2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Bernády térre igen, a Bolyaira nem...

A marosvásárhelyi tanács február 23-i ülésén a legnagyobb vitát a Bolyai tér átalakítását célzó határozattervezet váltotta ki. Több képviselő is drágának tartotta a beruházást, illetve figyelmeztetett, hogy a felsorolásban szereplő a munkálatok egy részét már elvégezték, azaz a határozattervezet eltér a valóságtól. A Bolyai tér felújítását célzó tervezet nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges szavazatszámot. 

A Bolyai térre vonatkozó határozattervezetet a Bernády tér tájépítészeti szempontból való átalakítását célzó napirendi pont előzte meg, ebben az esetben az engedélyezési dokumentációt kellett megszavazni, amit a testület meg is tett. A Bolyai tér esetében vita kerekedett. Mureşan Adrian indított: szerinte a terv sem a Bolyai, sem a Bernády tér esetében nem elég ambíciós, mivel csak kockakővel való burkolásra és fakivágásra korlátozódik. Utóbbival igazából az volt a gondja, hogy a fákat már kivágták, tehát a terv és a valóság nem fedi egymást, a testület pedig nem fogadhat el olyan tervezetet, amely nem a valóságos helyzetet veszi figyelembe. „A polgármesteri hivatal 1400 alkalmazottja közül senkiben nem volt annyi kíváncsiság, hogy arra sétáljon és megnézze, mi a helyzet a helyszínen? Főleg a műszaki osztály alkalmazottaira gondolok. Nagyváradon sok teret »gyalogosítottak«, Marosvásárhely az egyetlen erdélyi város, ahol nincs sétálóutca. Ha a Maros megyei liberális párt olyan lenne, mint a Bihar megyei, az RMDSZ pedig olyan, mint a debreceni Fidesz, én nem kellene itt üljek” – jelentette ki. Şarlea Horea soknak tartotta, hogy a szobor körüli 2000 négyzetméteres tér átalakítása 70 ezer euróba kerül, példákat hozott fel az anyag- és munkadíj-elszámolásban szereplő árakra. Becslése szerint fele áron is ki lehet hozni a költségeket. Szerinte a költségelszámolás hibás, aktualizálni kell. „Nem azt akarom, hogy utasítsuk el a tervezetet, hanem hogy halasszuk el, és számítsák újra a költségeket, hiszen a terek, utcák felújítása fontos” – közölte. Hasonló véleményen volt Pescar Radu-Mircea is, aki szerint „a város szegény, és kár a Nyugathoz hasonlítanunk magunkat, amikor Marosvásárhely beruházási költségvetése csupán 102 millió lej”. Javasolta a Színház tér átalakítását sétálóövezetté. Claudiu Maior szintén a tervezet visszavonását kérte, mint mondta, nem lehet szavazni valamiről, ami a valóságban nincsen. 

Iszlai Tamás a fenti felszólalókkal szemben hangsúlyozta, hogy a költségszámítás becsült értékeket tartalmaz, a felújítás során egyedi építőelemeket használnak majd, mint például az 1910-es villanyoszlopot, különleges, tartós és szép anyagokat. Úgy vélte, megtörténhet, hogy a liciten a becsült ár alá mennek a kivitelezők. Kiss Zoltán szerint az a következtetés körvonalazódik, hogy a polgármesteri hivatal pazarolni akarja a pénzt, illetve felfújt árakkal dolgoztatna. Kelemen Márton felhívta a figyelmet, hogy a nyugati városokban sem olcsó anyagokkal újították fel az óvárosrészeket, hanem időtálló, tartós anyagokkal, és „mi is száz évre előre szeretnénk felújítani Marosvásárhely ikonikus terét, a Bolyai teret”. 

A felmerült kérdésekre Moldovan Florian, a közterületkezelő igazgatóság vezetője válaszolt, közölve, hogy a tervezetben szereplő megoldás egy pályázatverseny eredménye, amelyet több neves műépítés zsűrizett. Rövid szünet után a tanácsterembe visszatért képviselők először elutasították a tervezet elhalasztását, majd az újabb szavazáson magát a tervezetet is. Claudiu Maior ezt követően mondhatni békítő hangnemben javasolta, hogy két nap alatt aktualizálják a számításokat, és soron kívüli ülésen terjesszék a testület elé. 

A tanácsülést követően a marosvásárhelyi RMDSZ közleményt adott ki, amely szerint „ismét kiderült, hogy az RMDSZ képviselőin kívül senki nem akarja fejleszteni a várost. Marosvásárhely régi központjának, a Bolyai térnek a felújítása ellen szavaztak a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Népi Mozgalom Párt és a Pro Románia tanácsosai, akik egyebek mellett a költségbecslés ellen emeltek kifogást”. 

Megerősítették a frakció önkormányzati képviselőinek álláspontját, miszerint „a város egyik, a turisták által leglátogatottabb helyének patináját, egykori fényét csak úgy lehet visszaadni, ha minőségi építőanyagokkal, korhű, és a tér épített örökségéhez mind esztétikailag, mind időtállóságban illeszkedő utcai bútorzattal tervezünk, és amelyeket az egyes városi tanácsosok hangzatos kijelentései ellenére sem lehet és nem is szabad barkácsáruházakból beszerezni”. És végül a frakció által megfogalmazott célkitűzés: „olyan fejlesztéseket eszközölni Marosvásárhely központi részében is, amelyek időtállóak, a város hangulatát, arculatát a következő évszázadban is őrzik, amiként azt minden más, épített örökségére büszke erdélyi nagyváros már megtette, az ott lakók és az odalátogatók örömére. A piskótakő időszakának az RMDSZ tanácsosai véget kívánnak vetni, és a Bernády György által vezetett város és az akkori városi tanácsosok városépítő szemléletét kívánják követni”. 

Fotó: Nagy Tibor

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató