Versenyképesség és hasznosság

Szombaton, a tizenharmadik Tudományos Diákköri Konferencia második napján, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának díszterme díjkiosztó ünnepség színhelyévé vált.

Fotó: Szer Pálosy Piroska

Szombaton, a tizenharmadik Tudományos Diákköri Konferencia második napján, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának díszterme díjkiosztó ünnepség színhelyévé vált. Az előző évekhez képest újdonság az első Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia élelmiszer-tudományi és kertész szekciójának a részvétele.

Hat szakosztályban összesen hetvenegy dolgozatot regisztráltak: az alkalmazott nyelvtudomá-nyok tizenhat, a gépészmérnöki négy, a hardverfejlesztések tizenkettő, az informatika és szoftverfejlesztés tizenöt, a kommunikáció öt, a közegészségügy és egészségügyi szakpolitikák szakosztályban tizenkilenc dolgozattal jelentkeztek az egyetem diákjai. Az ETDK élelmiszer-tudományi és kertész szekciójában tizenhárom dolgozatot jegyeztek, nyolcat a kertész szakosztályba és ötöt az élelmiszer-tudományi szekcióba.

A díjkiosztót megelőző előadásán Péntek János nyelvészprofesszor, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke a versenyképesség és hasznosság kulcsszavakat idézte. A professzor szerint a hasonló versenybe szállás révén a diákok és irányító tanárok egyaránt felvállalják a megméretést. Meggyőződése, hogy a módszeres kételkedés viszi előre a dolgokat. Néha önmagát kell meggyőzze a kutató arról, hogy amit elképzelt, megfelel-e a valóságnak, ezért állandó jelleggel kritikusan kell mérlegelnie saját kutatómunkáját.

A díjkiosztás során hasznos útmutatók hangzottak el a jövőbeli tudományos dolgozatok elkészítéséhez. A hétvégi megméretésen részt vevők közül mindenki nyertesnek érezheti magát, az építő jellegű bírálatok révén is. A dolgozatok szerkezetének megítélése során olyan értékes tanácsokkal látták el a diákokat, melyek a szakmai dolgozatok, disszertációk elkészítésénél is elengedhetetlen követelmények. „Vannak kutatók, akik írnak, de nem olvasnak” – hangzott el a díjkiosztón, ezért mindenkit arra biztattak, hogy nagyon sokat olvassanak, hisz egy alapos kutatás során vissza kell menni a forrásmunkáig. Ugyanakkor tudományos folyóiratokból lehet megfelelő ihletet meríteni, hisz csupán a Wikipédia, az internet megjelölése forrásanyagként szegénységi bizonyítvány egy tudományos szakdolgozatnál.

A fordító és tolmács szakosztályban a tizennégy bemutatott dolgozat között egyetlenegy magyar címűt találni. A Népújság olvasói nevében megkérdeztük, hogy milyen meggondolásból választottak a diákok csak angol vagy német nyelvű dolgozatcímeket. Dr. Fazakas Noémi irányító tanár szerint az idegen nyelven készített szakdolgozatok címét nem fordították le magyarra, e felvetés a hallgatóság irányába szerinte is megalapozott lehetne. Ilyen jellegű elvárást a szakemberek nem jeleztek, a bemutatók során a bírálóbizottság az idegennyelv-tudást, valamint az előadásmódot is értékelte.