Veszettségi góc

• 2013-09-27 14:50:18

• Mezey Sarolta

Október-november folyamán országos kampány zajlik a vadállatok, pontosabban a rókaveszettség felszámolására, ugyanis ez az állat a vírus leggyakoribb hordozója. Maros megyében legutóbb egy erdőidecsi legelőn szarvasmarhán mutatkoztak a betegség jelei.

Október-november folyamán országos kampány zajlik a vadállatok, pontosabban a rókaveszettség felszámolására, ugyanis ez az állat a vírus leggyakoribb hordozója. Maros megyében legutóbb egy erdőidecsi legelőn szarvasmarhán mutatkoztak a betegség jelei. A laboratóriumi vizsgálatok után kiderült, az állat veszett. A fertőzési gócok felszámolása érdekében évente kétszer, nyár elején és ősszel megismétlik a veszettség elleni kezelést, amelynek lényege, hogy oltóanyaggal tele csalikat helyeznek el a rókalyukak környékén, amelyek ha „lakomává” válnak, immunissá teszik az állatot.

A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság közleményben tájékoztatott, hogy a tegnaptól 3575 figyelmeztető plakátot helyeztek el a megye egész területén és 200 szórólapot osztottak ki, melyben az október 17–20. közötti akcióra hívják fel a figyelmet. Az immunizáláshoz közel 1700 csalit kézzel helyeznek el, s a nehezen megközelíthető helyeken további 347.200 csalit helikopterből, illetve repülőgépből szórnak ki Maros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyében, olyan települések közelében, erdős helyeken, ahol népes rókapopulációkat jeleztek az erdő- és vadgazdálkodók.

A veszettség elleni kampány kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés, ha immunizálni kell, akkor veszett állatokat is találtak.

Dr. Oprea Vasile Liviut, a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetőjét kérdeztük: milyen gyakorisággal fordulnak elő a veszettségi gócok megyénkben?

– Nemrégiben Erdőidecstől 3 kilométerre – Marosvécs községben – egy legelőn, szarvasmarhánál mutattuk ki a veszettséget, pedig a szarvasmarha esetében nagyon ritkán fordul elő. Ebből arra következtetünk, hogy itt veszettségi góc van, amelynek táplálói a rókák – mondta az igazgató, aki hozzátette: – a csalik pedig sötétszürke, inkább feketés, a hokikoronghoz hasonló, halhúsos készítmények, amelyeket veszettség elleni oltóanyaggal itatnak át. Ezeket szórjuk ki a rókák élőhelyein, amibe ha a róka beleharap, megeszi, védetté válik. Ezek a csalik nem veszélyesek más vadállatra, illetve a háziállatokra sem. Sőt, az emberre sem. Azonban ha valamilyen véletlen folytán mégis ember eszi meg, azonnal orvoshoz kell fordulnia – tette hozzá a szakember.

Mivel az előző években is bonyolítottak hasonló kampányt, arra voltunk kíváncsiak, milyen volt a hatékonysága a veszettség elleni immunizálásnak. Oprea elmondta, csökkent a veszett rókák száma, évről évre kevesebb fertőzött egyedet találtak. A program előre meghatározott menetrend szerint zajlik. Miután az immunizálási akciót lebonyolították, 45 nap múlva meghatározott területről a vadászoknak egy-két, sőt három rókát is ki kell lőniük. Ezeket aztán laboratóriumban vizsgálják meg, ahol kimutatható, hogy az állat egészséges volt-e vagy sem.