Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az Európai Unióban Románia élen jár a kiskorú anyák számának tekintetében, országos szinten Maros megyében van a legtöbb serdülőkorú édesanya. Nemrég a Suryam Egyesület és a marosszentgyörgyi szociális gyógyszertár tájékoztató honlapot indított, illetve egy kétnyelvű kiadvány is napvilágot látott, amelynek célja felhívni a figyelmet az aggasztó méreteket öltő jelenségre. A mameminore.ro oldalon civil szervezetek és a hatóságok tájékoztatással próbálnak segíteni a kiskorú édesanyákon és családjukon, ugyanakkor a szociális gyógyszertár jövőben fogamzásgátlókkal és egyéb eszközökkel támogatja a hátrányos helyzetű kiskorúakat. A fogamzásgátló gyógyszereket és kezeléseket szakorvos írja majd fel az érintetteknek.
Maros megye az első helyen áll Romániában 931 tinédzser anyával, Marosvásárhelyen 2020-tól mostanáig 58 kiskorú anyát regisztráltak. Az EU-ban az összes kiskorú anya 23%-a Romániából származik. Az ország az Európai Unióban első a 19 év alatti anyák számát tekintve több mint 18.000 esettel. A 749, 15 év alatti anya közül 29-en másodszor szültek. Az állapotos lányok, kiskorú anyák 20%-a a párja háztartásában él, de kevesebb mint 2%-uk él törvényes házasságban. Robbanásszerűen megnőtt a kiskorú anyák száma az Európai Unióhoz való csatlakozást követő években. A munkaerőpiac liberalizációja és a külföldi munkavállalás lehetősége sok szülőt késztetett arra, hogy külföldre menjen dolgozni, gyermekét a tágabb családra bízva. Romániában a hátrányos helyzetű vidéki, kiskorú anyák átlagéletkora az első gyerekük születésekor nem éri el a 16 évet. Vannak olyan 23 év alatti anyák, akik az ötödik gyermeküknek adnak életet. A kiskorú anyák 39%-a nem végezte el a terhesség alatt ajánlott vizsgálatokat az anyagiak hiánya miatt. Hazánk hátrányos helyzetű vidékein a terhes nők és serdülő anyák 87%-a nem használt fogamzásgátlót. A kiskorú anyák 74%-a szerint a család fő bevételi forrása a gyermek után járó pótlék, 83%-uk nem jár iskolába, és 64%-a már a terhesség előtt kimaradt az iskolából – olvasható a mameminore.ro honlapon az Egészség című, magyar nyelven is elérhető újságban.
Az oldalon információs és videóinterjúk találhatók több intézmény és civil szervezet különböző szakembereivel, akik megpróbálnak rávilágítani a jelenség különböző vetületeire.
A Mit tudsz a kiskorú anyákról? projektet – amelynek a kezdeményezője Marius Dumitrescu, Románia első szociális gyógyszertárának adminisztrátora, a Suryam Egyesület elnöke – a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Szociális Igazgatósága, valamint a témában érintett hatóságok és civil szervezetek támogatják. A projekt úgy indult, hogy a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet jelentésében megdöbbentően magas számokat tett közzé a helyzetről, ennek hatására fogalmazódott meg, hogy szükség van a tájékoztató kampányra, amely a közösség figyelmét is felhívja az aggasztó méreteket öltő jelenségre. Marius Dumitrescu szerint az iskolában hiányzik a szexuális nevelés, miközben a világhálón rengeteg nem megfelelő információ jut el a fiatalokhoz. Mint mondta, évtizedekkel ezelőtt Románia fontos lépéseket tett ezen típusú oktatás terén, ő maga is egy nemzetközi projekt egykori önkéntese volt, amely a diákokat a HIV– AIDS-ről tájékoztatta. Több tíz másik önkéntessel együtt részt vett a középiskolásoknak szóló tájékoztatókon, és ezt a nyílt párbeszédet, amely időszerű kérdéseket és egyértelmű válaszokat adott a szexuális kérdésekre, a diákok jól fogadták. Ellenben úgy véli, ez csak a probléma egyik oldala. A vállalkozó szerint a jelenség szorosan összefügg a szegénységgel, az iskolaelhagyással, a koraszüléssel, az egészségi problémákkal, egyes közösségekben az összetartás hiányával, másutt pedig a hagyományokkal.
A mameminore.ro honlapon elérhető Egészség című kiadványban szakemberek világítanak rá a jelenség különböző vetületeire. Alina Costache pszichológus szerint a legfrissebb, emberi fejlődésre vonatkozó tanulmányok szerint az érettség elérése csak 25 éves korra tehető, bár a pubertáskor kezdete általában gyorsabban, már 8 éves korban bekövetkezik. A zsenge korban anyává vált lányok sok esetben idealizálják a babát, úgy fogják fel, hogy játékot kapnak, egy lényt, akit szerethetnek, és akitől feltétlen szeretetet kapnak, főleg, ha az anya olyan környezetből származik, ahol mellőzik az érzelmeket. A gyermeknevelés azonban felelősség, és nehézségek sorozatával jár együtt, amelyek számos konfliktushoz, egyéni drámához vezetnek. Mindez odáig fajulhat, hogy drasztikus megoldásokhoz folyamodnak az anyák, a gyerek feladásához, állami gondozásba adásához vagy jobbik esetben a családra hárítják ezt a feladatot. Sok ilyen fiatal nő szegény, a városoktól távol eső közösségekből származik, ahol még az alapvető szolgáltatások is hiányoznak – világít rá a vele készült interjúban a pszichológus.
Koreck Mária, a marosvásárhelyi Divers Egyesület elnöke évtizedek óta dolgozik hátrányos helyzetű közösségekben, ismeri a problémákat, látja a megoldásokat, de elismeri, hogy a segítség, amit egy civil szervezet tud nyújtani, projekttől függő és időben korlátozott. A marginalizált közösségekben a kiskorú anyák sok esetben leírhatatlan körülmények között élnek, egész családoknak otthont adó kunyhóban vagy barakkban. Gyakran lát olyan eseteket, amikor a 16 évesek alig várják, hogy elmehessenek otthonról, mert nagy családban élnek, nem jártak iskolába, marginalizálva érzik magukat, és az egyetlen megoldásnak a családalapítás tűnik. A családtervezési információk és a szexuális nevelés hiányában a helyzet nemzedékről nemzedékre ismétlődik.
Dr. Cremene Mihaela családorvos szerint a jelenség összetett, közrejátszik benne a társadalom, a szexuális nevelés, valamint a hagyományok is. Az információ hiánya vagy a nem megfelelő forrásokból történő beszerzése gyakran katasztrófával végződik, ugyanis a szexuális nevelés továbbra is tabutémának számít. A rendelőjében fordultak már meg ijedt tinédzser lányok, akik néhány hónap után veszik észre, hogy állapotosak, sőt, olyan esettel is találkozott, amikor ez csupán 3 héttel a szülés előtt történt meg. A másik oldalon bizonyos roma közösségekből származó fiatal nők vannak, ahol a hagyományok szerint a gyermek születése és felnevelése a legfontosabb női szerep. És sokan korán felvállalják ezt a szerepet. Ám ezekben a közösségekben nagy öröm a gyermek érkezése, az anyát pedig az egész közösség támogatja. Az biztos, hogy egy fiatal nő teste nem áll készen a terhességre, számos kockázat áll fenn, többek között véralvadási zavarok, cukorbetegség kialakulása, fejlődési rendellenességgel világra jött magzatok. A szakember szerint a jelenséghez hozzájárul a prevenciós kampányok hiánya, a külföldön dolgozó szülők kiszolgáltatott gyerekeinek a problémája, ugyanakkor a tanárok zavara is, amikor a szexuális nevelésről van szó.
Deak Elida, a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese a vele készült interjúban elmondta, az általa képviselt intézmény alárendeltségébe tartozik a megye egyetlen anyasági központja, ahol évente mintegy 24 fiatal nő részesül teljes körű támogatásban, a gyógyszerektől és az orvosi ellátástól a pszichológiai rendelésig és a pályaválasztási tanácsadásig. Az anyák közül évente mintegy 6-8 kiskorú, akik a megyei kórházakon, a rendőrségen vagy a községi szociális és egészségügyi asszisztenseken keresztül érkeznek oda. A tapasztalat az, hogy a jelenség hátterében több ok áll, és nem feltétlenül a szegénység a legjelentősebb tényező. A lányok gyakran abbahagyják az iskolát, hogy dolgozzanak, a közösségi hagyományok szerint családot alapítsanak, esetenként bántalmazás áldozataivá válnak. Sőt, az egyes közösségekben uralkodó információhiány vagy akár az egészségügyi mediátorok segítségének az elutasítása a jelenség súlyosbodásához vezet. A Gyermekjogvédelmi Igazgatóság idén öt olyan Maros megyei önkormányzatnak nyújtott segítséget tájékoztató kampány szervezésével, amelyek nem rendelkeztek egészségügyi mediátorral. Vannak tervek, többek között a marosvásárhelyi önkormányzat szociális osztályával, a Buckner Alapítvánnyal közösen szervezett projekt, amely több mint száz fiatal anyát céloz meg a városban. Deak Elida sok más szakemberhez hasonlóan úgy véli, hogy az oktatás és a tudatosság a legfontosabb eszköz, amellyel visszaszorítható a kiskorú anyaság.
Meda Neagoe, a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet Maros megyei vezetője szerint a helyzet ezen a téren évek óta változatlan, a szakemberek újra és újra ugyanazokkal a történetekkel szembesülnek. Legalábbis 2007 óta, amikor az szervezet elindított egy, az anyák és a gyermekek egészségét célzó kísérleti projektet 16 romániai közösségben. Maros megyében a projekt Mezőrücsről indult, ahol jelenleg is működik, illetve Mezőbándról, ahol már leállt, ezért a szervezet új közösséget keres, ahol a tevékenységét folytassa. A szervezet alapvetően szociális munkásokon, egészségügyi közvetítőkön, ápolókon keresztül szeretné tartani a kapcsolatot a közösséggel, tájékoztatni, támogatást nyújtani bármely anyának, kortól és a gyermekek számától függetlenül. Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben is segítenek (orvoshoz járás, laborvizsgálatok, terhesség alatti orvosi segítségnyújtás, szülés esetén járó juttatások, élelmiszer, az iratok beszerzésében nyújtott támogatás). Maros megyében 931 serdülőkorú anya szerepel az országos statisztikai intézet adataiban, ebből a megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság nyilvántartása szerint 555 kiskorú. Ezekre az adatokra alapozva a szervezet szorgalmazza a közpolitikák és a különböző országos programok módosításának a felgyorsítását, hogy az anyáknak és gyermekeknek nyújtott segítség könnyebben elérhető legyen.
Magda Bercea, a Vöröskereszt Maros megyei igazgatója úgy véli, a gyerekek nevelése akár már az óvodában is elkezdődhetne, az alapokkal, mint például a fiúk és a lányok közötti különbségek elmagyarázása, majd az életkor függvényében egyre több információ kellene eljusson a gyerekekhez. Az egészségnevelési órákat az oktatás minden szintjén kötelezővé kellene tenni, úgy, hogy ezeketszakemberek tartsák meg a gyerekeknek. Ugyanakkor hasznos lenne a szülők tájékoztatása is arról, hogy miként beszéljenek a gyerekeikkel erről a témáról, valamint az, hogy ebből a hátrányos helyzetű közösségek se maradjanak ki, hogy hozzáférhessenek azok a fiatalok is, akik nem járnak iskolába. Magda Bercea szerint a mindennapok tapasztalata alapján született másik ötlet az, hogy több nappali központot kell létrehozni kiskorú anyák számára, hogy az anyagi segítség mellett az oktatás és a pszichológiai segítség is elérhető legyen számukra. Ezek az anyák gyakran egészségi problémákkal is szembesülnek, amellett, hogy sokan adnak életet koraszülött babának, illetve fejlődési rendellenességgel küzdő gyermeknek, túl sok a felelősség egy hirtelen szülővé vált gyermek számára. A szülők és gyermekek közötti kommunikáció akadályainak a felszámolása segítene annak a felismerésében, hogy nem szégyen megtanítani a gyermekeinket, hogy hogyan viselkedjenek bizonyos helyzetekben, ismerjék tetteik felelősségét és életre szóló következményeit – adott hangot véleményének a Vöröskereszt megyei vezetője.