2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Elfogadták a Tej és kifli program költségvetését

Augusztus elején a kormány az Európai Unió új költségvetési kiírásának megfelelően elfogadta az óvodásoknak és iskolásoknak járó ún. Tej és kifli program költségvetését, amelynek alapján 2023. augusztus 1. és 2029. július 29. között támogatják a megyei önkormányzatokat friss gyümölcs és/vagy zöldség, tej/tejtermékek, valamint tejpor, illetve sütőipari termékek vásárlásában és ezek ingyenes kiosztását az iskolákban. Az összeg tartalmazza a 2023–2024-es tanévre is a program költségeinek fedezését. 

A kormányhatározat szerint az új tanévben a kormány 742.617.252 lejt, azaz 150.038.842 eurót fordít az iskolások ingyenes étkeztetésére, amiből az unió hozzájárulása 86.525.308 lej (17.481.626 euró). Ebből 178.236 euróra gyümölcsöt és zöldséget, 303.390 euróra tejet és tejterméket lehet vásárolni. Az önrészre az országos költségvetésből 656.091.944 lejt (132.557.216 eurót) különítettek el. A teljes összegből (742.617.252 lej) még 94.782.996 lejt a gyümölcs és zöldség megvásárlására lehet költeni. Ugyanakkor elkülönítettek 37.612.300 lejt az egészséges táplálkozással kapcsolatos oktatási programokra. Ezenkívül van még 361.134.499 lej tej- és tejtermékekre, tejporra, illetve 211.475.157 lej sütőipari termékekre. 

A tanügyminisztérium adatai szerint a 2023–2024-es tanévben 1.880.615 óvodás és iskolás részesül majd belőle. Az ingyenes élelmiszer napi értékét a következőképpen határozták meg: fejenként egy gyümölcs és/vagy zöldség (0,70 lej), tej és/vagy tejtermék (1,11 lej), illetve sütőpari termék (0,65 lej). Amennyiben a fejadagra szánt összegből jut, két porció gyümölcsöt, három porció tejet, két tejterméket és öt adag pékipari terméket is ki lehet osztani hetente. Az újdonság, hogy az új tanévben egy adaggal több tej- és tejterméket lehet adni fejenként a diákoknak. Ugyanakkor a laktóz- vagy gluténérzékenyeknek, illetve más hasonló betegségekben szenvedőknek az általuk is fogyasztható terméket kötelesek biztosítani a beszállítók. 

Az ingyenes élelmiszerre vonatkozó oktatási programra szánt összeget az iskolai év alatt gyümölcs- és/vagy zöldségfarmok, tejfeldolgozó üzemek, mezőgazdasági kísérleti állomások, mezőgazdasági élelmiszeripari kiállítások és vásárok látogatásának költségeire lehet fordítani, továbbá az iskolákban termékkóstolókra, kis zöldségeskertek kialakítására és művelésére, tematikus napokra (zöldség, gyümölcs, tej) lehet költeni. Az iskolai étkeztetési program célja az is, hogy a diákokat az egészséges táplálkozásra, a hazai termékek fogyasztására ösztönözzék – áll többek között a kormányprogramban. 

Mint ismeretes, a megyei tanácsok hirdetik meg a versenytárgyalást az említett termékek leszállítását biztosító cégek kiválasztására. A nyertes vállalkozások juttatják el az oktatási intézményekbe, ahol általában nagyszünetben osztják ki a diákoknak. A kiegészítő oktatási programokat a tanév alatt kell megszervezzék a tanárok, osztályfőnökök. 

Tudomásunk szerint még nem jelent meg a kormányrendelet alkalmazási szabálya, így egyelőre a megyei önkormányzatok nem hirdethetik meg a versenytárgyalást. Tekintettel arra, hogy az eljárás nem változott, a folyamat lebonyolítása nem okoz gondot, valószínű, hogy a határidők lesznek szűkösebbek, de ez is a központi hatóságtól függ. 


Becze István magyar állami elismerésben részesült 

Augusztus 17-én a budapesti Vajdahunyad várában levő Agármúzeumban az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya előterjesztésére megalapított – a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának megerősítéséért kiemelkedő tevékenységet folytató külhoni civil szervezeteknek és személyeknek adományozható – Gróf Széchényi Imre Díjjal Becze Istvánt is kitüntették, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnökét. Az elismerést augusztus 20-a, az államalapítás és az államalapító Szent István ünnepe alkalmából nyújtotta át dr. Nagy István agrárminiszter. 

– Nagy megtiszteltetés volt átvenni dr. Nagy István minisztertől a kitüntetést. Köszönettel tartozom az előterjesztőknek, mindazoknak, akik elkísértek a ceremóniára. Az elismerés annak a csapatnak is szól, amely a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a székelyföldi falugazdász-hálózat keretében dolgozik, illetve valamilyen formában segíti vidékfejlesztési mozgalmunkat – nyilatkozta a sajtónak a kitüntetés átvételét követően Becze István.

Jelenleg a falugazdász-hálózatban a három megyét felölelő Székelyföldön 32 falugazdász dolgozik. Folyamatosan segítik a gazdákat a pályázati kiírásokon való részvételben. Egyre több mezőgazdasági és élelmiszeripari termék kerül piacra, üzletbe, és a jó hírnevű Székelyföldi Termék védjegyet viselő árucikkeket terjesztik. A fiatal gazdákat támogató programba több mint 1000 gazda kapcsolódott be. A bio-Székelyföld program keretében szorgalmazzák a biogazdálkodást, ennek eredményeként az elmúlt három évben megduplázódott a biogazdák száma, a három székelyföldi megyében több mint 1500 biogazda tartozik a hálózathoz. Az idéntől a „székely géngyűrű” program alapján a génállomány-megőrzési tevékenységet is az SZGE koordinálja. A szervezet megnyerte az Európai Uniónak a rövid élelmiszerláncok kialakítására kiírt pályázatát, így közel 1,5 millió eurós beruházással hat nagy projektet indítanak el. A hat pályázaton keresztül 36 partnere van a programnak, köztük a Sapientia Alapítvány, több szakszövetkezet, két méztermelő, két tej- és két erdei gyümölcsöt feldolgozó egység, valamint egy pékség. Székelyföld 20 legjobb pályázatíró cégének segítségével támogatják a gazdákat, hogy sikeresen pályázzanak az EU új agrárpolitikájának megfelelő feltételekkel meghirdetett programokra. 

Nemrég átadták a csíkszeredai magyar konzulátus szomszédságában a Magyar Ügyek Házát, amelyet az Iskola Alapítvány tart fenn, ahol egy emeletet központi székhelyként használhat a szervezet. Ősszel kihelyezett irodákat nyitnak Erdőszentgyörgyön és Nyárádszeredában. A programokat jövőben is folytatják, részben a magyar Agrárminisztérium támogatásával, erről biztosította az SZGE elnökét a díjat átadó dr. Nagy István miniszter is. 

A kitüntetettek. Balról az első Becze István, középen dr. Nagy István miniszter 

Fotó: Agrárminisztérium 


Gazdanap Fehéregyházán

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete augusztus 27-én a 12. alkalommal szervez gazdanapot Fehéregyházán, a Petőfi Sándor-emlékparkban. 

A rendezvény 9 órától kezdődik. A helyszínen kiállítják termékeiket a környékbeli gazdák, a téren felállított színpadon kulturális műsor lesz. Átadják a Pro Agricultura Transilvaniae érdemdíjakat azoknak az erdélyi és magyarországi személyiségeknek, akik hozzájárultak az egyesület tevékenységéhez, illetve az erdélyi gazdatársadalom fejlődéséhez. Az idén tíz személyt részesítenek elismerésben. Délben sor kerül a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a búzaösszeöntésre. A termést és az új kenyeret megáldják a helybeli lelkipásztorok, akik hálaadó szabadtéri istentisztelet tartanak, lesz úrvacsoraosztás is. Átadják a Székely Szívek Tarisznyája elnevezésű adománygyűjtő program keretében az adományt a kuratórium által kiválasztott személynek. Lesz gulyásfőzés, bemutatkoznak a gazdakörök; tapasztalatcserét is tartanak, hiszen a rendezvényen a megyei mezőgazdasági intézmények képviselői is jelen lesznek. 


Októberben újraindulhat a marosludasi cukorgyár 

Az üzlet politikaiháttér-implikációját sejteti az is, hogy a PSD-kormány gazdasági, vállalkozói és turisztikai minisztere, Ştefan-Radu Oprea kinevezését követően, augusztus 4-én Maros megyében járt, és meglátogatta a gyárat is, ahol értékelte az ipari egység megmentésére tett erőfeszítéseket, és reményét fejezte ki, hogy októbertől beindulhat a cukortermesztés. A miniszter a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a cég a teljes termelőkapacitáshoz szükséges cukorrépa-területek felére már szerződést kötött a termesztőkkel, ami mintegy 3000 hektárt jelent, ugyanis legkevesebb 6000 hektárról kell majd ideszállítani az alapanyagot. Vali Porojan vezérigazgató ismertette a javítási, karbantartási munkálatok stádiumát, és kijelentette, hogy pályázni szeretnének a korszerűsítési kiadások költségének fedezésére. A miniszter elmondta, hogy tudomása szerint a mezőgazdasági minisztériumban kidolgoznak egy – a szaktárca saját költségvetéséből finanszírozandó – támogatási kiírást, amellyel a hazai élelmiszer-termelést, a feldolgozóegységeket támogatják. És erre pályázhat majd a marosludasi cukorgyár is. Azon is dolgozik a kormány, hogy limitálja a cukorbehozatalt és támogassa a hazai termelést. A termesztőknek szánt tavalyi 2500 eurós támogatás is segítette az ipart – tette hozzá.

Tudomásunk szerint 2023-ra a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél hektáronként 900 eurós támogatásra pályázhatnak a cukorrépa-termesztők, ami valóban segít.

Az egység vezérigazgatója szerint ahhoz, hogy teljes kapacitással működjön a gyár, legalább 8000 hektárról kell beszállítani a cukorrépát. Silvia Jude, a megyei mezőgazdasági igazgatóság ügyvezető igazgatója szerint megyénkben 116 cukorrépa-termesztő van, ezek közül 110-en a marosludasi Premium cukorgyárral, 6-an a románvásári Agrana gyárral kötöttek szerződést. Összesen 2014 hektáron termesztenek cukorrépát, mintegy 10 hektár elpusztult (három gazdánál, egyiküknél betegség, másikuknál a tartós esőzés, a harmadiknál növényvédőszer-túladagolás miatt). A mezőgazdasági igazgatóság szakértői augusztus 31-ig a terepen ellenőrzik a termesztőket, eddig, az említett kisebb területek kivételével, mindent rendben találtak. 

Mihaela Neagu, a ludasi cukorgyár tulajdonosa megerősítette, hogy folyamatban vannak az újraindításhoz szükséges karbantartási munkálatok. Eddig Ukrajnából nagy tételben hozott cukrot csomagoltak, de a behozatal zárolásával leállt a csomagolóegység. A hiányzó cukorrépa-mennyiséget nyers cukorral pótolják, importból. Szükségük lesz munkaerőre is. Jelenleg mintegy 100 embert foglalkoztatnak, de még legalább 60-at kellene alkalmazni. Leginkább a szakemberek hiányoznak. A ludasi gyár igazgatója optimista, szerinte a marosludasi és a botfalusi gyárban annyi cukrot fognak előállítani, hogy exportra is jut. 

Sajtóértesülések szerint Mihaela Neagu a Best Achiziţii vezérigazgatójaként tavaly vásárolta meg a 2018-ban bezárt botfalusi cukorgyár részvényeinek 60%-át, majd a marosludasi gyárat is. A Libro Events Kft. tulajdonosaként 2021-ben 34.138.178 lej üzleti forgalmat bonyolított le, és 716.965 lej nyereségre tett szert. Az utóbbi évtizedben jelentős szerződéseket kötött állami intézményekkel, minisztériumok által működtetett cégekkel, ügynökségekkel, polgármesteri hivatalokkal. Lehet, hogy ez a kapcsolatrendszer garantálja majd a fennmaradást.


Nyilvános vitán az élelmiszeripari feldolgozóegységeket támogató program 

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján nyilvános vitára bocsátották a 2023–2026 közötti időszakra vonatkozó INVESTALIM országos élelmiszeripari, fejlesztési és támogatási programcsomagot, amelyet a kormány a 2023/65-ös sürgősségi kormányrendelettel hagyott jóvá. 

A programban részletesen ismertetik azokat az általános feltételeket, továbbá a beruházáshoz szükséges mennyiségi, minőségi, gazdasági mutatókat és szabályokat, valamint a további feltételeket, amelyeknek eleget téve állami támogatás igényelhető élelmiszeripari feldolgozóegységek fejlesztésére. A kormányrendelet meghatározza az önrészt is külön-külön a nagy-, a közepes és kisvállalkozások esetében. Az INVESTALIM programcsomag keretében 2023 és 2026 között régiónként a következő élelmiszeripari beruházásokra, fejlesztésekre lehet állami támogatásra pályázni: a hiánypótló hazai és a külföldi piacra szánt versenyképes élelmiszeripari termékek előállítására és forgalmazására; a gazdaságilag gyengébben fejlett megyék mezőgazdasági fejlesztését elősegítő beruházásokra, élelmiszeripari egységek létrehozására; a bezárást (csődöt) megelőző, meglévő termelési kapacitások, vonalak műszaki korszerűsítésére; a lakosság egészséges alapélelmiszer-ellátásának biztosítására. 

Az INVESTALIM programot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium kezeli a vidékfejlesztési beruházási ügynökségeken (AFIR) keresztül. A 2023–2026-os időszaka a programra 590 millió eurót különítettek el, azaz évi 147,5 millió eurót. 

A részletes adatokat tartalmazó kormányhatározatot a következő elérhetőségen lehet tanulmányozni: https://www.madr.ro/proiecte-de-acte-normative/8434-proiect-hg-aprobare-investalim-2023-2026.html

A nyilvános vitát követően a határozatot közlik a Hivatalos Közlönyben, utána meghirdetik majd a pályázatot. 

A kerelőszentpáli szárnyashús-feldolgozó üzem. A program az ilyen jellegű beruházásokat is támogatja

Fotó: Vajda György 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató