Dicsőszentmártoni Népújság

Mint ismert, múlt év márciusában a városbeli magyar óvodás- és iskoláskorú gyerekek szülei a helyhatósághoz és a tanfelügyelőséghez eljuttatott beadványban kérték az új oktatási törvény alapján egy önálló magyar iskolaközpont létrehozását Ligeti György néven.

Fotó: Nagy Tibor

Lesz önálló magyar iskola?

A beiskolázási tervet is iktatták

Mint ismert, múlt év márciusában a városbeli magyar óvodás- és iskoláskorú gyerekek szülei a helyhatósághoz és a tanfelügyelőséghez eljuttatott beadványban kérték az új oktatási törvény alapján egy önálló magyar iskolaközpont létrehozását Ligeti György néven. A beadványra a tanfelügyelőség elutasító választ adott, melyben többek közt az is szerepelt indokként, hogy a kezdeményezés a jelenleg folyó tanévre vonatkozó beiskolázási terv elkészítése után kelt, így egy esetleges döntéshozatalt a következő, 2012/13-as tanévre helyezett kilátásba. A szülők kezdeményezésének támogatását az RMDSZ is felvállalta helyi, megyei és szövetségi szinten egyaránt, így a tavaly december 17-i sepsiszentgyörgyi SZKT-n elfogadott szórvány cselekvési tervben kiemelt célként szerepel a dicsőszentmártoni önálló magyar iskola létrehozása, a hasonló segesvári és szamosújvári tanintézetek megalakítása mellett. Mint a helyi RMDSZ-szervezet elnöke, Szabó Albert elmondta, a tervezett Ligeti György Iskolaközpont megalakítása ügyében a legutóbbi fejlemény, hogy időben iktatták a létrehozandó tanintézet beiskolázási tervét az oktatásügyi hatóságnál, így a tavalyi elutasítás formai megindoklásának sincs már alapja.

– Jogilag amúgy is minősíthetetlen volt az elutasítás, hiszen az új oktatási törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol több iskolában folyik magyar nyelvű oktatás, kötelező módon létre kell hozni legalább egy önálló jogi személyiségű iskolát. Az elutasító válasz ellen a szülők fellebbeztek is, amire azóta sem adott választ a tanfelügyelőség. Decemberben egy újabb beadványhoz mellékelve a 2012/13-as tanévre szóló beiskolázási tervet is iktattunk a kellő határidőben a felügyelőségen. E terv szerint a leendő Ligeti György Iskolaközpont keretében három óvodai csoportban, hét elemi, öt gimnáziumi és 11 középiskolai osztályban összesen 669 gyerek folytathatná tanulmányait. Az iskolaközpont megalakítását a város tanintézeteiben jelenleg is működő magyar osztályok összevonásával, átszervezéssel meg lehet oldani, amiből senkinek nem származna hátránya. Nem szűnnének meg tanári katedrák, vagy most működő iskolák, csak a meglevő osztályokat kellene egy ingatlanban elhelyezni, és egy új jogi személyiséget megalakítani. Jogilag eddig sem volt mit vitatni a kezdeményezésen, most már formailag sincs rajta kifogásolnivaló, így remélem, pozitív választ kapunk rá – mondta el az elnök.

Még az eredeti beadványban a kezdeményezők három lehetséges elhelyezést is javasoltak a létrehozandó iskolának, ezek a jelenlegi Traian gimnázium épülete (felvételünkön), a mostani Andrei Bârseanu vagy Constantin Brâncuşi líceumok épületei. A városban a múlt rendszerbeli oktatási reformig, az egyházi iskolák 1948-as felszámolásáig működött önálló magyar nyelvű tanintézet, az első felekezeti iskolát az unitáriusok alapították 1740-ben. 1757-ben már református egyházi iskolát is említenek a történelmi adatok, míg 1888-tól római katolikus egyházi iskola is működött a városban. Állami iskolákat a XIX. század végén, illetve a XX. század elején alakítottak Dicsőszentmártonban, ám ezekben 1919-től megszűnt a magyar nyelvű oktatás, mely a múlt rendszertől csak tagozatok szintjén működik a helyi tanintézetekben.

Új kulturális egyesület alakul

Idéntől új jogi személyiség áll majd a négy csoportban 109 táncost foglalkoztató Kökényes néptánc-együttes mögé, melyet eddig az Alsó Kis-küküllőmenti Magyar Ifjúság Szövetsége (ALKISZ) működtetett. A Kökényes Kulturális Egyesület megalakítása már folyamatban van – mondta el Gagyi Zoltán, az ALKISZ elnöke. Így a jövőbeli pályázatoknál már segítséget jelenthet, hogy eggyel több civil szervezet pályázhat az elérhető támogatásokra. Az együttes nagycsoportjának táncosaival az idéntől tervezik, hogy a környező falvakban is indítsanak néptáncoktatást. – Ahol erre lesz fogékonyság, és a környező önkormányzatok polgármestereivel folytatott beszélgetésekből úgy tűnik, számos településen nyitottak ilyen együttműködésre, ott beindítjuk az oktatást. Egy fűtött terem és a kiszállóknak minimális juttatás szükséges erre. Sok a néptánc iránt érdeklődő gyerek, hiszen mindenhol van valamilyen hagyománya a táncolásnak, de az ingázás időigényes és költséges is, így segíthetnénk ezeknek az érdeklődőknek – mondta el az elnök. Az idén továbbá tervezik a Néphagyományaiban él a szórvány című program folytatását, melynek keretében már három éve Maros és Fehér megyei szórványtelepüléseken léptek fel az együttes csoportjai. A Maros megyei önkormányzat támogatását élvező programba idén Szeben megyei településeket is bevonnak.

Az ifjúsági szervezet elnöke arról is beszámolt, az ALKISZ idén is készül a MOL által támogatott környezetvédelmi pályázati kiírásra, melyből tavaly a városháza előtti parkot újították fel. Idén az Eminescu utcában egy, a vasút és a Küküllő közötti zöldövezetet szemeltek ki, ezt készülnek rendbe tenni és parkosítani. A városi önkormányzattal együttműködésben pályáznak, a technikai ügyintézést a tanács rendezi, a februárban benyújtandó pályázati iratcsomót az ifjúsági szervezet készíti el.

Napelemes áramfejlesztőt terveznek

Januári ülésén egy telek haszonbérbe adásáról hozott döntést a dicsőszentmártoni önkormányzat, melyre egy vállalkozó napelemes áramfejlesztő telepet hozna létre. Az ötlet még novemberben merült fel egy cég jelentkezésével, amely 109 hektáron létesítene napelemes áramfejlesztő telepet, a létesítmény teljesítménye a tervek szerint 30 MWh lenne. – Novemberben úgy mutatta be a polgármesteri hivatal ezt a javaslatot, hogy ebből a haszonbérből fedezni lehetne a város közvilágításának költségét, ami évente 800 ezer lejt tesz ki. Közvetlenül ugyanis a városnak nincs lehetősége villanyáramot vásárolni a leendő telep működtetőjétől. A haszonbér kapcsán merült fel a legnagyobb vita a tanácsban az ügy mentén, végül ez a bér az eredetileg felvetett összegnek csak a felét teszi ki – mondta el Szabó Albert önkormányzati képviselő. A tanács döntése szerint évi ezer euró lesz a hektáronkénti minimális haszonbér, az önkormányzat elfogadta 29 éves időtartamra a haszonbérbe adás dokumentumait is. A bérbeadásra versenytárgyalást kell kiírjon az önkormányzat. A napelemes áramfejlesztő telep létrehozására kiszemelt 109 hektáros telek a város szőkefalvi határában található, a város birtokában levő mezőgazdasági külterület.

Új székhely a nyugdíjasklubnak

Új székhely kiutalását hagyta jóvá a városi tanács januárban a helyi Nyugdíjasok Klubja számára. Ez a város szőkefalvi negyedében egy tömbház földszintjén található 60 négyzetméteres helyiség lesz, ahol a klubtagok majd társasjátékokat játszhatnak, televíziót nézhetnek, olvashatnak, illetve egyéb, a közös kikapcsolódást szolgáló klubtevékenységeket, összejöveteleket szervezhetnek. A klub jelenlegi székhelye a városközpontban, a helyi rendőrségnek is helyt adó épületben van. A polgármesteri hivatal birtokában levő új klubszékház bútorral, tévékészülékkel, rádióval, illetve társasjátékokkal való felszerelését támogatásokból szándékszik megoldani az önkormányzat.

Megkérdeztük: mennyire fontos ön szerint az önálló magyar iskola létrehozása?

Nagy Endre: – Véleményem szerint a város magyar közösségének jövője jelentős részben ettől függ, az önálló magyar nyelvű iskola megmaradásunk egyik feltétele. Nagyon sokat segítene a városon kívül a környező települések magyar lakosságának is. Kicsit el van késve a kezdeményezés, hamarabb neki kellett volna vágni, a fennmaradásában pedig fontos szerepe lesz a gyereklétszámnak, illetve a szülők arról való meggyőzésének is, hogy a gyerek érvényesülésének módja nem feltétlenül a román iskolában való tanulás.

Kiss László: – Nagyon fontosnak tartom az önálló magyar iskola megalakítását, gyerekeinknek nagy szükségük volna rá. Az anyanyelvű oktatás, és ezzel együtt az anyanyelvű környezet elengedhetetlen az egészséges fejlődésükhöz, és az itteni magyar közösség fennmaradása érdekében is nagyon fontos lenne az önálló iskola. Már a kilencvenes évek elején megpróbálták a múlt rendszerben megszüntetett magyar iskolát visszaalakítani, de akkor sajnos nem sikerült, most nagyon remélem, ha törvény is van már rá, akkor végre meg lehet ismét alapítani.

Orbók Ferenc: – Nagyon fontos kezdeményezés, hiszen a rossz emlékű múlt rendszer előtt sosem volt kisebbségi sorban a dicsőszentmártoni magyar oktatás. Mindig is létezett önálló magyar iskola városunkban, és nagyon itt van az ideje, hogy ismét megalakuljon. A helyi magyar közösségnek nagy szüksége volna rá. Még azokban az időkben is, amikor nem létezett önálló iskola, a magyar osztályoknak jóval az átlag feletti volt a színvonaluk, tehát az oktatás minőségének szempontjából is előrelépést jelenthetne a megalakítása.

Kertész István: – Nagyon kellene az önálló magyar iskola a város és az egész vidék magyarságának. Sok gyerek román osztályba jár, még ha azzal nem is érvényesül egyénileg jobban. Remélem, hogy az unokáim már önálló magyar iskolába járhatnak, hiszen az első iskolaéveimben még én is anyanyelvemen tanulhattam, és nagyon szép emlékeim vannak arról az iskolai közösségről. Támogatni kell a magyar oktatást, különösen a szórványvidékeken, mert itt van a legfontosabb szerepe a magyar közösség megmaradásában.