Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Május 27-én a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyban találkoztak Maros megye nyugdíjas magyartanárai. A két kis busz először a helyi római katolikus templomkertbe vitte a résztvevőket, ahol Baricz Lajos plébános ismertette a sétány szobrait, emlékműveit, majd Márton Áron szobránál elhelyezték a kegyelet koszorúját az elhunyt kollégák emlékére. Megcsodálták a kazettás mennyezetű templomot, meghallgatták Tánczos Katalin versét, majd Kányádi Sándor Az én miatyánkom című versét Pataki Ágnes előadásában. Közösen mondták el a szent imát, végül, a papi áldás után, lesétáltak a kastélyba.
Szász Bálint archeológus, a kastély szíve-lelke ismertette az épület történetét, majd bevonultunk a díszterembe. A szeretet jelképeként mindenkit kaláccsal fogadtak a háziak. A szervező köszöntötte a megye minden részéből részt vevő kollégákat, hangsúlyozva, hogy öröm a viszontlátás. Sajnos sokan nem tudtak eljönni, mert a találkozó egybeesett a Bolyai Farkas Elméleti Líceum végzőseinek a ballagásával. Javasolta, hogy ezután ez a nap legyen a nyugdíjas magyartanárok összefogásának a napja, s jövőben talán más településen, talán Szovátán vagy Szászrégenben találkozzanak. Kiemelte a közös sorsot, a közös múltat, a helytállást a nehéz és akadályokkal teli időszakban. Azt is hangsúlyozta, hogy bár nyugdíjasok, szükség van még rájuk, tudnak tenni, hangjuk is van, csak legyen, aki meghallja azt.
Sófalvi Sándor Szabolcs, Marosszentgyörgy község polgármestere is köszöntötte a vendégeket, kifejezte a mindenkori tiszteletét a magyar irodalmat és nyelvet tanítók iránt, akik előtt mindig fejet hajt. Hegedűjátékával köszöntötte a jelenlevőket, bevonta őket a közös éneklésbe, majd egy ismert dallamra ő maga írt humoros köszöntő szöveget, melyet mindenki mosolyogva értékelt. Mindenki jelképes ajándékot kapott, könyvet, noteszt, írószert, édességet, amelyeket Baricz atya adott át, míg a polgármester egy-egy szál virággal lepte meg a résztvevőket. Baricz Lajos szonettben fogalmazta meg köszöntőjét, míg a község „trubadúrja”, Szántó Árpád közös éneklésre biztatta a vendégeket. Elénekelték a nyugdíjasok dalát, néhány népdalt, majd Pataki Ágnes műkedvelő szavalóművész Júlia szép leány című balladáját adta elő, melyet hatalmas taps jutalmazott.
Moldován Irén a magyartanárok nevében egy festményt nyújtott át Farkas Ernőnek a sokévi tanári – és főleg tanfelügyelői – tevékenységéért. Farkas Ernő hozzászólásában megköszönte a szervezőknek a tartalmas, de főleg lelket melengető találkozást, azt, hogy ha a társadalom nem is foglalkozik a nyugdíjasokkal, hagyja kiégni őket, jó, hogy vannak olyanok, mint a szentgyörgyi csapat, akik emlékeztetnek, hogy vannak értékeink. A játékos, bakis, ingyenes tombolán mindenki nyert könyveket, festményeket, gyógykezelési, bábszínház- és koncertjegyeket, apró tárgyakat. A nagyon gazdagon terített asztalok melletti állófogadás jó alkalom volt a kötetlen beszélgetésre. Gyönyörű volt a kilátás a kastély teraszáról.
Minden résztvevő oklevelet, néhány rangidős kolléga, aki nem tudott eljönni, emléklapot kapott. A támogatók is oklevélben részesültek.
A találkozót követően több kolléga is köszönetét fejezte ki a szervezésért, azért, hogy gondoltunk rájuk, hogy okleveleket, emléklapokat adtunk át, illetve küldtünk el.
Köszönet és hála mindenkinek, aki eljött, és aki támogatta a találkozót!
Moldován Irén, a találkozó szervezője