Utópia. Gál Éva Emese látomása a Válogatott versekből egy embertelen világ képét vetíti elénk. Félelme nem alaptalan.
De hadd próbáljuk meg mi magunk más útra terelni életünk, létünk.
Január utolsó napján ezzel a gondolattal vágok neki a két hónapot összekötő sétámnak. Jer velem, kedves Olvasóm!
Február valamikor az év utolsó hónapja volt, s ezért ragasztották hozzá a szökőnapokat. Az év utolsó hónapjában pedig illett az embereknek maguknak is megtisztulniuk. Innen származik a február név is.
Bármennyire közelfekvő lenne is a láz latin nevével, a „febris”-szel kapcsolatba hozni ezt a rendszerint egészségtelen, nedves hónapot – lapozok bele Supka Géza Kalandozások a kalendáriumban és más érdekességek című kötetébe –, a szó mégsem innen, hanem a „fibrá”-ból, a bőrrostok nevéből ered.
A középkorban úgy gondolták, hogy a megtisztulás vezekléssel, tehát akár korbácsolással, mi több, önkorbácsolással kell járjon.
Ma inkább lélekemelő, önbecsülésünket növelő tudománytörténeti eseményről megemlékezve kezdem sétámat. Éppen 151 évvel ezelőtt, 1874. február 1-jén jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos folyóiratának, az Erdélyi Múzeumnak az első száma. A XIX. a század végi Kolozsvár megélénkülő társadalmi közegében, a Ferenc József Tudományegyetem 1872-es megalakulását követően, tudatos volt a címválasztás olyan értelemben is, hogy a Döbrentei Gábor által 1814–18 között, ugyanitt szerkesztett Erdélyi Muzéum című folyóiratra utalt vissza, felidézve ennek legjobb hagyományait. Döbrentei vállalkozása volt az első magyar művelődési folyóirat. Régies helyesírású címe a Ptolemaiosz által alapított Musaeum Alexandrinum (Μουσεῖον τῆς Ἀλεξανδρείας) intézményére, a múzsák templomára, lakóhelyére, a tudományok és művészetek otthonára utalt. A Finály Henrik, az Erdélyi Múzeum-Egylet titkára által útnak indított új folyóirat szintén a tudományok és művészetek otthona, tárháza kívánt lenni. A folyóirat beköszöntőjében pontosan körülírta célkitűzéseit:
„A kolozsvári tudomány-egyetem felállítása nagyon tetemesen szaporította a tudományos erőket; még pedig oly erőkkel, a melyeknek nem kevésbé óhajtása mint kötelessége a világ előtt is megmutatni, hogy a tudomány érdekében működnek és sikeresen működnek. (…) az egylet e közlöny hasábjait (…) úgy kívánja tekinteni, mint az erdélyi muzeum-egylet közlönyét, a melynek célja a hazai tudományosságot előmozdítni, a tudománnyal foglalkozóknak, tekintet nélkül különbeni állásukra, tért nyitni, és ennélfogva semmi oly munkától sem tagadni meg a felvételt, a mely tudományos becsével érdekét emelni alkalmas.”
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1990 októberében alakult újra, Jakó Zsigmond, Kiss András, Benkő Samu és mások szervezésében. Negyvenhárom év kényszerszünet után, 1991-ben az Erdélyi Múzeum folyóirat negyedik folyama is útnak indult. Máig tartó megszakítás nélküli megjelenési időszaka még nem volt.
A Bodor kút környén a Margitszigeten téltemetőrét csilingel arany tavaszt
Gyertyaszentelő hidege
Kora tavasznak hírnöke.
Gyertyaszentelő melege
Sok hó és jég előjele.
Február második napja Gyertyaszentelő Boldogasszonyé. Ünnepe a klasszikus görög időkbe nyúlik. A jóságos Déméter ünnepe ez. A rög alatt lappangva csírázó magvak rejtelmes üzenetét örökíti ránk Déméter és lánya, Persephoné története. Hádész elrabolja a virággyűjtő nimfák köréből a lányt, és feleségévé teszi. De Déméter Heliosztól, a Napistentől megtudakolva e titkot, Zeuszhoz fordul, aki törvénybe szabja az alvilág istenének, hogy az év csak bizonyos szakaszában tarthatja a rög alatt a Föld anyjának szépséges virágát. A verőfényben úszó tavasz s a termést érlelő nyár időről időre visszaadja anyjának gyermekét.
Lehet-e ennél költőibb magyarázatát adni évszakok változásainak, a sötétség s a fény, a fagy s a meleg örök küzdelmének?
A mérsékelt égövön az évszakokhoz kötött szakaszosság általános a növényvilágban.
Kedvenc virágaink téli szunyókálása sem egyforma mély, fajonként változó. A pipehúr vagy a százszorszép például még enyhe téli napokon is zöldell, s piciny virágai is kibomlanak. A dombhátak elegyes erdeiben a kapotnyak bimbója még csak rejti ibolyakék virágait. Hogy csakugyan virágok lesznek, arról csak oly módon győződhetsz meg, ha szétmorzsolsz egyet ujjbegyeden, s beszippantod a tavasz korai ígéretének semmihez sem hasonlítható fűszeres illatát. De a kankalin is, alig várva az első napsugarat, bolyhos kis leveleinek védelmében előkészítette már aranysárga virágocskáit, s így nem csoda, hogy néha február elején már megszivárványosítja a figyelmes természetjáró szemét.
Egyszerű a felszínes nyugalomban levő növények „felébresztése”: ha som, mogyoró vagy forsythia (alig használt magyar nevén: aranyvessző) egész ágát 30 C-fok körüli fürdőbe állítjuk néhány percig, azok néhány nap alatt virágba borulnak. Hóvirágot, tulipánt, jácintot is virágoztathatunk, enyhe melegben tartva s öntözgetve őket.
Hete sincs, hogy aranyvesszőt metszettem a kertben, langy vízbe tettem, virágba is borult már.
Az erdőn, ligetben még újra s újrakezdődik minden telek káprázata: a friss pilinkó hó beteríti a téltemető s a hóvirág bomlásra kényszerült virágait. D a hó alatt tovább él az élet. S ha olvad róla a hó, aranysárgán csilingel száz virága a Margitszigeten a Bodor kút környékére ültetett téltemetőrétnek.
1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. ramsari egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület közel 80 millió km2. Az egyezmény elfogadásának évfordulója a vizes élőhelyek világnapja.
Február másodikán született, 1846-ban Paszlavszky József zoológus, a XIX. századvég magyar tudóstársadalmának véleményformáló tagja. Jelentős szerepet vállalt a Természettudományi Társulat működésében. 1877-től a Természettudományi Közlöny és a Fauna Regni Hungariae egyik szerkesztője volt.
Február 3-a a kultuszban, névadásban, népszokásokban oly népszerű legendás Szent Balázs napja. Örmény volt, a kisázsiai Cappadocia Sebaste püspöke. Legendáinak minden mozzanata, kultusza, de a nevéhez fűződő szokások is a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükröznek. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje. Balázs napját már legrégebbi kalendáriumaink számontartják. Népszerűségét többek közt Csíkszentlélek 1510-ben elkészült templomának szárnyas oltára is tanúsítja. Családnévként is sok változatban él: Balázs, Balassa, Bacsó, Balizs, Baló, Balló, Blaskó, Balczó. A keresztnevet ismét népszerűvé, többek közt, Babits Mihály Balázsolása és József Attila Altatója tette.
Február 3-án született, 1757-ben, a botanika és mineralógia úttörő kutatója, Kitaibel Pál. A magyar flóra kutatásában érte el legnagyobb eredményeit. Főműve, a Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae (Magyarországon fellelhető növényritkaságok képes ismertetője). De őt tekintik a hazai balneológia megteremtőjének is. Posztumusz művét, a Hydrographia Hungariaet ma is forrásmunkaként használják. Az 1810. évi móri földrengést Tomcsányi Ádám fizikaprofesszorral tanulmányozta; észleléseiket is közösen publikálták Dissertatio de terrae motu című munkájukban 1814-ben. Ez a mű az első hazai földrengés-monográfia, és a világ első földrengési térképét tartalmazza. Kitaibel elsőként, még 1802-ben, egy magyar természettudományi társaság tervezetét terjesztette a bécsi udvar elé, de tervét a kormány elutasította; csak jóval halála után, 1841-ben valósulhatott meg az a Magyar Természettudományi Társulat formájában.
(…) Isten álmodik.
Álmában fölvillantja a lélek
megtörten is fénylő tükreit.
– térek vissza mai sétámról Gál Éva Emese látomásos verséhez. Emberekről s hitükről szól. És a természet megújhodásáról egyben – példa gyanánt.
(…) a földben
moccannak túlélő kis magok,
zsenge csírákkal kardot rántanak
kivívni szárat, lombot, holnapot.
Hódít a zöld. A távolságok
egymáshoz közelítenek,
(…) újra születés-halál
között ívelő látóhatár
fenségét glóriába vonja
egy emberi álom,
hogy kételyekben, föl-fölismerésben
égjen az élet,
és ki-kihunyjon a látóhatáron.
Tavasz jön. Még a látóhatár mögött, de érkezik. Maradjunk ennyiben.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
