2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az örmény példa

Erdélyben évszázadok óta élnek örmények, de örmény szót nem hallani a 19. század vége óta, és mégis él az örmény identitástudat mindazokban, akiknek ősei itt találták meg életterüket és boldogulásukat, őrzik és ébresztgetik hagyományaikat minden olyan településen, ahol nagyobb számban élnek leszármazottak.

Erdélyben évszázadok óta élnek örmények, de örmény szót nem hallani a 19. század vége óta, és mégis él az örmény identitástudat mindazokban, akiknek ősei itt találták meg életterüket és boldogulásukat, őrzik és ébresztgetik hagyományaikat minden olyan településen, ahol nagyobb számban élnek leszármazottak. De arra is törekszenek, hogy az egyes települések között mind szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat, ahogyan az örményeknél szokás volt hajdanán. A nyelv elvesztése nem jelentette az identitás elvesztését, ugyanakkor magyarságuk felvállalása és megvallása azt bizonyítja, hogy szívesen és önként illeszkedtek be ebbe a kultúrába, amely szívesen fogadta őket, otthon érzik magukat benne, s ha megkérdik hovatartozásukat, a válasz: magyar örmények vagy örmény magyarok.

A hét végén Örmény identitás és öntudat Erdélyben címmel az Örmény Kulturális Egyesület épp azért szervezte meg az örmény kultúra napjait, hogy jobban megismerhesse örmény és nem örmény ezt a rendkívül érdekes történelmet és szokásvilágot.

Az első nap Pál Orsolya, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanulója A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébániatemplom kriptájának örmény vonatkozásai – egy „kriptafeltárás” eredményei címmel bemutatta a főtéri templom alatti temetkezési helyen meglelt örmény származásúakat, elsősorban Csiki Márton kereskedőt, akinek feleségei, családtagjai pihennek itt.

Orbán János művészettörténész (Maros Megyei Múzeum) Csiki Márton háza. Adatok a marosvásárhelyi örménység korai történetéhez c. előadásában beszélt a városban Ebesfalváról, a későbbi Erzsébetvárosról beköltöző örmény kereskedők befogadásának nehézségeiről. A Bornemisza-házként számon tartott Sáros utcai épületről pedig igazolta, hogy azt a Csiki család építtette, akik a város legtekintélyesebb, gazdag polgáraivá váltak.

Mariam Ohanian filmrendező Örményországból érkezett, és a szamosújvári Örmény Múzeum Egyesület vendégeként bemutatta Diary of Pregnant Woman c. filmjét, amelyben örmény tájak, emberek, szokások elevenedtek meg a lavas (örmény kenyér) készítésének titkától egy kis falu mindennapi életéig. Puskás Attila Barna Hajk országában Kisasszony havában a MÖMKE által szervezett örményországi kiránduláson készített fotóit rendezte zenés összeállításba, bemutatva az Ararát lábainál fekvő ország tájait, embereit.

A következő nap a legnépesebb örmény település, Gyergyószentmiklós történetével ismertetett meg dr. Garda Dezső egyetemi tanár (A gyergyói örmény közösség és asszimilációjuk a 19. században), dr. Magyari Sáska Zsolt Örmény öntudat a számok tükrében címmel tartott előadást. A számok világát oldotta Szász Ávéd Rózsa lírai képes beszámolója a nyári örményországi kirándulásról.

Ha örmény szó nem is hangzott el, a zene, a dal Aszalos Enikő énekesnő örmény nyelvű előadásában mindenkit megérintett.

A szervezők, a MÖMKE elnöke, dr. Puskás Attila elnök irányításával kiváló munkát végeztek, hiszen felmutatták, tanulságos a nem örmények (mint én is, és a többi magyar) számára, hogyan lehet jó vagy rossz körülmények között megőrizni önazonosságunkat, főleg így, népszámlálás előtt.

A rendezvényt a Communitas Alapítvány támogatta.

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató