A demokrácia folyamatos elkötelezettséget igényel

Civilizációk emelkedéséről és bukásáról szólt az MCC Transylvania Lectures

Nevezhetjük-e civilizációknak azokat a közösségeket, amelyek már nemcsak a túlélésre összpontosítanak, hanem más célokat is követnek? Vagy inkább az első város alapítása, a mezőgazdaság bevezetése jelenti a civilizáció kezdetét? Milyen előnyökkel jár egy társadalom számára a múlt ismerete? A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures nevű sorozatának legutóbbi alkalmán, március 13-án ezekről a kérdésekről beszélgettek Kolozsváron a meghívott történészek, dr. Michael R. J. Bonner és dr. Raluca Moldovan.

A beszélgetés során a társadalomfejlődés és kultúra kapcsolatáról szóló In Defense of Civilization: How Our Past Can Renew Our Present című könyvéből adott ízelítőt dr. Michael Bonner történész, kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó. A témára aktuális kérdésekkel reflektált dr. Raluca Moldovan, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Germanisztika Intézetének oktatója. A beszélgetés résztvevőit Lázár Balázs, az MCC Egyetemi Programjának kolozsvári diákja köszöntötte.

A civilizáció fogalmát történelmi kitekintőben vizsgálva kiderül, hogy sokkal többet jelent a mezőgazdaságnál és az élő városoknál. Michael Bonner szerint az emberek társadalomba szerveződéséről, világnézetéről vallanak már a korai barlangfestmények is. Kezdetben a rajzok állatok alakját, mozgást, energiákat örökítettek meg. Nincs nyoma tájképeknek, növényeknek, időt és évszakot mutató elemeknek. Az egymásra tevődő foltok sokaságában az ember eleinte csak egy kéz, egy pálcikafigura. A befejezetlennek ható képek az állandó körforgást, folyamatos mozgást igénylő életformára utalnak.

Bár néhány helyen találtak vadászatot ábrázoló faliképeket, állóköveket, körtemplomok maradványait, az emberi fejlődés megértésében igazi áttörést a törökországi Çatalhöyük felfedezése jelentette. A kőkorszaki város prototípusnak nevezhető település, hiszen már szakrális, szociális és műveltségi kapcsolatokról árulkodik. A terület nem rendelkezett utcákkal, sem városfallal, viszont látható különbségek fedezhetők fel a lakások között. Díszítésük, méretük, elhelyezkedésük arra utal, hogy egy már meglévő társadalmi berendezkedés szerint épültek. A szobákban trófeákat, tűzhelyeket, technikai-művészi értelemben kidolgozatlan térképet, csoportos tevékenységek történetét elmesélő rajzokat találtak a régészek. 

A terület lakói hagyományokat is ápoltak: rendszeresen, valószínűleg évente vakolták az épületek falait. Emellett voltak meghatározott temetési szokásaik is, például szeretteiket haláluk után lakásuk alá temették, majd a koponyákat később kiásták, díszítették, és szentélyük részévé tették. Ezzel kötődtek nemcsak elődeikhez, hanem egy identitással rendelkező egyénként a közösséghez. Az egyiptomi, perzsa és szíriai alkotásokban egészen másféle történetmeséléssel szembesülünk. Itt már megjelennek olyan elemek, mint a napfelkelte, sztereotipikus alakok, idealizált a béke, hierarchikus sorrend érvényesül, különbséget tudunk tenni nemek között, illetve egyenes vonalak választanak szintekre témákat.

Michael Bonner rávilágított arra, hogy a civilizáció fogalma sokkal összetettebb, mint ahogy azt először gondolnánk. Nem csupán a technológia fejlődését jelenti, hanem az emberi kultúra és gondolkodás összességét is. A szakértő szerint, ha kizárólag a technológiai fejlődésnek tulajdonítjuk a változást, figyelmen kívül hagyunk minden anyagi, filozófiai, vallási ideológiát, amelyek sokszor nagyobb hatással voltak az emberekre, mint egy új technológiai vívmány.

A beszélgetés során a történelmi narratívák ismétlődéséről, a tradicionális hatalmi struktúrákhoz és múltbéli birodalmi víziókhoz való visszatérésről is szó esett. A történészek egyetértenek abban, hogy a nagy birodalmak kialakulásában kulcsszerepet játszott az, hogy nem létezett más alternatíva egy ország szervezésére. „Az embereknek egyszerűen nem voltak más referenciáik, így minden jobbnak tűnt, mint a káosz” – tette hozzá Michael Bonner. Úgy vélik, a mai világban is sokan vágyakoznak politikai stabilitásra, és gyakran idealizálják a múltat. Ezért lehet akkora sikere olyan vízióteremtő kampányoknak, mint a „Make America Great Again” (Tegyük újra naggyá Amerikát)

Zárógondolatként felhívták a figyelmet arra, hogy társadalmunkban még vannak élő, lélegző emlékeztetői fejlett kultúrák összeomlásának. Arra kérték a jelenlévőket, hogy a világjárványok, a politikai instabilitás és háborúk korában is igyekezzenek a civilizáció megőrzéséért, fejlesztéséért tenni. A demokrácia sem gondozza magát, folyamatos törődést és elkötelezettséget igényel – tették hozzá.

Az MCC következő rendezvényeiről a szervezet Facebook-oldalán vagy honlapján értesülhetnek az érdeklődők.