Dzsidzsi, a tévésztár
2013-06-03 13:51:58
- Máthé Éva
Nagy Népi Hős lett! Főleg most, hogy rács mögött csücsül. Olyannyira legendás alak, hogy immár népi mondások, amolyan jelen kori csasztuskák zengik mindenhatóságát.
Nagy Népi Hős lett! Főleg most, hogy rács mögött csücsül. Olyannyira legendás alak, hogy immár népi mondások, amolyan jelen kori csasztuskák zengik mindenhatóságát. Hogy azt mondja:
Becali azért nem visel karórát, mert ő dönti el, hogy éppen hány óra van.
Becali nem csatlakozik az internethez, ugyanis az internet csatlakozik hozzá.
A jóisten szerzői jogdíjat fizet Becalinak a Bibliáért.
Becali a kenyeret keni a vajra, és nem a vajat a kenyérre.
Becali 15 másodperc alatt képes megtenni 10 kilométert, ugyanis ismeri a rövidítést.
Becali halála után nem megy a mennyországba, mert már járt ott, és az nem tetszett neki.
Becali egyik nyaralója a Nap felszínén található.
Becali egyszer vízbe fullasztott egy halat.
Becali képes szabad kézzel szétroppantani az atomot.
Megmagyarázhatatlan jelenség az, hogy letartóztatása idején napokon keresztül mintegy 5-6 román kereskedelmi tévéadó fő műsoridőben, órákon át mást sem tett, mint a parlamenti képviselő kalandjait szellőztette, bűnhődésének várható időtartamát latolgatta. Feltétlenül felvetődik a kérdés: képes-e ennyi csatorna szimultán több millió hazai nézőt a képernyők előtt tartani? Bizonyára igen, másképpen nem versenyeztek volna azért, hogy melyikük rángatja elő a Becali-sagából a leghajmeresztőbb részleteket.
Az ember csak áll és csodálkozik: a román táj, társadalom mely bugyrából volt képes egy üstökös sebességével a társadalmi ranglétra egyik legmagasabb fokára hágni ez a „focibetyár”? Legújabb és korábbi törvényszéki perei alapján állíthatjuk: felfelé ívelésének alapját többek között a telekpanamázás, a különféle kétes üzletekből származó busás haszon képezi. No de ilyesmit széles és kies hazánkban vélhetően nagyon sokan elkövetnek, mégsem válnak Nagy Népi Hőssé. Kétségtelen, hogy Becali népszerűségének van néhány mások által ki nem használt, sziklaszilárd pillére: mindenekelőtt családcentrikussága és az ő nagy, jó szíve, ami miatt néha arra vetemedik, hogy két marékkal, számolatlanul szórja a bankókat feneketlennek tűnő zsebeiből, illetve horribilis összegekkel támogatja az ortodox egyházat. Kétlem, hogy a „bobor” sok egyszerű fia és lánya tudja: az aromán származású Becali családot, mármint Dzsidzsi szüleit és velük együtt őt is, a második világháború után a Bărăgan
„lágy”, kietlen ölébe deportálták a kommunisták. Ma ez már nem számít túl nagy piros pontnak. Az viszont már sokkal imponálóbb lehet a nép szemszögéből, hogy a zajos, ágáló politikus amolyan mai Manole mester gyanánt juhok terelésével, nevelésével szerezte meg azt a bűvös első egymillió lejt, amely aztán szépen fiadzott.
Akár szabadon kóricál, akár rács mögött csücsül, Dzsidzsi busás hasznot hajt a román kereskedelmi tévéadóknak (fogy az adásperc, pereg a reklám, jön a zsozsó), nem kevésbé a „meg-mondó” kommentátoroknak. A szösszenetem elején emlegetett „bekalizmusok” sorába az is beletartozik, miszerint Becali arra is képes, hogy egyszerre több tévéadó stúdiójában élőben szerepeljen. Persze ez már csak akkor lesz lehetséges, ha körmönfont ügyvédjei az ellene megfogalmazott szolid vádak ellenére kihozzák a sittről.
