Bolyai-emlékünnepség

• 2025-02-12 16:00:00

• -

A Teleki Tékában lévő Bolyai-múzeum megtekintésével kezdődött február 11-én a Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója tiszteletére szervezett emlékünnepség harmadik napja; itt a Bolyai-házból származó használati tárgyak és bútorok mellett a két tudós írásos hagyatékából készült válogatás is megtekinthető. Szerdán átadták a  az Alma Mater díjakat és a Bolyai Farkas-emlékdíjakat.

Tudományos konferencia

A Kovács György állományvédő vezette látogatáson elhangzott, hogy egy újabb bővített kiállítás van készülőben, és helyiség dolgában is szeretnék bővíteni a jelenlegi emlékszobát. A jelenlévők több javaslatot fogalmaztak meg a kiállítás érdekesebbé tételével kapcsolatosan is. Ezt követően dr. Horváth Sándor matematikus mutatta be az általa tervezett és 2002-ben felállított Pszeudoszféra emlékművet, amelynek rejtett különlegessége, hogy a delelő nap sugarai az álcázott tükrök segítségével megvilágítják Bolyai János híres mondatát: „semmiből egy új, más világot teremtettem”.

Délután 1 órakor kezdődött és este 7 óráig tartott az emlékkonferencia a Bolyai Farkas líceum dísztermében, ahol egyetemi és középiskolai tanárok, Bolyai-kutatók mutatták be tudományos dolgozatukat, amelyek témája Bolyai Farkas életéhez, munkásságához kapcsolódik. 

Az iskola első emeletén az ülésvezető dr. Kása Zoltán egyetemi tanár Bolyai Farkas életéről és munkásságáról szóló kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, a feltüntetett QR-kódok segítségével részletesebben is.

 – Hogyan értékeli a konferencia első felében elhangzott előadásokat? – kérdeztem az ülést vezető Kása Zoltán professzortól.

– Hat előadás hangzott el érdekes, vegyes tematikával, elsőként Barabás Miklós történelemtanár és Hajdú Zoltán iskolaigazgató dolgozata Bolyai Farkas iskoláiról, a továbbiakban Bolyai Farkasról, a tanárról hallhattunk Máthé Mária tanárnő előadásában, majd népszerűsítéséről Halsted amerikai matematikus által, akinek fontos szerepe volt a Bolyai-kultusz kialakításában. 

Borsos Szabolcs tanár dolgozata arról szólt, hogy ebben a században milyen kontextusban lehetne emlegetni Bolyai Farkast, amit hat pontban foglalt össze. Korábban keveset hallottunk arról, hogy Bolyai Farkasnak a fényképészettel is volt kapcsolata, értett hozzá valamilyen szinten, amiről Miholcsa Gyula tanár számolt be. Volt egy komoly matematikai előadás az átdarabolásról (szerzők: Horváth Sándor, Sapientia EMTE Marosvásárhely és Szabó Péter Gábor, Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet), amely arról szólt, hogy két egyforma területű síkszöget hogyan lehet feldarabolni, és egyiket a másikba betenni. Ezzel Bolyai Farkas is foglalkozott, és részben megoldotta. Nagyon érdekes volt, ahogy Horváth Sándor próbálta teljesen új útra vezetni a négyzetgyökvonást. 

A második részben is hat előadás hangzott el, talán még színesebbek, mint az elsőben, mivel nagyon sok témát öleltek fel. Így például dr. Oláh-Gál Róbert egyetemi oktató, matematikatörténész, Bolyai-kutató összehasonlította Bolyai Farkas és Gauss anyagi helyzetét. Míg a német matematikus ösztöndíjat kapott a hercegtől, amiből könnyen gazdálkodhatott, Bolyai Farkasnak sokkal nehezebb volt a kapott támogatásból megélni. 

Olosz Katalin (a Román Akadémia Gh. Șincai Társadalomtudományi Kutatóintézetének kutatója) érdekes adatokat mondott arról, hogy a francia G. J. Hoüel, aki lefordította az Appendixet franciára (1867), hogyan jutott információkhoz Erdélyről és Magyarországról. 

Pásztor Judit és egyetemi hallgatókból álló csapata a Teleki Tékában kiállított öntöttvasból készült takarékos Bolyai-féle kemencét mutatta be, amelynek az a lényege, hogy minél nagyobb legyen a hőt sugárzó felület. Erdélyben sok ilyen, dobozokból felépített kályha volt, és van ma is, ami működik, például az aranyosgerendi templomban.

Sándor József matematikai témájú érdekes előadását (Adalékok Bolyai Farkas sorelméleti vizsgálatához) Oláh-Gál Róbert mutatta be.

Gündischné Gajzágó Mária, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum volt tanára, a hatvani Széchenyi I. Közigazgatási Szakközépiskola nyugalmazott tanárnője Bolyai fizikájáról beszélt. Dolgozatából kiderült, hogy a Bolyai Farkas által használt nagyon érdekes szakkifejezések egy része ma is használatos.

Szenkovits Ferenc, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karának docense Bolyai János csillagászati munkásságát ismertette. A tanácskozás szünetében az Edunium Egyesület interaktív bemutatójának vendégei voltak a konferencia előadói. 

Átadták az Alma Mater díjakat és a Bolyai Farkas-emlékdíjakat

Szerdán délben a Bolyai Farkas Líceum dísztermében tartották Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából szervezett háromnapos rendezvénysorozat záróünnepségét, ahol átadták a Bolyai-emlékdíjakat azoknak a személyiségeknek, akik jelentősen hozzájárultak az ősi alma mater oktatói tevékenységéhez, támogatták az iskolát. 

Az ünnepségen Hajdú Zoltán igazgató köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Kása Zoltán emeritus professzor, a Sapientia EMTE tanára tartott ünnepi beszédet. A záróünnepség kiemelkedő momentuma volt az iskola által létrehozott Alma Mater-díjak és a Bolyai Farkas-emlékdíjak átadása. Az Alma Mater díjat a Bolyai Farkas Elméleti Líceum 2021-ben alapította olyan volt bolyais tanárok jutalmazásaképpen, akik munkásságukkal, a diákok nevelése és tudásuk fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységükkel kimagasló eredményeket értek el. Az idén Gajzágó Mária Irma tanárnő vehette át az egyik díjat. A kiváló tanár érdemeit kollégája, Szász Ágota Judit méltatta. A másik díjat Lukácsi Erzsébet tanárnőnek ítélte oda az iskola, életpályájának fontos állomásait Székely Emese tanárnő emelte ki. 

A líceum zenekörének diákjai előadták a Ha én rózsa volnék… kezdetű dalt, majd a zenés intermezzót követően átadták a Bolyai Farkas-emlékdíjat, amelyet 2021-ben alapítottak, és ezzel olyan volt bolyaisokat jutalmaznak, akik munkásságukkal támogatják az intézményfejlesztést és az oktatói tevékenységeket. Az első díjazott Balogh Ernő László volt, akinek Jakab Irma-Tünde igazgatóhelyettes köszönte meg áldozatos munkáját. Hasonlóképpen elismerték Nyulas Bernát-László üzletember mecenatúráját is, akinek Horváth Éva tanárnő köszönte meg, hogy vállalkozóként nem felejtette el egykori iskoláját. 

A következőkben Sikó Olga-Anna, Fekete Erzsébet-Noémi, dr. György Andrea és Szakács Mátyási Tímea magyar szakos tanárok összeállításában – „Egymás mellett s mégis együtt, egyedül és mégis ketten” mottóval – irodalmi szövegrészeket, verseket és gondolatokat tolmácsoltak az iskola diákjai. 

Az ünnepség zárómozzanataként a Bolyai Farkas Elméleti Líceum néptánccsoportja Kiss Botond és Kiss Kriszta irányításával kalotaszegi magyar táncokat mutatott be. (bodolai – vajda)