Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Kilenc év után ismét Marosvásárhelyen szervezte meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) a vándorgyűlést. Az eseményre október 13–14. között került sor a Kultúrpalotában, ahol makrogazdasági kérdésekről, a mesterséges intelligenciáról, turizmusról, egészségügyről és gazdasági kilátásokról tartottak előadásokat.
– Egy olyan eseményről van szó, amelyet már a 32. alkalommal tartanak meg, ez pedig bizonyítja, hogy a forradalom óta a magyar vállalkozói réteg meg tudott maradni, sőt erősödni tudott Erdélyben, Romániában – mutatott rá Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere. Az elöljáró arról is beszélt, hogy minden településnek nagy szüksége van a gazdasági szakemberekre, akiket a körülmények javításával lehet ide vonzani és itt tartani. Soós Zoltán meglátása szerint az utóbbi években sokat javult a kapcsolat a vállalkozók és az önkormányzat, illetve a civil szféra között, így mostanra sokkal vonzóbb a város, mint az előző vezetés idején. A vándorgyűlés és az ehhez hasonló konferenciák pedig fórumot teremtenek arra, hogy a vállalkozók találkozzanak, megismerjék egymást, esetlegesen befektetési, együttműködési ötletek, tervek is szülessenek, amelyek hosszabb távon Marosvásárhelyen gyümölcsözhetnek, mondta a polgármester.
A 32. RMKT-vándorgyűlésen a szervezők arra törekedtek, hogy minél szélesebb spektrumúak legyenek a témák. Makrogazdaság, mesterséges intelligencia, egészségügy, fenntarthatóság, vállalkozói kudarcok, ezekről mind szó volt a hétvégi eseményen.
– Az volt a célunk, hogy alaposan kielemezzük Romániát, mondta Szilágyi Nándor, az idei vándorgyűlés főszervezője. A gazdasági szekciók, előadások mellett a szervezők fontosnak tartották, hogy megmutassák Marosvásárhely szépségeit is a vándorgyűlésre ellátogatóknak, így szombaton egy vezetett városnéző sétát is beépítettek a programba, ami nagy sikernek örvendett.
– A vándorgyűlés a közgazdászoknak egy hívó szó, mindenki tudja, hogy utazni fogunk, és Szatmártól Bukarestig bejárjuk az országot – mondta Szilágyi Nándor, aki ennek kapcsán megköszönte az elnökségnek, hogy elfogadta a pályázatot, hogy idén Marosvásárhely adjon otthont a vándorgyűlésnek. Az idei főszervező azt sem rejtette véka alá, hogy ez az esemény egyszerre szól a szakmázásról, illetve a szórakozásról, és mindkét értelemben próbálnak minden évben valamit belepakolni abba a bizonyos képzeletbeli tarisznyába.
Az esemény szakmai részének lejártával, a díszvacsora előtt Nagy Károly, az RMKT elnöke sikeresnek ítélte az idei rendezvényt, amelyre több mint 300 résztvevő jött el. Az elnök meglátása szerint színvonalas előadásokon vehettek részt a vándorgyűlésre ellátogatók, illetve az eseménynek ismételten sikerült összehoznia az embereket, megvolt a közösségépítő része is. Több előadáson is telt ház volt, ami bizonyítja, hogy az idei témák iránt van érdeklődés, illetve, hogy a közgazdaság jelen van minden területen, és a vándorgyűlés által felsorakoztatott tematikák azok számára is érdekesek voltak, akik nem kimondottan gazdasági területen dolgoznak.
Azzal kapcsolatban, hogy vajon ismét szükséges lesz-e kilenc évet várni, hogy ismét Marosvásárhelyen legyen a vándorgyűlés, Nagy Károly úgy fogalmazott, hogy az RMKT-nak összesen kilenc tagszervezete van, és a helyszínt minden évben pályázatok útján döntik el, vagyis, ha minden szervezet pályázni fog, akkor ez sem teljesen kizárt, viszont teljesen biztos választ erre a kérdésre nem lehet adni.
Az előadáson Románia gazdasági helyzetéről több szakember is beszélt. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy fontos látni azt, hogy lassul a gazdasági növekedés. Ennek okai között vannak külső – országon kívüli – és belső tényezők is. Az emberek pénzt takarítanak meg – erre ösztönzik őket a magasabb betéti kamatok –, tehát kevesebbet vásárolnak, csökkent az export és az import is. A kilátások tekintetében pedig szintén nem túl fényes a helyzet. Jövőre is az átlagostól jóval elmaradó gazdasági növekedésre lehet számítani, sőt a recesszió sem kizárt, bár utóbbi nem az alapforgatókönyv része, viszont számolni kell ezzel is, hiszen lehetnek olyan hatások, amelyek elolvasztják a most előre jelezhető kismértékű növekedést, mondta a szakember, azt is hozzáfűzve, hogy az infláció leküzdése is fajsúlyosan ott lesz a jövő év kihívásai között.
Románia számára az egyik prioritás, hogy az európai uniós forrásokat a lehető legjobban használja fel. Ha megnézzük az idei adatokat, látható, hogy az EU-s alapokból történő beruházások tartják gazdasági növekedés szempontjából a pozitív oldalon a mérleget Romániában, nyomatékosította Bálint Csaba. Azokban a tagországokban, ahol nem kapták meg ezeket a forrásokat, vagy nem tudták őket lehívni, már recesszióról lehet beszélni.
Emellett Romániában kiemelten fontos a költségvetés rendezése, a most bevezetett csomag összességében nézve pozitív hatással lesz a költségvetési hiányra, mondta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. Azonban ez a bevezetett intézkedéscsomag most túl hirtelen jött a vállalkozói szféra számára, nem tudtak erre felkészülni, így az ő részükről jogos a felháborodás – mondta dr. Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, aki azt is kiemelte, hogy a költségvetési hiány elszabadulása már 2019 óta látszik, hiszen már négy évvel ezelőtt átlépte a 3%-ot, miközben akkor ez egy másik EU-s tagországban sem történt meg. Ezt követően a koronavírus-járvány idején sem arra ment el a hiánynak egy nagy része, hogy kezeljék az egészségügyi helyzetet, hanem olyan kiadásokra, amelyek jelentkeztek aztán 2021-ben, 2022-ben és az idén is. A kormány pedig most jutott el oda, hogy kénytelen valamilyen intézkedéseket foganatosítani, amelyek rövid távon egyértelműen negatívan fogják érinteni a vállalkozókat és ezáltal a gazdaságot is, mondta a szakember. Ezzel együtt is szükséges volt ez a csomag, mert ellenkező esetben hosszú távon érte volna Romániát olyan negatív hatás, ami sokkal rosszabb lett volna, mint a most következő rövid távú negatív hatás. Rácz Béla Gergely meglátása szerint leginkább ez a csomag a mikrovállalkozásokat és a nagyvállalatokat fogja érinteni. A kormány azt állítja, hogy az adóemelések és az intézkedéscsomag a vállalatokat, nem pedig a fogyasztókat fogja érinteni, viszont látni kell azt is, hogy a megnövekedett költségeket vagy azoknak egy részét a vállalatok át fogják hárítani a fogyasztókra, így, ha nem is közvetlenül, de közvetetten mindenki fogja érezni ennek a súlyát.
Az intézkedéscsomag kapcsán dr. Szász Levente, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, egyetemi tanár elmondta, hogy szükség van felelős vállalati döntésekre, szükség lesz bizonyos változtatásokra, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy a vállalatok fennmaradjanak és nyereséget termeljenek. Ez pedig úgy érhető el, hogy a vállalatok a változás közepette is stabilitást biztosítanak mind a partnereiknek, mind a fogyasztóiknak, erre kell törekedni, és ebben segítenek az adatok, amelyeket a Romanian Economic Impact Monitor is összegyűjt, és elérhetővé tesz bárki számára – mondta a neves szakember.
– A változás és a nehéz helyzet ellenére van jó hír is Románia gazdaságáról. Ennyire közel ugyanis még soha nem állt az ország az európai uniós vásárlóerőhöz, viszont nem szabad hátradőlni és örülni ezzel együtt sem, hiszen hallatlanul nagyok a kockázatok – húzta alá dr. Nagy Bálint Zsolt, a kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója. A közgazdász beszélt arról, hogy benne van a pakliban az, hogy ismételten erősödni fog az infláció, továbbá egy stagfláció lehetősége sem kizárt, a jövőre nézve pedig az uniós forrásoknak köszönhetően a növekedés három százalék fölötti is lehet. Nagy Bálint Zsolt a Román Nemzeti Bank azon felmérését is értékelte, amely szerint az ország lakossága annyi pénzt tart a „párna alatt”, amiből egy megyényi ingatlant lehetne vásárolni. Meglátása szerint ez hatalmas hiba, mivel akár állampapírba is be lehetne fektetni, ami az inflációnál enyhén nagyobb kamatot is kínál, miközben, ha csak a „párna alatt” tartjuk, akkor az a pénzösszeg veszít a vásárlóerejéből. A jelenlegi helyzetben az ajánlott az embereknek, a bérből élőknek, hogy a pénzüket olyan helyre fektessék, ami legalább követi az inflációt. Bár most csökkenőben van az infláció, ez nem boldogítja az embereket, hiszen az árak továbbra is emelkednek, csak lassúbb ütemben, de már most magasabbak, mint akkor, amikor a csúcson volt az infláció, ezért is van szükség a befektetésre, hogy senki ne veszítse el a pénzének az értékét, húzta alá dr. Nagy Bálint Zsolt.