Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-07-20 14:00:00
Tiszteletreméltó Márton Áron püspök születésének 130. évfordulója alkalmából a 2026-os évet Márton Áron-évnek nyilvánították. A marosvásárhelyi Máltai Szeretetszolgálat tagjai július 16-án zarándoklatra indultak, hogy leróják kegyeletüket a nagy püspök emléke előtt.
Az úticélunk első állomása Csíkszentdomokos, Márton Áron szülőfaluja volt. Itt az emlékházban az idegenvezető a gazdag képanyag és korabeli dokumentumok alapján megismertette a püspök gyermek- és ifjúkorát, papi hivatásának állomásait.
Márton Áron így vallott magáról: „Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, fáját a csíki hegyekből vágták, ahol a fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, állja a viharok tépését, ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha viszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten. Innen jöttem, nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt.”
A kommunizmus éveiben Márton Áron kiállt elvei mellett, szívügyének tartotta a zsidóság sorsát is. Hiába félemlítették meg, bátran vállalta a meghurcoltatást, a nehéz börtönéveket, házi őrizetet. Palkó Ágoston plébánossal, lelki vezetőnkkel együtt imádkoztunk szentté avatásáért.
Következő állomásunk a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom volt. Itt az örmény gyökerekkel rendelkező Buslik Gyula beszélt nekünk az örmények viszontagságos életéről, arról, hogyan kerültek a távoli Örményországból Erdélybe.
Következett a gyergyószárhegyi ferences rendi kolostor és templom, ahol Anaklét ferences szerzetes fogadott minket. Elbeszéléséből megtudtuk, hogy a Lázár grófok jóvoltából kerültek a ferencesek Szárhegyre. Fontos szerepet játszottak a környék lakóinak életében.
A Gyergyói-medence legnagyobb méretű kéttornyú temploma a ditrói, amely a Jézus Szent Szíve nevet viseli. Palkó Ágoston plébános beszélt a templom történetéről, majd elhangzott Reményik Sándor Templom és iskola című verse.
Zarándoklatunk utolsó állomása a marosvécsi Kemény-kastély volt. 1926. július 17-én Kemény János báró vécsi kastélyában először gyűlt össze az a közel 30 író, akik megalapították az Erdélyi Helikont. A százéves évforduló emlékére háromnapos rendezvénysorozatot szerveznek. A kastély meglátogatása után bejártuk a parkot. Itt alusszák örök álmukat az ősi tölgyfák árnyékában Kemény János és felesége, Auguszta, valamit Wass Albert. Körbeálltuk a helikoni asztalt, amelyet Kós Károly alkotott Kuncz Aladár emlékére, aki egyik alapítója volt a Helikonnak.
Lélekben és tudásban gyarapodva tértünk haza. Köszönjük azt a meleg fogadtatást, amelyben részesültünk zarándoklatunk során. Külön köszönjük Csatlós Máriának és Bakó Ritának a kitűnő szervezést.
Tövissi Éva