A Brexit után is Londonban tartanák az EU-bankokat
Szabályozástechnikai gesztusokkal ösztönözné a Bank of England a Londonban jelen lévő EU-székhelyű külföldi bankokat arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is maradjanak a londoni City pénzügyi központjában.
A brit jegybank szerda este Londonban ismertetett, rendkívül összetett 32 oldalas javaslat-csomagjának lényege az, hogy az európai bankok a Brexit után is helyi fiókintézményként működtethetnék nagybani pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó londoni érdekeltségeiket, ahelyett, hogy ezeket igen költséges módon újonnan feltőkésítendő, külön tőkemegfelelési kötelezettségekkel működő leányvállalatokká kelljen átalakítaniuk.
A Bank of England a szerdán bemutatott tanulmányban nem titkolja, hogy a brit pénzügyi stabilitás fenntartását is szem előtt tartotta, amikor összeállította az egyelőre konzultációs jellegűnek nevezett javaslatcsomagot.
A brit jegybank adatai szerint jelenleg 160 külföldi bankcsoport tart fenn fiókintézményt Londonban, ezek közül 77 székhelye van az Európai Gazdasági Térségben (EEA). E bankok a brit piacon, illetve brit fiókintézményen keresztül a külföldi piacokon pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatását lehetővé tévő jogosítványrendszer, a passporting alapján működnek.
Az EEA-csoportnak az EU-országok mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia, Izland és Liechtenstein is tagja.
A Bank of England szerdai tanulmánya szerint e külföldi székhelyű londoni bankfiók-intézmények a brit bankrendszer teljes eszközállományának hozzávetőleg 30 százalékát adják; ez négyezer milliárd font banki eszközértéket jelent.
Nemrég a Bank of England kormányzója, Mark Carney is hangsúlyozta a londoni City fontosságát.
Carney egy londoni üzleti rendezvényen elmondta: a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát adja, egymillió alkalmazottat foglalkoztat, és évente 70 milliárd font adót fizet. Ez a brit költségvetés teljes adóbevételének 11 százaléka.
A Bank of England kormányzója kiemelte azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit gazdaság legfontosabb exportőre; az ágazat külkereskedelmi többlete évente 60 milliárd font, a brit GDP-érték 3 százaléka.
A City pénzügyi szolgáltatási cégei bonyolítják a többi 27 EU-tagország részvény- és kötvénykibocsátási ügyleteinek több mint a felét, valamint az EU devizapiaci forgalmának és az OTC-kamatpiaci származtatott termékek uniós kereskedelmének több mint a háromnegyedét.
