„Marosvásárhely, te kedves”
2011-11-13 18:16:45
- Nagy Székely Ildikó
Szombat délután a Vártemplom Gótikus termében kiderült: a virtuális hálóra népi alkotásként felkerült, népszerű sorokat a 120 éve született Szentimrei Jenő írta.
„Hajlik a jegenye, zöldül a levele, / Nappalom, éjjelem képeddel van tele” – bizonyára sokan sokszor hallották már a dalt, de forrása ez idáig alighanem ismeretlen volt a nagyközönség előtt. Szombat délután a Vártemplom Gótikus termében kiderült: a virtuális hálóra népi alkotásként felkerült, népszerű sorokat a 120 éve született Szentimrei Jenő írta. A múlt század eleji erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakjának megidézésére a könyvvásár zárórendezvényei között, a Helikon-Kemény János Alapítvány szervezésében került sor. A népes publikumot Szabó Zsolt, a kolozsvári Művelődés folyóirat főszerkesztője, Szentimrei második unokája, illetve a Kriterion Kiadót igazgató H. Szabó Gyula – a hatodik, egyben a legkisebb Szentimrei fiúunoka – vezette vissza az időbe. Az enyedi nagyszülői háztól a kollégiumon, majd a soproni katonaakadémián át Marosvásárhelyig és Kolozsvárig követhették nyomon az egybegyűltek az alkotó életútját, melynek első állomásai az – 50-es évek elején korántsem veszélytelenül, pályatársait megelőzve írt – önéletrajz első, befejezett kötetében is megjelennek. Milyen volt a Petőfi- és Arany-féle népnemzeti irodalommal szembeforduló, a szabadvers felé irányuló Szentimrei viszonya a konzervatív elveket valló Reményikkel, hogyan és meddig működik együtt Kós Károllyal a Trianon utáni új élet lehetőségeinek megteremtésében, miként válik példaképévé, apja helyett apjává Benedek Elek? – minderre, és még sok másra is választ kaphatott ezen a délutánon a Vártemplom publikuma. Az előadók több ízben is kiemelték az alkotót Marosvásárhelyhez fűző eseményeket: Bernády városában jelent meg 1912-ben Szentimrei első verseskötete, itt ismerte meg katonatársa húgában későbbi feleségét, Ferency Zsizsit, a Magyar Művészeti Intézet színházművészeti tagozatának igazgatói tisztségét is itt látta el. Marosvásárhely, te kedves lett volna a címe önéletírása második kötetében az egyik fejezetnek is, ebből a kötetből azonban – miután a kiadó visszalépése miatt az első megjelenésére az 50-es években nem került sor – csak töredékek készültek el, a harmadik – két világháború közötti időszakot megidéző – kötetből pedig csak egy vázlat maradt meg. A Szentimrei unokák biztatására a nagymama írta tovább az alkotó életéről szóló második kötetet, de ezt sem sikerült befejezni. A második, illetve a harmadik kötetből fennmaradt részek végül függelékként jelentek meg az önéletírást tartalmazó könyvben, mely a Kriterion gondozásában két évvel ezelőtt jelent meg.
Az emlékezést Kilyén Ilka színművésznő szavalatai, kivetített képek, illetve Szántó Zsuzsa és Nagy Orsolya dalbetétei színesítették. A lányok adták elő elsőként a meglepetésnek tartogatott Hajlik a jegenye című dalt is, melyet Szabó Zsolt indítványára a lelkes publikum meg is tanult.
