Az esendőség szépsége

A szebb napok tárlatnyitóit idéző lélekszám oka Kákonyi Csilla kiállításának megnyitója volt, a művésznő igen sok, sejtelmes fényekbe, színekbe, szimbólumokba burkolt alkotása között Nagy Miklós Kund nyitotta meg a tárlatnyitó eseményt, amelynek során a Kákonyi Csilla művészetéről szóló, Banner Zoltán művészettörténész szerezte monográfiát is bemutatták.

Fotó: Vajda György

Teljes teltházas tömeg tolongott hétfő délután a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban. A szebb napok tárlatnyitóit idéző lélekszám oka Kákonyi Csilla kiállításának megnyitója volt, a művésznő igen sok, sejtelmes fényekbe, színekbe, szimbólumokba burkolt alkotása között Nagy Miklós Kund nyitotta meg a tárlatnyitó eseményt, amelynek során a Kákonyi Csilla művészetéről szóló, Banner Zoltán művészettörténész szerezte monográfiát is bemutatták.

A kiállítást elsőként Gheorghe Mureşan szobrászművész méltatta: – Megtisztelő számomra, hogy beszélhetek erről a tárlatról, hiszen az alkotó a marosvásárhelyi képzőművészeti élet egyik „alap-oszlopa”, hatása európai szinten is mérhető. Festészetében mindazon elemek jelen vannak, amelyek engem mint szobrászt megihlettek, érezhető a művészi nyelv polifonikus megközelítése. Egyrészt barokk hatások, másrészt helyi jellegzetességek, erdélyi szimbólumok is helyet kapnak jelképekben gazdag alkotásain.

Banner Zoltán hozzátette, korunk világnézetének, művészi gondolkodásmódjának, erkölcsi dilemmáinak freskója Kákonyi Csilla művészete. – Marosvásárhely lett az erdélyi magyar művészet első számú központja, több mint fél évszázada azzal az érzéssel jövök ide, hogy az itteni tárlatnyitókon megerősítik a művészetbe vetett hitünket. És itt részeseivé válhatunk annak a varázslatnak, amelynek során az erdélyi táj és ember lelke művészetté lényegül. Ez akkor is a világörökség része, ha a világ ezt nem tudja és nem is akarja tudni. Kákonyi Csilla része a transzszilvanista művészetnek, természet iránti fogékonysága, a népi kultúrához való kapcsolódása meghatározó.

A monográfiáról elsőként az azt megjelentető Pallas Akadémia könyvkiadó képviselőjeként Kozma Mária szólt, aki elmondta, a kiadó megjelentetett köteteinek száma lassan eléri az 550-et, ezek közül három sorozatot szenteltek képzőművészeknek. A Kákonyi Csilláról szóló kötetet az Élet-Jelek sorozat részeként adták ki. – Művészete a valóság szürreális felfogása, visszatükrözése – mondta a kötet kapcsán Banner Zoltán. – Egy olyan érzékeny művész, mint ő nem tehet öt lépést sem anélkül, hogy ne visszhangozzon benne amit lát. És amit lát, az a képzeletében átalakul általánosan szép és érvényes alkotássá. Művészete több irányzathoz hasonlítható, de olyan erővel törnek be a valóság élményei, hogy az az állapot, amely a valóság és az álom között az ecseten megvalósul, megragadhatatlanná válik. Mindenki számára pontosan azt nyújtja, ami az adott ember tudatában elő van készítve. Ezt nagyon kevesen tudják. Csak a legjobb művészek előtt nyílik meg ez a világ. Azt látjuk, hogy mi történik körülöttünk, de tehetetlenek vagyunk. Ez a művészet lényege. Hiszen a magyar közösség csak játékszer a történelem kezében – foglalta össze a szerző, majd a tárlatnyitó végén Kákonyi Csilla köszöntötte az egybegyűlt közönséget.