-ben ilyen szempontból talán jobb esztendő lesz. Sok-sok tervvel kellett szembenéznünk, főleg a Székelyföldön, és számtalan kiszorításra tett kísérletre. Kiszorításra az önkormányzatokból, a döntéshozatalból. Főleg Szatmár, Bihar, Maros megyében, kevésbé Hargita és Kovászna megyében. Ezeket is a politikai párbeszéd, a partnerkeresésnek a jegyében próbáltuk megoldani.

Szolidaritás az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig

– Az RMDSZ európai polgári kezdeményezését is elutasította az Európai Bizottság…

– Az év elején indítottuk el az európai polgári kezdeményezést, ami nagyon fontos akció, kezdeményezés volt. Azért is mondom ezt, mert sikerült a nemzeti közösségek, az őshonos kisebbségek ügyét lassan európai üggyé tenni. Nemcsak magyar ügy ez, európai uniós ügy, és bár az Európai Bizottság a kezdeményezésünket visszautasította, az a szolidaritás, amit megteremtettünk, ami az Atlanti-óceántól és az Északi-tengertől egészen a Földközi-tengerig tart, a következő esztendőkben lassan-lassan csak meghozza az eredményét. Mert ha annak a közel százmilliós nagyságrendű, nemzeti kisebbségként, nyelvi kisebbségként, nemzeti közösségként, etnikumként élő embernek a jövőjéről szól, akkor úgy gondolom, az Európai Uniónak is be kell látnia, hogy ezekkel a közösségekkel, ezeknek a közösségeknek a jövőjével foglalkoznia kell. A politikai stabilitás is ezt követeli meg, az az európai értékrend is, amit szóban vallanak, de a gyakorlatban sokszor nem érvényesítenek a brüsszeli bürokraták. Elmondhatom, hogy ez a szolidaritás a külpolitikai munkánknak az egyik legnagyobb eredménye, és ezt kell megőriznünk.

Nincs szakadék a választottak és a választók között

– Egyesek szerint az RMDSZ vezetői eltávolodtak a választóiktól. Így van?

– Ellenzékben olyan eszközökhöz fordultunk időnként, ami nem minden esetben használandó akkor, amikor az ember kormányon van. Mindegy, hogy Romániában vagy máshol. Tehát ilyen szempontból ez nem Románia-függő. Az utcai tüntetéstől a különböző petíciókig, aláírásgyűjtésig, mint amilyent mi szerveztünk a régióátalakítással kapcsolatosan, a székelyek nagy meneteléséig, mind az ellenzéki politizálásnak az eszközei, és nem ellentétesek a demokratikus gyakorlattal. Amikor kormányon voltunk, ellenünk is tüntettek. Amikor kormányon voltunk, akkor az akkori ellenzék ellenünk is gyűjtött aláírásokat, a kezdeményezéseink ellen, és mi is éltünk ezekkel. Egy kicsit elszoktunk ettől, ezért 2013-ban emiatt volt több vitánk, de ezek mind jó értelemben vett viták voltak, nem veszekedések, nem vezettek megosztáshoz, és azt hiszem, hogy ezek mindegyike sikeres volt. Az, hogy néhány nap alatt közel kétszázezer aláírást tudtunk összegyűjteni hat megyében, azt mutatja, hogy a kezdeményezésünk, az elképzelésünk a fejlesztési régiókról a magyar emberek támogatását élvezi. Tehát nincs szakadék a választottak és a választók között.

Sokszor az is eredmény, amikor valamit megakadályozunk a mai politikában

– Az alkotmánymódosítással kapcsolatosan sokszor mondták, hogy sikereket értek el. Ez azonban egyelőre tervezet csupán. A decentralizációs törvény is az alkotmánybíróságon van.

– Az alkotmánymódosításnál volt némi sikerélményünk, ami az első cikkely kiegészítéséhez kapcsolódik. A kollektív jogokat, így ki nem mondva ugyan, de a kulturális autonómia, a nemzeti közösségek szimbólumainak a használata értelmében elfogadták. Hogy ez tervezet formájában maradt, és nem lett belőle alkotmánymódosítás, igaz, de mégiscsak azt mutatja, hogy bár ellenzékben vagyunk, amikor ilyen kapitális kérdésekről van szó, mint az alkotmánymódosítás, találunk partnereket a román politikában, komolyan vesznek bennünket, partnerként tekintenek ránk.

A közigazgatási régiók kialakítását elakasztottuk. Sokszor az is eredmény, amikor valamit megakadályozunk a mai politikában. Nemcsak az, amikor valamit elérsz. Ilyen szempontból azt gondolom, bátran kijelenthetjük, hogy 2013-ban mindazt, ami óriási veszélyt jelentett volna az erdélyi magyar közösségnek a jövőjére, sikerült megakadályozni, sikerült európai uniós szintre kivinni a kisebbségi kérdést, de nem sikerült olyan költségvetési forrásokat odarendelni az önkormányzatokhoz, amelyekből nagy fejlesztéseket valósíthattak volna meg. De hát ellenzékben vagyunk.

A decentralizációs törvénnyel kapcsolatosan pedig azért mondom, hogy félsikerről beszélhetünk, mert egyelőre az alkotmánybíróságon van. De a kormánykoalícióval el tudtuk fogadtatni az elképzeléseink nagy részét, és remélem, az alkotmánybíróságról is majd úgy jön ki, hogy törvény lesz belőle. Ezt mindenképpen sikernek tartom, mert minden döntéshozatal, amit átadnak a mi közösségeinknek, a helyi, megyei önkormányzatoknak, az bennünket erősít. Minden intézmény, amit átadnak, bennünket erősít a szubszidiaritás elvének a tükrében. Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy ismét csak sikerről beszélhetünk. Ellenzékből elért sikerről.

Folyamatosan, mert a világ megváltozott

– Hogy állnak a szervezetépítéssel?

– A szervezetépítésről, ami az egész közösségünket érinti, azt tudom mondani, hogy 2013-ban az elképzeléseink szerint történt, és ezt fogjuk folytatni 2014-ben is az európai parlamenti választások előtt és után. Folyamatosan, mert a világ megváltozott. Aki azt gondolja, hogy ül az irodában a politikus, és várja, hogy jöjjenek hozzá az emberek, az téved. Nem, el kell menni az emberekhez, szóba kell állni velük, és meg kell találni azt a középutat, ami a különböző helyzetekben élő közösségek érdekeiből kikovácsolható, összerakható, és azon kell menni. Ilyen szempontból a közösségépítésről bátran mondom, hogy 2013-ban sikeres volt, de ez nem függ a parlamenti politizálástól.

RMDSZ-színekben, a tulipán jele alatt

– 2014 nagy kihívása az európai parlamenti választások. Koalíciót szándékoznak kötni vagy egyedül indulnak?

– Ez lesz 2014 legnagyobb kihívása. Meg kell őriznünk a parlamenti képviseletünket Brüsszelben, mert igaz, hogy két-három emberről lehet szó egy több száz fős parlamentben, de nem mindegy, hogy azok az emberek, akik mindennap ott vannak, mit mondanak, milyen kapcsolatokat alakítanak ki, hogyan győznek meg embereket arról, hogy mi a mi szempontunk az Európai Unió átalakítása folyamán. Vagy pedig nincs ott senki, és akkor a mi érdekeinket senki nem fogja képviselni, mert másnak más dolga, más prioritásai vannak, más feladatot kap a választóitól. Ezért nagy kihívás. Azt tudom mondani, hogy RMDSZ-színekben fogunk indulni, a tulipán jele alatt, és azt gondolom, hogy azt a felelősséget, amit 2012-ben ránk ruháztak a választóink, nem lehet, nem szabad megosztani.