Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2023-03-12 16:00:00
Március 10-én 16 órakor gyűljünk össze a marosvásárhelyi Postaréten, és onnan vonuljunk, a hagyománynak megfelelően, a város főterére, a kormányhivatal elé. Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését – állt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívásában.
Az SZNT pénteki programja a korábbiakhoz hasonlóan a Székely vértanúk emlékművénél kezdődött, ahol Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvivője mondott beszédet. A rendezvényre Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Makfalváról is érkeztek résztvevők. Jelen voltak más őshonos kisebbségek képviselői is. A marosvásárhelyi rendezvénnyel egy időben a Kárpát-medence számos településén és világszerte tartottak szimpátiatüntetéseket.
Ötvös József nyugalmazott református lelkész kjelentette: az igazságtalanság elveszi a szabadságot, és ez történt 1854-ben is Marosvásárhelyen. A Miatyánkot egyformán mondta akkor minden áldozat, és most is együtt mondhatják az egybegyűltek, felekezettől függetlenül.
Fotók: Nagy Tibor
„Sok erőt az autonómia megteremtése felé vezető úton!”
Szili Katalin miniszterelnöki tanácsos megköszönte Izsák Balázsnak és az SZNT-nek, hogy évről évre megemlékeznek a székely vértanúkról. A székely összefogás napjának nevezte március 10-ét, amikor emlékezni gyűlnek össze az emberek, akárcsak március 15-én. Az összetartozás fontosságáról beszélt, ami nélkül nem lehet megmaradni, a magyar nyelvet, kultúrát védeni, a közösséget összefogni.
Véleménye szerint fontos, hogy román állampolgárként a helyi magyar közösség tudja megőrizni kultúráját, nyelvét, hogy saját sorsáról dönteni tudjon. Kijelentette: Európa tizenhat országában van autonóm közösség, amely a saját sorsáról dönt. Európa ezen térségei sokkal fejlettebbek, gazdaságuk virágzik. Székelyföld autonómiájának megteremtése nemcsak a magyarok, hanem a többségi társdalom érdeke is. „Kívánok sok erőt az autonómia megteremtése felé vezető úton!”– mondta egyebek mellett.
Nem adjuk fel!
Ez volt Tőkés László, az EMNT elnöke beszédének visszatérő motívuma. Kijelentette: nem a kétségbeesés érzetének kell uralkodnia az egybegyűlteken, azokra a székely vértanúkra kell tekinteni, akik hittek a szabadságban, és ezért életüket adták, akik példaképek ma is. Nem gyászolni gyűltünk össze, hanem éppen ellenkezőleg, azoknak a hősöknek az örök dicsőségét hirdetjük, akik nem az „ideig való láthatókra”, hanem az „örökkévaló láthatatlanokra” tekintve áldozták életüket a honért és a szabadságért – hangsúlyozta az EMNT elnöke.
A ma embere még a minimális kockázatvállalástól is visszariad, nemhogy érdemi, politikai, anyagi áldozatot hozna a közösségért, nemzetért. (…) Politikusaink a nemzeti önrendelkezés ügyét vakvágányra juttatták. A kedvezőtlen külső körülmények közepette akadályfutást kell folytatnunk nemzeti közösségünk legfőbb célkitűzése, az erdélyi magyarok tényleges szabadságát biztosító közösségi önrendelkezés kivívása érdekében – mondta.
A székely szabadság napjának időszerű és örök érvényű üzenete: Nem adjuk fel! Bogdan Aurescu külügyminiszter képtelen állítása szerint a Székelyföld nem is létezik. Az SZNT akkor sem adja fel! – jelentette ki.
A székely szabadság nem csupán kampányszólam
Az önrendelkezés a megoldás, mondta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvivő elnöke. Az elmúlt harminc évben a közösség legnagyobb fogyatkozása következett be. A kommunizmus alatt az erdélyi magyarság száma nem fogyott, de a szabadság, a viszonylagos jóllét alatt a magyarság elveszítette közel negyven százalékát.
Véleménye szerint ennek egyik oka az, hogy a regnáló politikai hatalom nem képviselte megfelelően a közösséget. A székely nép önrendelkezése a megoldás a problémára. „Számunkra a székely szabadság nem csupán egy üres politikai szólam. Hisszük és valljuk: vágyott közigazgatási önrendelkezésünk a megoldás a problémáinkra, nem pedig a kijárásos bukaresti politika. Éljen a székely szabadság!” – zárta beszédét Csomortányi István.
A rendezvényen jelen volt Erika Casajoana Daunert, a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) párt nemzetközi bizottságának a tagja, a katalán kormány Európai Unió melletti állandó képviselete korábbi vezetőjének a helyettese, Luke Uribe-Etxebarria, a spanyol szenátus tagja az Eusko Alderdi Jeltzalea/Partido Nacionalista Vasco (Baszk Nemzeti Párt) képviseletében, valamint Robert Starosta, a Szilézia Kulturális Autonómiájáért Kezdeményező Egyesület elnöke.
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – kívánták mindannyian.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke felolvasta a Székelyföld területi autonómiáját követelő kiáltványt, amelyet eljuttatnak a kormánynak és az államfőnek is. Ez nem sérti Románia területi egységét, a Székelyföldön élő románok érdekeit, sem Románia alkotmányát. Székelyföld autonómiája azt jelenti, hogy a közösség maga oldja meg problémáit, igazgatja mindennapjait – hangsúlyozta Izsák Balázs.
A koszorúzás után a résztvevők Vásárhely főterére, a prefektúra épülete elé vonultak, ahol átnyújtották a kormánynak címzett beadványukat a prefektúra képviselőjének. Az esemény záróakkordjaként átadták az SZNT Gábor Áron-díját, amelyet idén Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Bakk Miklós egyetemi tanár vett át az autonómia ügyének szolgálatáért. A díjátadásra a Kultúrpalota kistermében került sor.