Józan ésszel azt gondolná az ember, hogy egy olyan nemzet, amely évszázadokon át csak lélegzetvételnyi időszakokra ízlelhette meg a függetlenséget, és a több évtizedes orosz fennhatóság alól kiszabadulva az Európai Unió felé tart, jobban megérti, nagyobb mértékben tiszteletben tartja a nemzetiségek jogait.
Józan ésszel azt gondolná az ember, hogy egy olyan nemzet, amely évszázadokon át csak lélegzetvételnyi időszakokra ízlelhette meg a függetlenséget, és a több évtizedes orosz fennhatóság alól kiszabadulva az Európai Unió felé tart, jobban megérti, nagyobb mértékben tiszteletben tartja a nemzetiségek jogait. Amit eddig iskolaügyben Ukrajna meg is tett, hiszen kárpátaljai körutunk alkalmával nem kis irigységgel szemléltük az önálló magyar tannyelvű általános és középiskolákat, amelyeken ott lobogott a magyar zászló is. Idegenvezetőink elmondták, hogy esetenként milyen összefogással, erőfeszítéssel tettek rendbe leromlott állagú épületeket, építettek újakat, amíg a neves magyar személyiségek nevét viselő közel 30 önálló magyar iskolából álló hálózat kialakult, az ukrán iskolákban működő magyar tagozatokon kívül. Három főiskolán és egyetemen is folyik magyar nyelvű képzés, ezek közül gazdag kínálattal várja a hallgatókat a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amelynek székhelyét magyar alapítványi, illetve magyar és ukrán városok által felajánlott támogatásból újították fel szakszerűen, és ma a város egyik legszebb épülete. A látottakra gondolva döbbenten hallgattam a híreket, hogy mindezt a felbecsülhetetlen munkával létrehozott kincset egyetlen tollvonással megszünteti az ukrán kormány. És még nem is esett szó a többi nemzetiségről, hisz Ukrajnáról közel sem mondható el, hogy nemzetállam lenne, annyi náció lakja, különösen a peremvidékek járásait.
Kárpátaljai magyar pedagógus ismerőseim az első döbbenet okozta tanácstalanságban el sem tudták képzelni, hogy az új ukrán oktatási törvény szellemében miképpen alakul a jövőjük. Véleményük szerint valójában az orosz kisebbségen akartak ütni azzal, hogy csak az elemi osztályokban engedélyezték volna az anyanyelven történő oktatást, arra hivatkozva, hogy az ország hivatalos nyelvét mindenkinek ismernie kell. A „gesztenyét” mégsem a 37,5 milliós ukrán lakosság mellett több mint nyolcmilliót számláló oroszok anyaországa „kaparta ki”. Az intézkedés a legnagyobb felháborodást a magyar, a román és a lengyel kormány részéről váltotta ki, azokban a szomszédokban, akiktől Ukrajna európai uniós jövője függ. Szinte érthetetlen, hogy a terjeszkedő orosz szomszéddal háborús viszonyban levő ország elöljárói miért akartak a többi szomszédjukkal is konfliktusba keveredni.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott sürgősségi határozat az ukrajnai nemzetiségi oktatási rendszer megtartása, és az ukrán oktatási törvény vonatkozó cikkelyének a módosítása mellett foglalt állást az ET alkotmányjogi szakértői és a Velencei Bizottság elvárásai alapján. Véleményük szerint az államnyelv tanítását nem a nemzetiségi oktatás felszámolásával, hanem annak keretében kell javítani. Ha olyan tankönyvekből és módszerekkel tanították az ukrán nyelvet, mint itt nálunk korábban a románt, akkor nem kétséges, hogy a kisebbségi diákoknak nehézségei voltak. Ugyanakkor, ha megnézzük a beregszászi főiskola felvételi követelményeit, minden szak esetében első helyen eddig is az ukrán nyelv és irodalom szerepelt. Bár az ET Parlamenti Közgyűlésének sürgősségi határozata egyértelmű, kíváncsian várjuk, miképpen kerül ki az önmagának állított csapdából az ukrán kormány.
