A jó vízgazdálkodási példákat vizsgálták

Magyarországiak tanultak a Nyárádmentén

Múlt héten negyvennél több szakember érkezett a Nyárádmentére, hogy az itteni vízgazdálkodási gondokkal és jó példákkal találkozzon, tapasztalatait pedig otthon hasznosíthassa.

Magyarországon is ugyanaz a három probléma van a vízzel, mint másutt: vagy igen sok, vagy igen kevés, vagy szennyezett. A kérdés megoldására a legjobb orvosság, ha felhagyunk a vízgazdálkodásra vonatkozó régi gondolkodással, miszerint a víztől mihamarabb meg kell szabadulni elvezetés révén. Jelenleg a legjobb megoldásnak az tűnik, ha a vizes élőhelyeket újratelepítjük, rehabilitáljuk, a vizet megtartjuk, s ezáltal kiküszöböljük az extrém jelenségeket.

Ennek a módszernek a kipróbálása és népszerűsítése érdekében a magyarországi WWF (World Wide Fund) szervezet egy nagy Life projektet kezdeményezett, amelynek keretében önkormányzatokkal, vízügyi hatóságokkal együttműködve több típusú vizesélőhely-rehabilitációt végeznek Magyarországon. A projekt keretében tanulmányutakat szerveznek olyan helyekre, ahol már végeztek hasonló munkálatokat. Jártak már Angliában, Franciaországban, és egy közelebbi helyet keresve vették fel a kapcsolatot a romániai WWF szervezettel, az pedig a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központot ajánlotta romániai jó példaként, amely több mint húsz éve foglalkozik a kérdéssel, és nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is megvalósított ilyen projektet. Így keresték meg a marosvásárhelyi szervezetet, majd szerveztek egy kétnapos romániai tapasztalatcserét – mondta el lapunknak a múlt heti szakmai rendezvény előzményeit dr. Hajdu Zoltán, a FÖK elnöke, hozzátéve: „Elfogadtuk a felkérést, mert nekünk is elégtételt jelent, ha az általunk megvalósított munkálatokat jó példaként használják.”

Van mit mutatni

Múlt szerdán a magyarországi szakemberek látogatást tettek a jobbágyfalvi Tündér Ilona-völgyben, ahol megismerkedhettek a nyárádmenti vízgazdálkodás helyzetével és problémáival, majd megtekintették a Székelytompa és Nyárádszereda közötti vizes élőhelyet, amelyet a szervezet Butyurka Péterrel közösen valósított meg, hiszen a gazdálkodással is foglalkozó állatorvos számára fontos volt, hogy állatai számára mindig legyen víz. Délután megtekintették a jobbágyfalvi gát alatti meandert: amikor az ideiglenes víztározó gátat építették, az alatta levő folyószakaszt fel akarták tölteni, de a FÖK több lakossági tájékoztatót szervezett, a helyieknek pedig az volt a véleménye, hogy a mellékágat meg kellene tartani természetes formájában, és szabadidős célokra kellene hasznosítani. A vízügy ezt a javaslatot végül elfogadta, ma pedig ott egy vizes élőhely van, ahol horgászni, télen korcsolyázni is lehet, és ami fontos, megmentettek egy élőhelyet.

Másnap a vendégek Kis- és Nagyadorjánban vették szemügyre a Dorman-patak völgyében végzett rehabilitációs munkákat. Nagyadorjánban 2000-ben alakítottak ki hasonló vizes élőhelyet, majd kolozsvári egyetemisták bevonásával fenékküszöböket építettek, amelyek nagyon jól működnek, s habár a patak kiszáradt, helyenként még mindig van víz. Ezt követően Karácsony Károly polgármester bemutatta a Nyárádgálfalván végzett meanderrehabilitációs munkálatokat. Azok azért fontosak, mert bebizonyították, hogy a meander helyreállítása visszahozza a közelében levő kutakba a vizet, és sokszor volt rá eset, hogy amikor a falu kútjaiból eltűnt a víz, a helyiek innen tudták pótolni szükségleteiket, és emellett szabadidős központ alakult itt ki horgásztóval, zöldövezettel.

Jók a tapasztalatok

A 42 magyarországi résztvevő többsége polgármester, önkormányzati vagy vízügyi hatósági munkatárs volt, illetve az ottani WWF képviselői. Elmondták: nagyon jó tapasztalatokat szerezve utaztak haza, a kialakult itteni kapcsolatokat szeretnék ápolni, otthon hasonló rehabilitációs munkálatokat szeretnének végezni. Egy Kárpát-medencei kapcsolathálózat kialakítása is körvonalazódik, amibe sok település bekapcsolódna, hogy az ezen a téren szerzett tapasztalatokat megossza, kicserélje. Az ország különböző részeiből érkeztek a múlt héten az érdeklődők, főleg dombvidéken élők, ahol ugyanazok az extrém jelenségek (aszály, áradás) vannak jelen, a talajerózió szintén, amely jól megállítható volna a vizes élőhelyek rehabilitációjával, ugyanis azok pufferzónaként működnek és megállítják ezt a jelenséget.