Vita a dalai láma utódlásáról
Peking visszautasítja a 14. dalai láma tervét saját utódlásának meghatározásáról, s ragaszkodik a reinkarnáción alapuló kiválasztás hagyományos eljárásához, benne a tisztségnek a központi kormány általi jóváhagyásához – derül ki hétfői kínai hivatalos közlésekből.
Peking visszautasítja a 14. dalai láma tervét saját utódlásának meghatározásáról, s ragaszkodik a reinkarnáción alapuló kiválasztás hagyományos eljárásához, benne a tisztségnek a központi kormány általi jóváhagyásához – derül ki hétfői kínai hivatalos közlésekből.
A 76 éves dalai láma a hétvégén kijelentette: „90 éves kora körül”, miután buddhista tudósokkal konzultált, meg fogja határozni, hogy halála után megmaradjon-e a dalai láma intézménye, folytatódjon-e az újraszületett megkeresése és kiválasztása, s ha igen, miképpen történjen az.
A dalai lámának nincs joga utódját kijelölni, a legfőbb tibeti vallási vezető reinkarnációját pedig a kínai központi kormánynak hivatalosan meg kell erősítenie tisztségében – mondta tájékoztatóján a dalai láma szavainak kommentálásra kért kínai külügyi szóvivő.
Az indiai emigrációban élő vallási vezető közleményében arra is kitért, hogy amennyiben marad a kiválasztás, pontos leírást fog adni az eljárás rendjére, s azt is kilátásba helyezte, hogy reinkarnációját Kínán kívüli területen fogják megtalálni, illetve utalt rá: elképzelhető, hogy megválasztják vagy maga nevezi ki az utódját, aki nő is lehet.
Miután a dalai láma találkozott a négy tibeti szekta vezetőivel, egyértelművé tette: elfogadhatatlannak tartja, hogy valakik politikai célú választással jelöljék ki utódját, s konkrétan is utalt a kínai népköztársaságbeliekre.
A Hszinhua hírügynökség hétfői kommentárja összefoglalja a dalai láma javaslatait, amelyeket nem tart újnak, s kiemeli: az élő Buddhák reinkarnációjának megtalálása mindig szigorú történelmi szokások és egyházi szertartások szerint történt; a dalai láma tisztségéhez 1653-tól mindig szükség volt a kínai központi kormány megerősítésére.
A kommentár „politikai szerzetesként” írja le a Nobel-békedíjas dalai lámát, aki több könyvében „Tibet függetlenségéért prédikált, és ócsárolta a Kínai Kommunista Pártot”, s aki – mint a példa mutatja – nem hajlandó felhagyni a politizálással, nem tud kikerülni a reflektorfényből.
A dalai láma pontosan tudja, miért számít fontosnak a nemzetközi politikai arénában, és nincs ellenére, hogy időről időre egyes nyugatiak a saját céljaikra használják fel, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára – áll a kommentárban, amelynek szerzői úgy vélik: a dalai lámának a buddhizmus alapítójának, Sákjamuninak a tanításait kellene követnie, keresve a dharmát ahelyett, hogy a saját reinkarnációja miatt aggódik.
