Az EU-csúcs sem hozta meg a kockázatvállalási kedvet
A legutóbbi EU-csúcsértekezlet egyébként jó kezdeményezései sem elegendők arra, hogy eloszlassák az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos piaci aggodalmakat, és így ahhoz sem, hogy a piacok kockázatvállalási „üzemmódra” váltsanak – derül ki az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport új felméréséből.
A legutóbbi EU-csúcsértekezlet egyébként jó kezdeményezései sem elegendők arra, hogy eloszlassák az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos piaci aggodalmakat, és így ahhoz sem, hogy a piacok kockázatvállalási „üzemmódra” váltsanak – derül ki az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport új felméréséből. A Barclays gazdasági-pénzügyi elemzőrészlege – Barclays Research – rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi kötvénybefektetői kör hangulatát.
A legfrissebb, júliusi vizsgálat során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy szerintük a június végi uniós csúcstalálkozón felmerült tervek mérsékelik-e az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat. A Barclays Research ismertetése szerint a válaszadóknak mindössze a 23,1 százaléka mondta azt, hogy „igen, valamelyest”, 65,4 százalék – vagyis csaknem kétharmad – azt a válaszlehetőséget jelölte be, hogy „nem igazán”, további 7,7 százalék pedig azt, hogy „egyáltalán nem”. (A többi megkérdezett nem válaszolt, illetve a „nem tudja” lehetőséget jelölte meg.)
A június végi uniós csúcstalálkozón egyebek közt felmerült, hogy az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) forrásait közvetlenül, vagyis a kormányok közbeiktatása nélkül fel lehetne használni a tagállamok bankjainak feltőkésítésére. Ez – az EU-csúcs utáni első londoni elemzői értékelések szerint – azt is jelentené, hogy a spanyol bankok tőkefeltöltésére szánt 100 milliárd eurós külső kölcsön nem duzzasztaná a spanyol államadósságot.
Éppen a spanyol adósság várható meredek növekedésére hivatkozva az elmúlt időszakban több hitelminősítő is agresszív mértékben rontotta a spanyol szuverén adósosztályzatot.
Mindemellett az elképzelések szerint az ESM formális kölcsönök nélkül is beavatkozhatna az egyes eurótagállamok elsődleges szuverén adósságpiacain, abból a meggondolásból, hogy így könnyebben és olcsóbban lehet csökkenteni a spanyol és az olasz állampapírhozamokat, és elejét lehet venni annak, hogy e két országnak teljes körű – görög, ír, portugál típusú – mentőprogramokat kelljen összeállítani az IMF részvételével.
A Barclays Research kérdésére, hogy mindennek nyomán a piacok kockázatvállaló üzemmódra kapcsoltak-e, a felmérésbe bevont japán intézményi befektetők 38,5 százaléka mondta azt, hogy „igen, valamelyest”, 50 százalékuk szerint ugyanakkor „nem igazán”, az „egyáltalán nem” válaszlehetőséget bejelölők aránya pedig e kérdésre is 7,7 százalék volt.
