Egy szűk emberöltővel ezelőtt, a nagy ezredfordulóhoz közeledve, érdekes felmérések készültek a második évezred legnagyobb és leghíresebb személyiségeiről.
Fotó: Nagy Tibor
Egy szűk emberöltővel ezelőtt, a nagy ezredfordulóhoz közeledve, érdekes felmérések készültek a második évezred legnagyobb és leghíresebb személyiségeiről. Egyik körkérdéses felmérés meglepő eredménnyel zárult: az első helyre Dzsingisz kán neve került. Hadvezérként valóban nagy történelmi személyiség volt, csakhogy a lexikonok szerint mindenütt ölt és pusztított, ezért mégsem lehet példaképnek tekinteni egy olyan évezredből, amelyben volt humanizmus és reneszánsz, reformáció és felvilágosodás. Nemsokára egy másik felmérés készült, amely a második évezred legfontosabb emberének azt a Johannes Gutenberget választotta, aki a könyvkiadás feltalálásával írta be a nevét a történelembe. Hatszáz év távlatából még mindig elég ellentmondásosan ítélik meg a viselkedését és magatartását, de a könyvnyomtatás feltalálásával valóban történelmet írt, ezért az egész világon ismerik a nevét, még Marosvásárhelyen is, hiszen a főtéri könyvesüzlet homlokzatán ott olvasható:
GUTENBERG.
Számomra az is jelzésértékű, amint ott áll nagybetűkkel az üzlet megnevezése, s alatta egyforma súllyal a román és a magyar megjelölés: könyvesbolt. Nem üzlet, nem áruház, hanem bolt, ahogy gyermekkoromban falun is használták ezt a megnevezést.
A bolt egész pontosan kisebb kereskedelmi vállalat vagy üzleti vállalkozás. Bizony, ma a bankok és vendéglők forgalmához viszonyítva kezd elenyészővé válni Gutenberg hatodfél évszázados találmányának háza, de ezt már a régi rómaiak is tudták. Terentianus Maurus, a második században élt római nyelvész, stiliszta megállapította: Habent sua fata libelli – a könyveknek is megvan a maguk sorsa.
Én még emlékszem arra az időre, amikor falusi üzletekben – elnézést: boltokban – is árultak könyvet, s azok a könyvek a petróleumlámpás mezőségi falvakban elfogytak. Gyermekkoromban még megtörtént, hogy fonóban vagy éppen tollútépéskor egy-egy háznál összegyűlt asszonyok érdeklődve, kíváncsian hallgatták folytatásos szerelmi regények felolvasását. Én is onnan ismerem a Genovéva női nevet. Korosztályunk kitörölhetetlen történelméhez tartoznak azok az emlékek, amikor KGST-országokból hazafelé utazva legféltettebb kincsként próbáltuk a vonaton elrejteni a könyveket.
Manapság, az internet vészesen hódító idejében a könyvnyomtatás és könyvkiadás válságáról beszélnek. A közel egytucatnyi bank majdhogynem kiszorította Marosvásárhely főteréről a könyvesboltokat, a pizzát és hamburgert áruló gyorsbüfék forgalma is látványosan nagyobb, mint a könyvesbolt látogatottsága, de kötve hiszem, hogy azok megérik majd az ötszázötven évet. Gutenberg találmánya több mint ötszáz éve gazdagítja az emberiség életét. Bizony, érdemes megtanulni a nevét.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
