A hatodik beterjesztés elé

2023 decemberében ötödik alkalommal került a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútuma. A Székely Nemzeti Tanács húsz esztendejét tekintve elmondhatjuk, átlagosan négyévenként szembesül a román törvényhozás és az ország közvéleménye azzal a ténnyel, hogy a székelység nem mondott le arról a jövőképről, hogy demokratikus országgá tegye Romániát, azáltal, hogy megvalósítja Székelyföld területi autonómiáját. Figyelembe véve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk, a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát.

Rendelkezésünkre áll a román parlament Törvényhozási Tanácsának hat elutasító véleményezése, helyenként változó tartalommal, de ismétlődő ellenérvekkel is, és több kitérővel a nemzetközi, illetve a közösségi jog területére. (Az öt negatív véleményezés mellett van egy hatodik is, amellyel a Törvényhozási Tanács megakadályozta, hogy egy népi kezdeményezés során a törvénytervezet Románia Hivatalos Közlönyében megjelenjen.) Ezek mindegyike külön vizsgálat tárgyát képezi számunkra, de hasznos lenne, ha ezt a tárgyat minél több szakirányú egyetemi kar sorolná be a vizsgadolgozatok ajánlott témái közé.

Tömör és mértéktartó megfogalmazással: ez a hat elutasító dokumentum korántsem meggyőző. Részletezve: számos ellentmondást, tárgyi tévedést, szándékos és rosszhiszemű félreértést tartalmaz, sőt nemzetközi dokumentum meghamisítására is találunk példát. Amiben reménykedhetünk, hogy első lépésként javulhat a román törvényhozó testület szellemi színvonala, ami még nem jelenti azt, hogy ettől toleránsabb is lesz, és készségesen fogadja el az autonómiastatútumot. A vita feltételei javulnak, és nekünk ez is érdekünk! Bár a tervezetet nem bocsátják parlamenti vitára, ennek ellenére írásban léteznek és nyilvánosak az ellenérvek, amelyek cáfolhatóak, és ezek a Törvényhozási Tanácsnak, de a törvényhozás minden tagjának is elküldhetők, és ezt meg is tettük. Ennyire szűkre szabott a vita kerete, de egy olyan lehetőség, amellyel éltünk és élni fogunk.

Ha ma még korai is megmondani, mikor kerül sor a hatodik beterjesztésre, az már körvonalazható, hogy a választások után, 2024 és 2028 között kell arra sort keríteni. Minden jövőbeni újabb beterjesztést egy lehetőleg újszerű és kiemelt fontosságú esemény kell kísérjen hazai és nemzetközi téren, például tömegdemonstrációk, lakossági fórumok, intenzív diplomáciai tevékenység, sajtókampány nyithatja meg a javasolt események sorát, aminek folytatását újabb javaslatokkal a közösség tagjaitól várjuk. Természetes elvárás parlamenti képvi-seletünktől, hogy nyilvános megszólalásokkal és minden rendelkezésére álló eszközzel segítse a törvénytervezet sikerét. 

Külön kihívást jelent a beterjesztőknek a nyílt vagy burkolt magyar nyelvű ellenpropaganda. A „nem érdemes küzdeni” demoralizáló mondatától a „szélmalomharc” minősítésig és az elemzések álarcában megjelenő lebeszélésekig számtalan eszköze van annak, hogy eltántorítsanak bennünket a húsz éve kitűzött céltól. Ne feledjük, Dél-Tirolnak ötven év kellett az autonómia kivívásáig, Skóciának pedig háromszáz. Katalónia 1714-ben került spanyol fennhatóság alá, de az autonómia éve számukra végül az 1978-as esztendő lett.

A Székely Nemzeti Tanács a Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelemben öt területre összpontosítja a tevékenységét. Ezek egyike Románia törvényhozó tesülete, és ez a jövőben sem fog változni. A hatodik, és Székelyföld autonómiastatútumának minden jövőbeni beterjesztése így marad az autonómiaküzdelem egyik eszköze egészen a győzelemig.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke