2022. augusztus 11., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az elmúlt öt év kisebbségvédelmi fejleményeiről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének szakértői testületét, amely június végén látogatott Romániába. 

Az ET bizottságának legutóbbi, 4. véleménye 2017-ben jelent meg sok elmarasztalással, amelyet követően Románia 2019-ben benyújtotta 5. országjelentését a kisebbségi jogok alkalmazásával kapcsolatosan. Erre az országjelentésre reagálva fejtették ki az RMDSZ képviselői a véleményüket a szakértői testületnek.

Elmondták, hogy a kormányprogramba belefoglalták a kisebbségi törvény elfogadását, jelenleg dolgoznak a tervezeten. Arról is tájékoztattak, hogy a közigazgatási kódex visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében, leállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, a már visszaszerzett tulajdonokat visszaállamosítják, és továbbra is problémás a nyelvi jogok alkalmazása. Még mindig helységnévtáblákat rongálnak meg és festenek le, bírósági döntéssel semmisítenek meg nyelvhasználati jogokat biztosító tanácsi határozatokat, a járvány idején a kisebbségi nyelveken történő központi tájékoztatás teljesen hiányzott. 

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása révén hivatalosítani kezdte a helyi közösségek zászlóit és címereit, de újra bírósági döntésekkel korlátozzák a szimbólumok használatát. És a lista itt nem ér véget.

A problémák nem új keletűek: 2018-ban az ET elmarasztalta Romániát, és megerősítette az RMDSZ álláspontját, miszerint, ellentétben a hivatalos retorikával, Románia nem mintaállam. Az ET Miniszteri Tanácsa 2018-as ajánlásai között kiemeli: csökkenteni kell Romániában a jelenlegi 20 százalékos anyanyelv-használati küszöböt, szorgalmazta ugyanakkor a jelentős számú magyar közösség által lakott településeken a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezését, bátorította a hatóságokat, hogy a tömegközlekedésben használt jelzéseket és a közérdekű információkat is jelentessék meg magyar nyelven. 

Aggasztónak találták az igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható hiányosságokat is. Felhívták a figyelmet, hogy a hatóságoknak lehetővé kell tenniük, hogy az érintettek anyanyelvükön nyújthassanak be dokumentációt, illetve joguk van tolmácsot igényelni.

Az oktatással kapcsolatban kijelentették: nagyobb erőfeszítést kell tenniük a romániai hatóságoknak annak érdekében, hogy az országban élő kisebbségek történelmét és kultúráját kötelező módon oktassák, így a többség is megismerhesse azt. Az ET sajnálatát fejezte ki, hogy az illetékes román hatóságok adatközlésének késedelme és a naprakész információk hiánya akadályozta a romániai kisebbségi nyelvek jelenlegi helyzetének pontos értékelését.

2021-ben az RMDSZ közölte, Románia hamis képet sugall a kisebbségekkel szembeni politikájáról, és sajátosam alkalmazza a kisebbségvédelmi keretegyezményt, nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.

Eközben a hatóságok szerinti „mintaállamban” sok minden ma sem változott. Szinte mindennaposak a magyarellenes megnyilvánulások, amelyek a közelgő választási kampányban tovább erősödhetnek.