Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
hogy a hét végén négy nyugat-romániai nagyváros – Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Arad – létrehozta a Nyugati Szövetséget (AVE). Az alapító okirat aláírására Temesváron került sor, és Nicolae Robu temesvári, Emil Boc kolozsvári, Ilie Bolojan nagyváradi és Gheorghe Falcă aradi polgármester látta el kézjegyével.
Az alapítók további városokat is várnak, mint mondták, nyitva áll a kapu a többi olyan város előtt is, amelynek elege van a túlközpontosított bürokráciából, és a saját kezébe akarja venni a sorsát a gazdaság és infrastruktúra fejlesztése terén.
Az alapítók nyilatkozatai szerint a bukaresti kormányt nem ellenfélnek, hanem partnerüknek tekintik, és ötletük alapját a Gyulafehérvári kiáltvány képezi, amely egyebek mellett önrendelkezést ígért a nemzetiségeknek és a helyi közösségeknek. A kezdeményezők ennek a szellemében kívánják lerakni a közösségek szabad társulásának és erőforrásaik optimalizálásának az alapjait.
Az azonnali célok között egy interregionális fejlesztési egyesület létrehozását említették, amely a kormány partnere kíván lenni, és amely számára külön fejezetet nyitnának az állami költségvetésben. Céljuk, hogy az elvándorlást fontolgatók az országban is megtalálják a boldogulásukat. Másik céljuk, hogy közösen segítsék elő a térség fejlődését, és hívjanak le európai uniós forrásokat, többek között az észak-erdélyi, a Via Carpathia és a Temesvár–Belgrád autópályák megépítésének a felgyorsítására, a városokat összekötő nagysebességű vonatok vasútvonalának megépítésére, a környezetkímélő mobilitás növelésére.
Mint várható volt, szinte robbantak a szeparatizmusra vonatkozó vádak, amit azzal igyekeztek elhárítani, hogy a projekt nem Bukarest ellen irányul, a cél Románia erősítése és gazdagítása, aminek alapját a szubszidiaritás elve képezi. Vagyis, hogy a döntéseket az a hatóság hozza, amely a legközelebb áll az állampolgárokhoz.
A támadók szerint a „populista” kezdeményezés „a kormány prioritáslistáján szereplő projekteket tartalmazza, olyan területeken, amelyek nem is tartoznak a polgármesterek hatáskörébe”. Ugyanakkor „szeparatizmust” emlegetnek, „éppen a centenárium évében”, ami azt jelenti, hogy a szövetség „kiszakad” a román gazdaságból, ami „Románia 1918 utáni történelmének legnagyobb veszélye lehet az állam területi épségére és függetlenségére”. Innen már rövid az út addig, hogy „veszélyben Erdély”, csak ezúttal nem a magyarok viszik, hanem bennszülött erdélyi románok, akiknek – a székelyföldi megyékhez hasonlóan – elegük van abból, hogy az adóik nagy részét a bukaresti feneketlen zsák nyeli el, a fejlesztésükre pedig szántszándékkal „tesz” a hatalom, hogy költőien fejezzük ki magunkat.
Ezek szerint egyet akarnak az ország fejlettebb nyugati részén található, és a székelyföldi önkormányzatok is.
Tényleg veszélyben lenne a nemzetállam? Mindenesetre egy újfajta önrendelkezési modell van kialakulóban. Ami semmiképp nem lehet az etatista nemzetállamban gondolkodó nacionalisták ínyére.