Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Pozitív visszhangok fogadták Cseke Attila fejlesztési és közmunkálatügyi miniszter azon márciusi bejelentését, hogy a tárca új bölcsődeépítési országos programot indít az idén. A nagyvárosokban közismerten kevés a bölcsődei hely, és nagy igény volna az új beruházásokra, de a nagyobb vidéki településekről is elmondható ugyanez. Az anyaországi kormány már régen megelőzte a most készülő hazai programot, néhány helyen abba a kezdeményezésbe kapcsolódtak bele a közösségek.
A minisztérium által bejelentett program számos önkormányzat problémájára megoldást jelentene, de kérdés, hogy a váltakozó kormányok mennyire ragaszkodnak majd ennek fenntartásához, illetve további támogatásához, hiszen számos országos programot láthatunk évtizedes csöndben porosodni, csak azért, mert a következő kormányok elsőbbségi listáján már nem szerepelt az illető elképzelés. Ilyen meggondolásból aggódik joggal Gyulakuta elöljárója is, aki az elmúlt héten benyújtotta a dokumentciót a legkisebb típusú bölcsőde igénylésére az Országos Beruházási Társaságnál.
Nem a gyermeklétszám jelenthet akadályt, hiszen a község lakosságának egyharmada kiskorú, hanem az, hogy az első lépésben bejelentett kétszáz bölcsődét hogyan és hová osztják el, hiszen számszerűleg megyénként négy-öt beruházás jutna, de a municípiumok valószínűleg elsőbbséget élveznek, hiszen ott érthetően nagyobb az igény is – mondta el lapunknak Varga József. Az általa vezetett községben is elkelne a bölcsőde, a napközi megléte ellenére is, mert a lakossági foglalkoztatottság tekintetében jól állnak, és a kisgyerekes édesanyák nagy része hamarabb visszatérne dolgozni, ha volna lehetősége kisgyerekét biztonságos körülmények között hagyni.
Nem minden nagyközségnek van szüksége napközire – derült ki körképünkből. A Gernyeszegen és Körtvélyfáján létező napközi otthonok sem működnek a legnagyobb kapacitással, ezért egyelőre nincs igény egy újabb intézményre – mondta el kérdésünkre Kolcsár Gyula polgármester. Hasonlóképpen Vámosgálfalván is három éve napközi otthon is működik, még vakáció idején is, ahol szakácsnő, dada, asszisztensnő egyaránt van, így minden szükségletet ellátnak a délelőtti három óvodás és délutáni két napközis csoportban. Az önkormányzat már évekkel ezelőtt lépett a kisgyerekek ügyében, ezért jelenleg más projektek megvalósítására összpontosít, mint a kultúrotthonok javítása, a községközponti iskola felújítása és egy tanuszoda megépítése a jövőben – jelentette ki Balog Elemér polgármester.
Erdőszentgyörgyön az Erdélyi Református Egyházkerület révén épült óvoda és bölcsőde a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében. A két óvodai csoport tavalyi beindítása után idén márciusban a bölcsődei helyeket is meghirdették, és áprilisban két csoport indult az új épületben. Lapunk kérdésére Szász Levente alpolgármester elmondta: ez a két csoport kielégíti bölcsődei igényeket, így most nem terveznek újabb bölcsődét építeni, ugyanis jelenleg egy óvodai épületbe is beruháznak, így később derül ki, hogy a jövőben milyen újabb intézményre lesz szükség.
Szovátán hamarosan átadják az ország legnagyobb, háromszáz férőhelyes óvodaépületét, ahol elhelyezhetik a városban szétszórt óvodai csoportokat, és ahol bölcsődei csoport is lesz. Fülöp László Zsolt polgármester szerint azonban ez az óvoda is csak szűkösen oldja meg az óvodai helyiségek kérdését, így a növekvő bölcsődei igények megválaszolása érdekében a településnek szüksége lesz még egy ilyen intézményre. Ezért az önkormányzat egy nyolcvan férőhelyes bölcsőde építésére fog benyújtani pályázatot a minisztériumhoz, ehhez rendelkezik megfelelő területtel az új óvoda szomszédságában. Mivel első lépésben a második bölcsőde biztosan nem telne meg helyi gyerekekkel, a fürdőváros vezetősége a környező községekbeli igénylőket is figyelembe veszi, az onnan érkező gyerekekre is számít.
Nyárádszeredában is a református egyház révén épült egy kétcsoportos bölcsőde. Tóth Sándor polgármester szerint hamarosan átveszi az önkormányzat az új épületet az egyháztól, és elkezdhetik a bölcsőde mint intézmény létrehozását és beépítését a kisváros iskolahálózatába. Ezt követően kezdődik az engedélyeztetési folyamat, és minden erőforrást megmozgatnak, hogy még a szeptember 13-i iskolakezdéskor szalagvágással avathassák fel az új intézményt. Az év eleji igényfelmérés megmutatta, hogy legaláb kétennyi helyre volna szükség, ezért az önkormányatnak szándékában áll a minisztérium által meghirdetett programra is jelentkezni egy négy-öt csoportos bölcsőde igénylésével. Ehhez csendes, biztonságos, megfelelő területtel rendelkeznek. Egy új épület valószínűleg már nem telne meg csupán helyi kisgyerekekkel, ezért a szomszédos községeknek is felajánlják a lehetőséget, hogy gyerekeket írassanak majd be majd oda.
Hogy ezzel fognak-e élni a közeli községek, nem tudni, ugyanis például Csíkfalva is szeretne bölcsődét igényelni a kormányprogramból, de ehhez Székelyhodos csatlakozására is szüksége lenne, hiszen egymagában egyik község sem rendelkezik megfelelő gyereklétszámmal.
Kerelőszentpálon is szükség van bölcsődére: a községközpontban új lakóövezet épül, ott kapna helyet az új intézmény. A községvezetés már le is tette kérését a fővárosban, és a helyszínt is előkészítette. Kisebb épületet szeretnének, az megtelne, hiszen sok a fiatal a községben, és a felmérés szerint nagy igény van rá, annak ellenére, hogy a községben, Búzásbesenyőben egy napközi otthon is van – fejtette ki lapunk érdeklődésére Simon István polgármester.
Koronkában is befejezték a munkát az egykori felekezeti iskola épületén, a vállalkozó át is adta a múlt héten a kész beruházást a tulajdonosnak. Itt is a magyar kormány támogatásával dolgoztak, a már több mint százéves épületet felújították, és az igényeknek megfelelően átalakították, három bölcsődei csoportot indítanának be benne. Mivel az épületet még csak ezután adhatja át a református egyházközség az önkormányzatnak, elképzelhető, hogy a következő tanévben még nem fog működni a bölcsőde, hiszen engedélyeztetni kell – értesültünk Rigmányi Arnold lelkésztől.
Backamadarason már tavaly élvezhették az óvodás gyerekek azt az épületet, amelynek felépítését ugyancsak a magyar kormány támogatta. Az önkormányzat átvette az ingatlant, és a jól felszerelt óvoda működik, de a bölcsőde még nem. Jelenleg minősítési ellenőrzést várnak, és bár igény van napközire is, a bölcsőde egyelőre várat magára. Az önkormányzat az idei költségvetésében nem tudott pénzt elkülöníteni a bölcsőde felszerelésére és engedélyeztetésére. Kilátásban van, hogy esetleg a kormány átvállalná a bölcsődék támogatását, ha pedig az megvalósulna, akkor a község is tudna egy összeget biztosítani mellé, de jelenleg még nem tud jó hírrel szolgálni a községháza – mondta el Szőcs Antal polgármester.