A hiba feltárása helyett
Alaptalan vádaskodásnak nevezi a Maros Megyei Tanfelügyelőség annak a szülőnek a beadványát, aki 2019. július 16-án 6058-as számmal iktatott kérvényével a megyei érettségi bizottsághoz folyamodott, magyarázatot kérve arra, hogy a javító bizottság miképpen követhetett el olyan súlyos hibát, ami egy diák bukásához vezetett volna, ha nem áll fenn az óvás lehetősége. A szülő magyarázatot kért a történtekre, továbbá azt, hogy tegyenek lépéseket a javító tanár (tanárok) felelősségre vonása érdekében.
Mint lapunk is beszámolt róla, a Bolyai középiskola egyik végzős diákjának, aki mindig a jó tanulók közé tartozott, az első eredményhirdetéskor a román nyelv és irodalom dolgozatát 3,95-tel osztályozták, ami a bukást jelentette, majd az óvást követően 7,9-re javították az eredményét. A történtek nagyon megviselték mind a diáklányt, mind a családot, akik a tehetetlenségtől és a szégyentől már-már depressziós állapotba kerültek. Ez a súlyos hiba megkérdőjelezi a romániai oktatásügy, az érettségi vizsga hitelességét – olvasható a szülő beadványában. A történteket követően sok családban – amelyek nem adtak be fellebbezést – arra gondolhatnak, hogy az ő gyerme-küket is alaptalanul buktatták meg románból.
A kérvényre Ioan Macarie főtanfelügyelő válaszolt. Az intézmény vezetője nehezményezi, hogy a vádak a közösségi médiában váltak nyilvánossá, holott a panaszlevélben világosan olvasható, hogy elsősorban kinek címezték. A továbbiakban elhárít minden felelősséget, arra hivatkozva, hogy a dolgozatokat más megyében javították. Hangsúlyozza, hogy a megyei érettségi bizottság a június-júliusi szesszióban betartotta a törvényes előírásokat, a vizsga megszervezésének módszertanát, és hangsúlyozza, hogy megyénkben nem működött javító központ. Sajnálatosnak és igazságtalannak tartja, hogy egy olyan intézményt vádolnak, amely az oktatás korrektsége és tárgyilagossága fölött őrködik.
A sajtónyilatkozatból az derül ki, hogy a szülő beadványát nem olvasták el figyelmesen, ugyanis azt a megyei érettségi bizottsághoz címezték azért, hogy továbbítsák a javító bizottságnak. Ami teljesen jogos kérés, hiszen nem szokták elárulni, hogy melyik megyébe utaz-tatják javítás céljából a dolgozatokat, így a szülő csakis ahhoz a bizottsághoz fordulhatott, amelyik a lánya érettségijének a teljes lebonyolításáért felelt. Ennek a bizottságnak kötelessége lett volna továbbítani a szülő panaszát, és a választ is, hogy mi okból történhetett ekkora tévedés, ami egy fiatal pályáját, életét tette volna tönkre.
A javító tanárt, aki négy jegyet tévedett, mindenképpen felelősségre kellene vonni, és a szülő kérésére azt a megyei bizottságnak kell kezdeményeznie, ha másképpen nem lehet, a szakminisztériumon keresztül. Mivel ez a bizottság a megyei tanfelügyelőség keretében működik, amely cselekvés helyett elhatárolódik a történtektől, elgondolkozhatunk azon, hogy ki védi meg a diákok jogait, és miképpen őrzik az oktatás tárgyilagosságát és korrektségét, ha a jogos vádakat a törvényesen és tisztességesen eljáró szülők ellen fordítják.
