2023. szeptember 24., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Digitális analfabéták

Május 23-i cikkemet ezzel zártam: az Információs Technológia uralkodói azért zavarnak vissza minket az elemibe: tessék megtanulni a digitális ábécét. – Lenne még néhány szavam erről a témáról…

A 20. század lezárása után néhány fickó körbefuttatta a kérdést: ki volt a második évezred legfontosabb embere? Szavazattöbbséggel Gutenberg nyert, utána tíz perc szünet. Én még a század vége előtt elballagtam Mainzba, és megnéztem Johannes Gensfleisch zum Gutenberg bátyó múzeumát, mert a nyomdászatot óriási találmánynak tartom. 1448-tól élt a városkában, ott fejlesztette ki a mozgatható és cserélhető betűkkel történő nyomtatást. Az általa kidolgozott műveletsoron – betűöntés, szedés és nyomás – a 18. század végéig nem kellett változtatni. 

A könyvnyomtatás tette lehetővé az ismeretek széles körű terjesztését, de az olvasás még jó ideig csak a kiváltságos rétegek foglalatossága volt. (Ötven évvel ezelőtt a nyolcadikos Sunci még azzal egészítette ki a zsebpénzét, hogy a főtéri CEC-ben darabonként két lejért töltötte ki az analfabéták pénzigénylő űrlapjait. A félkarú Rupitól csak egy lejt kért.)

A második világháború után még sűrű gondot jelentett az írástudatlanság. 1948 után indult komolyabb kampány az analfabetizmus felszámolására, de 2000 után új franckarikát diagnosztizáltak: az iskolákból olyan diákok sétáltak ki, akik ismerték ugyan az ábécét (tehát nem voltak analfabéták), de képtelenek voltak még a közepesen nehéz szövegeket is megérteni. Az ilyenek kedvéért tovább csökkentették a tananyagot, s a középiskolák színvonalát le kellett ’butítani’, mert olyan emberanyag van felnövőben, amelyre kiválóan illik Murphy nagyapám meghatározása: „a Földön az intelligencia állandó, a népesség viszont hatalmas mértékben növekszik”. 

Megszüntették a szakiskolák javát, manapság nagyítóval sem lehet komoly áruszakértőket találni egy sereg szakmában. Nagyapám idején a méteressel verték kék csíkosra azt a rőfössegédet, aki nem tudta megkülönböztetni a krepdesint a szaténtól, manapság – az áruházi polcfeltöltők korában – a személyi szabadságjogok megsértésének számít, ha egy vizesnyolcast szakmai kérdésekkel ’zaklatnak’. 

Ebbe a sivár hangulatba robbant be az új nemzeti program: miniszteri szinten gondoskodnak a ’digitális jólétről’. Merthogy: a romániai lakosság mindössze 25 százaléka digitális írástudó, ezt az arányt 2030-ra 80 százalékra kellene feltornászni. 

„A digitális gazdaság és társadalom mutatója (DESI) és az Eurostat adatai is ezt támasztják alá, szögezte le Sebastian Burduja kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős miniszter a szaktárca által a Világbank támogatásával kidolgozott ’Digitális alapkészségek a román állampolgárok számára’ című projekt csütörtöki nyitókonferenciáján. Hangsúlyozta, ha nincsenek digitális készségeink, nem tudunk digitális szolgáltatásokat nyújtani.” (maszol.ro, 2023. ápr. 7.)

Kedves elvtársak, ott a Nagy Fehér Palotában! Ideje volna észrevenni, hogy a digitális szolgáltatást nem lehet megenni. Jó nekünk az analóg szolgáltatás is, de azt lassan kirekesztik mindenhonnan, mert nem elég ’eurokonform’. Többször is figyelmeztettem az okostojásokat: ha András bá nem fejné meg a teheneit Székesen és Csongi nem vetné el idejében a kukoricát, akkor nem lenne tejes puliszka vacsorára. 

Mesterséges Intelligencia és digitális jólét hiányától szenved a nép? Sose hittem volna.

„Az Európai Bizottság célkitűzése szerint 2030-ra el kell érni a 80 százalékot, ami azt feltételezi, hogy évente egymillió román állampolgárt kell digitális írástudóvá tenni. A minisztérium közleménye szerint a projekt keretén belül több mint ezer vidéki könyvtárat és öt megyei könyvtárat korszerűsítenek és szerelnek fel, hogy segíthessenek a digitális ismeretek megszerzésében. Erre a célra 37 millió eurós támogatás áll rendelkezésre.

A projektben előirányzott célcsoportok a könyvtárosok, az alapvető digitális készségekkel nem rendelkező emberek, a munkanélküliek, a helyi közösségek, különösen a vidéki és a kisvárosi területeken. A forrásokat a megyei önkormányzatok hívhatják le, a helyi igények alapján. Ezzel egyidejűleg a Világbank kidolgozza a könyvtárosok képzési tantervét, hogy majd ők adhassák tovább az ismereteket a közösség tagjainak.

A beruházás részeként várhatóan akár százezer hátrányos helyzetű, közösségben élő polgár olyan alapkészségét fejlesztik, mint a digitális írástudás, a kommunikáció, a médiaműveltség, a digitális tartalomkészítés, a digitális biztonság és a digitális vállalkozói ismeretek.”

Hm, digitális biztonság? Az analóg rendszerekben nincs szükség vírusvédelemre; megspórolhatom a személyi számítógépet és a vele járó sok nyűgöt és kiadást. Egy múzeumot úgy fosztottak ki, hogy előbb kicsavarták a biztosítékot, s ezzel tették nyugdíjba a digitális biztonságtechnikát. A régi világban minden faluban találtál valakit, aki kisegített a bajból, ha leállt – az ’analóg’ – Dacia gépkocsi. Megnézném, hogy ma mit töltenek a világhíres Tesla autóba, ha elfogyott belőle az áram…

’Nem azért mondom’, csak úgy megjegyzem: Gutenberg szőlőprésből átalakított nyomdagépe ötszáz évig ’analóg’ módon szolgálta a kultúrát. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató