Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-03-12 15:33:51
Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem – ezt jelenti ez a négy bűvös betű.
Az idősebb korosztály tudja, hogy 1945–1962 között azt jelentette: Magyar nyelvű Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. De ez olyan rég volt, hogy talán igaz sem volt. De igaz volt és valóság volt. Azokat a hallgatókat, akik akkor végeztek, többnyire Moldvába, Olténiába helyezték. Az ottani lakosság egyáltalán nem tudott magyarul, és azok az orvosok, akik magyar nyelven sajátították el az orvostudományt, tudtak megfelelően bánni a betegekkel és gyógyítani is tudták őket. 1963-tól a kórházi kórlapokat román nyelven kellett vezetni, és azt is meg tudták írni magyar anyanyelvűként is. Nem hallottam, hogy panasz érkezett volna a román beteg részéről, hogy nem tud értekezni a magyar orvossal. Az orvos a betegséget kezelte, nem a nemzetiséget. Ha egy orvos – mondjuk baleset bekövetkeztével – külföldön megoldandó esettel találkozik, még ha nem is ismeri a nyelvet, köteles tudása szerint segíteni, mert erre esküt tett.
Nagylelkű a többségi nemzet diákjainak a szolidaritása a kisebbséggel szemben, de köszönjük szépen, nem kérünk belőle.
Megjegyezném, hogy az országban hat román nyelven működő állami orvosi egyetem van, s mivel a magyar kisebbség is elég nagy számban él az országban, egy fél magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti kar is indokolt lenne, hogy működjön. Ez pedig csak a többség jóérzésén múlna.
Kiss Anna, Marosvásárhely