Bocskai Istvánt ünnepelték Nyárádszeredában

A magyarok Mózesére emlékeztek

A múlt héten négynapos ünnepségsorozat keretében emlékeztek a nyárádmentiek és vendégeik Erdély egykori fejedelmére, kismarjai Bocskai Istvánra, a nagy szabadságharcosra és politikusra, aki rövid időre felragyogtatta Erdély csillagát, és végrendeletében örök érvényű tanácsokat fogalmazott meg az utódoknak. A bihari főispánt 420 évvel ezelőtt Nyárádszeredában választották fejedelemmé, és az általa kivívott bécsi béke 300. évfordulóján szobrot emeltek neki a település központjában.

Harminckettedik alkalommal emlékeztek múlt héten a nagy szabadságharcosra és politikusra, aki a pusztulás szélére jutott Erdély és a magyarországi részek élére állt, katonai sikerei révén békekötésre kényszerítette a Habsburg-házat, kivívta Erdély politikai és vallásszabadságát, majd békekötésre vette rá az osztrák és a török császárt, ezzel véget vetve a tizenöt éves háborúnak.

Bocskait 1605. február 21-én az akkori Marosszék közigazgatási központjában, Marosszeredában kiáltották ki Erdély fejedelmévé az erdélyi nemesek és székelyek, majd a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta, később a szászok is elismerték fejedelmüknek. Végrendelete a következő évszázadokban is meghatározó irányelveket fektetett le, politikai felfogása ma is követendő nemcsak a magyar nemzeti törekvések tekintetében, hanem megfontolandó az európai és világpolitikai helyzetben is – hangzott el többször is az elmúlt napokban.

A kisvárosban kézpőművészeti kiállítással, filmvetítésekkel, irodalmi beszélgetésekkel tele napokon ünnepeltek, majd vasárnap került sor az eseménysorozat fő pillanatára.

Egységben ünnepeltek

Az ünnepi ökumenikus istentisztelet a református egyházközségben az egyetemes imahét zárónapjával esett egybe, ezért több felekezet hívei és vendégek töltötték meg zsúfolásig a főtéri templomot vasárnap. Az ökumenikus együttlétek lényege az, hogy azt keressük, ami összeköt bennünket, ami közös, ami eggyé tesz, mert ugyanaz a közös: a mi Istenünk. Az „együtt” mindig erőt is jelent, és Bocskai is erre intett: „az egységben az kicsik is nagyra nevekednek”. Lelki örökségünket, igazi kincseinket senki nem veheti el, és ilyen örökség a Bocskai által hátrahagyott végrendelet is – mutatott rá szószéki szolgálatában Tőkés Attila református lelkész. Isten megajándékozott minket ilyen ünneppel is, amikor együtt van Erdély, az anyaország, Vajdaság, hogy munkálhassuk nemzetünket, közösségünket, és úgy éljünk, hogy ez legyen a mi mennyországunk – tette hozzá. 

Jakab Emese jobbágyfalvi-nyárádszeredai unitárius lelkész imaszolgálata után a nyárádszeredai Bocskai István középiskola diákjai mutattak be színvonalas történelmi visszatekintőt és irodalmi műsort Kerekes Judit és Dósa Emőke magyar és Molnár Endre zene szakos tanárok irányításával, illetve a Tiberius vonósnégyes két tagjának közreműködésével, a hallgatóság pedig többször is hangos tetszésnyilvánításával fejezte ki elismerését a diákok, tanárok, művészek által befektetett munka iránt.

Ha ma tárgyalóasztalhoz ülne...

Bocskai egyensúlyt és biztonságot hozott Erdélynek. Végrendeletében nem saját javairól rendelkezett, hanem arról, hogy milyen jövőt kellene vállalnia Erdélynek és Magyarországnak. Volt jövőképe, és fontosnak tartotta, hogy ezt hátrahagyja utódainak. Bocskai István kultusza nem véletlenül él ma emlékezetünkben, munkássága, élete, végrendelete ma is utat mutat. Legyünk büszkék, és tartsuk szem előtt Bocskai szellemi örökségét – hangzott el a fejedelem szobra előtti ünnepség felvezetőjében. 

Bocskai kora igazi politikusa volt, aki meghallotta népe szavát, és így sikeres vezető tudott lenni. Szolgálatát az egész kereszténység javára valónak tartotta. De vajon mit tenne ma, 420 év elteltével, amikor megbomlani látszik az egyensúly az emberség és az anyagiasság között? Ma is hasonló a világ Bocskai korához, a hatalomvágy miatt problémák állnak fenn ma is, és most is befolyásolják mindennapjainkat a világ feszültségei – emelte ki felszólalásában Tóth Sándor polgármester, aki rámutatott: ma is olyan döntésekre van szükség, amelyek úgy tudják befolyásolni a mi életünket, hogy ismét visszatérhessen az elveszni látszó egyensúly, az emberség, valamint az Isten, a haza és az embertársaink iránti szeretet.

Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának első beosztott konzulja, Beke Mihály Bocskait mint a három részre szakított Magyarország egyik jelentős hadvezérét és politikusát méltatta, aki biztosította és fenntartotta Erdély viszonylagos autonómiáját, és nemcsak politikai stabilitást hozott létre, hanem békekötésével hozzájárult a vallási és kulturális tolerancia erősödéséhez. Megerősítette a protestáns vallások helyzetét, és az erdélyi vallási toleranciamodellje példát mutatott más országok számára. Bocskai erős, szabad magyarságról álmodott, és cselekedeteivel biztosította is ezt, két pogány közt harcolt a hazáért, és általa egy pillanatra felragyogott Erdély csillaga. Bocskai egész életét, cselekedeteit hagyta utódaira, ránk, mai magyarokra is. „Bocskai emléke, példája nemcsak múltunk fontos része, hanem inspiráció is számunkra a jelenben, jövőben is” – hangsúlyozta a diplomata.

A méltató beszédek után a fejedelem szobránál a tisztelet koszorúit helyezte el a helyi és a megyei önkormányzat, a történelmi egyházak helyi gyülekezetei, az erdélyi magyar pártok helyi képviselői, a helyi oktatási intézmények, a Bocskai nevét viselő civil szervezetek, továbbá a Bekecs Táncszínház, a helyi önkéntes tűzoltóság, a Szent László Társaság (1861) és Rend erdélyi tartománya, valamint a településen tartózkodó mézlovagrendek képviselői.

Emléktábla a lelkészeknek

A vasárnapi ünnepség keretében a főtéri református templomban emléktáblát lepleztek le, amely a gyülekezetben 1609 és 2020 között szolgált 38 lelkész nevét tartalmazza egy igevers kíséretében: „Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten igéjét hirdették nektek, és kövessétek hitüket!” 

„Sok viszontagságos és sok örömteli évtized, sok, harcokkal, küzdelmekkel teljes évtized és sok, békével, nyugalommal, építkezéssel eltelt évtized tanúi voltak az itt hosszabb vagy rövidebb ideig szolgáló lelkészek, akik mind hozzátettek valamit a nyárádszeredai református közösség és az egész Nyárádmente épüléséhez, építéséhez és lelki gazdagodásához. Isten áldja emléküket és munkájuk eredményét!” – méltatta a pillanatot Tőkés Attila lelkipásztor. 

A márvány emléktábla avatását Balde Ernő kezdeményezte, adományozta Bács Zsolt, kivitelezte ifj. Bács Zsolt.