Az ársapkás élelmiszerekről tárgyaltak
2024-01-17 15:00:00
- Vajda György
Folytatódott a találkozósorozat a mezőgazdasági minisztériumban
Szerdán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban folytatódott a találkozósorozat a különböző mezőgazdasági szervezetek képviselőivel. Florin Ionuţ Barbu miniszter ezúttal a nagyobb kereskedelmi hálózatokat összefogó egyesület, a szupermarketek, valamint néhány mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó egység képviselőivel találkozott. A beszélgetések elsősorban a 2023-ban kibocsátott 89-es számú sürgősségi kormányrendelet határidejének meghosszabbításáról és kiegészítéséről szóltak. Az említett jogszabály 21 alapélelmiszernek befagyasztotta a kereskedelmi adalékát. A módosító javaslatot január 31-ig előterjesztik a kormányülésen.
A 89/2023-as sürgősségi kormányrendelet kiegészítette a korábbi, 67/2023-as, szintén sürgősségi kormányrendeletet, és 2024. január 31-ig hosszabbította meg az alapélelmiszerek kereskedelmi adalékára kivetett ársapkát. A legutóbbi módosítással a következőkre vonatkozik a rendelet: 300 és 500 grammos fehér kenyér, 1,5%-os zsírtartalmú tej (1 liter), sós tehéntúró, joghurt, búzaliszt (000-s), puliszkaliszt (1 kg), tojás, étolaj (2 liter), friss háziszárnyas, sertéshús, friss zöldségek, gyümölcsök, friss fehér krumpli, fehér cukor (1 kg), rizs, kalács, paradicsomlé, tejföl (12%-os), margarin, élesztő, darált hús. A rendelet szerint az említett termékek esetében a kereskedelmi adalék az előállítási ár legtöbb 20%-a lehet, amelyet héamentesen alkalmazhatnak a kereskedők. Az intézkedést elsősorban az alacsony jövedelemmel rendelkező lakosok támogatására hozták.
A nagyobb kereskedelmi hálózatokat összefogó egyesület, a szupermarketek és néhány mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó egység képviselőivel való találkozását követő sajtótájékoztatón a miniszter elmondta, hogy szándékában áll meghosszabbítani a határidőt, és arról is tárgyalnak, hogy kiegészítsék a listát. A húsvéti ünnepekre való tekintettel felmerült az is, hogy a bárányhús is kerüljön erre a jegyzékre, amitől nem zárkózott el a miniszter, bár hozzátette, információi szerint a vásárlók mintegy 10-15%-a szerzi be nagyáruházakból a húst, legtöbbjük a vágópontokon, piacokon vagy az esztenáknál vásárolja meg a vágóállatot. Várják a statisztikai hivatal adatait, amelyek igazolják, hogy milyen haszonnal alkalmazták a sürgősségi kormányrendeletet. Tudomása szerint az intézkedésnek köszönhetően a listára felvett termékek ára átlagban 28%-kal csökkent. Felhívta a vásárlók figyelmét, hogy vásároljanak hazai termékeket, hiszen ezáltal a hazai gazdákat, a hazai mezőgazdaságot támogatják. Azt is hangsúlyozta, hogy az intézkedést csak úgy lehet életben tartani, ha ez nem sérti a versenyhelyzetre vonatkozó törvényt, és összhangban van az Európai Unió kereskedelmi irányelveivel. Egyelőre ez utóbbiról egyeztettek, és az Európai Bizottságnak nem volt kifogása. Az is elhangzott, hogy szigorúbban kell majd ellenőrizni a jogszabály betartását. A módosító javaslatot január 31-ig előterjesztik a kormányülésen, de ezt megelőzően a miniszter egyeztet Marcel Ciolacu miniszterelnökkel is.
Azt is megtudtuk, hogy egy németországi húsfeldolgozó vállalat áthelyezné Romániába telephelyét, és tárgyalásokat folytatnak egy sertéstenyésztéssel foglalkozó külföldi nagyvállalkozóval is, aki szintén Romániába telepedne. Az INVESTALIM programnak köszönhetően a romániai feldolgozóegységeknek pályázati lehetőséget teremtettek a fejlesztésre, így hosszú távon jó irányba halad a román mezőgazdaság. A lakosoktól függ, hogy miként segítik a hazai gazdákat ahhoz, hogy jövedelemhez jussanak. Más kérdés is terítékre került, amire később visszatérünk.
