2024. july 30., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Elkezdődött az iskola, és hamarosan elindul az oktatás az egyetemeken is, igaz, utóbbi esetében inkább online vagy hibrid oktatásról beszélhetünk. Ezek a tények pedig azt jelzik, hogy ősz van, lejárt a nyár. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy 2020 nyara nem a megszokott formában telt el. Ezt pedig talán elsősorban a fiatalabb korosztály vette észre, hiszen nem voltak fesztiválok, nem voltak bulik, mindenféle rendezvényt töröltek, elhalasztottak vagy éppen áttették az online térbe. Nem volt lehetőség külföldi kirándulásokra sem, illetve csak kevés országba mehettünk be negatív koronavírusteszt nélkül. Sok fiatal és nem fiatal ember szájából hangzott el az a mondat, hogy az idei nyár rossz volt, vagy nem volt amit csinálni. Ha csak az eddig felsorolt tényeket vesszük alapul, akkor kijelenthetjük, hogy igazuk van. Azonban a 2020-as nyár nem csak az elmaradt eseményekről és a nem megvalósult kirándulásokról szólt; mint sok esetben, most is rajtunk állt, hogy mit hozunk ki a lehetőségekből, mert lehetőségek voltak, méghozzá nem is kevés.


Az idén, amiatt, hogy körülményes volt a külföldre utazás, nagyon sok ember nem is hagyta el az országot. Otthon ülés vagy a tengerpart helyett azonban felfedezte Erdély és Románia szépségeit. Sokan voltak, akik elindultak, és hegyen-völgyön át körbejártak mindent, vagy elmentek egy városba vagy régióba, és azt járták be tüzetesebben. Mindkét kirándulásfajtában van egy közös: mosolyogva, vidáman tértek haza. Lehet, hogy kényszermegoldás volt, de végeredményben pozitív csalódás lett belőle. Ami, ha kicsit jobban belegondolunk, nem is meglepetés, hiszen Romániában rengeteg szép hely van, amit érdemes meglátogatni, akár többször is. Ott van például a Duna-delta, a Békási-szoros, a Gyilkos-tó, a Transzfogaras, a TransAlpina, a törcsvári kastély, a Peles-kastély, Vajdahunyad vára, a sárvulkánok, a Néra völgye, a Bigéri-vízesés, a Detunáták, a Szent Anna-tó vagy éppen a Sárkányok kertje, ezeken kívül még rengeteg természeti és épített látnivaló található az országban, amelyeket érdemes meglátogatni. Arról nem is beszélve, hogy aki nyugodtabb kirándulásra vágyott, annak ott volt a Fekete-tenger. Akinek pedig valamilyen okból egyik célpont sem nyerte el a tetszését, az elmehetett meglátogatni a rokonait, vagy elindulhatott felfedezni új helyeket, olyanokat is, ahol az embernek még nincs nyoma arrafele. 

A fesztiválok és a bulik már egy más kérdés. A fesztiválok elmaradtak – kivéve a Kolozsvári Magyar Napokat és a Double Rise on Tourt –, a szórakozóhelyeket pedig még márciusban bezárták, a nyár eltelt a hagyományos bulik nélkül. De voltak lehetőségek a szórakozásra és a bulizásra, ha nem is a megszokott formában. Össze lehetett ülni a barátokkal esténként, ki lehetett ülni egy szép helyre beszélgetni, ki lehetett menni egy vízpartra fürödni és sütni, el lehetett látogatni különböző kulturális rendezvényekre, volt lehetőség meginni valamit esténként egy hangulatos kávézó teraszán, vagy éppenséggel el lehetett menni kirándulni. Sőt, sok esetben a szülőkkel is lehetett ehhez hasonló bulit tartani. 

Belegondolok, hogy mennyi minden történt velem a nyáron, annak ellenére, hogy sokak szerint nem lehetett semmit csinálni. A felsorolt szórakozási lehetőségeket egytől egyig kipróbáltam, és teljesen őszintén tudom azt mondani, hogy nagyon jók voltak, sokkal jobbak, mint egy szórakozóhelyen átbulizott éjszaka. 

Ha visszagondolok az elmúlt nyarak eseményeire, az egyik legmeghatározóbb éppen idén nyáron történt. Ez pedig egy alkotótábor volt. Egyszerű vendég voltam ott, de a hangulat szinte azonnal magával ragadott. Nem volt sok ember, körülbelül 30-40-en voltunk. Érkezésemkor mindössze két személyt ismertem, de senkitől nem kaptam furcsa pillantásokat, közvetlen fogadtatást és óriási vendégszeretetet viszont annál inkább. Hihetetlen volt, hogy milyen barátságosak tudnak lenni az emberek. Az esemény hivatalos zárópillanata a koncert volt, amikor is mindenki jó hangulatban, vidáman és mosolyogva énekelt. Ezt pedig egy karaokebuli követte. Természetesen közrejátszik, hogy friss emlékről van szó, de ki merem jelenteni, hogy ez volt az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb pillanata, illetve biztos vagyok benne, hogy az emléke örökre megmarad. Véleményem szerint ilyen bulikra is nagy szükség és nagy kereslet lenne.

Összességében tehát nem lehet elmondani, hogy ez a nyár rossz volt, nem megszokott, avagy más volt. Az pedig már szubjektív, hogy kinek tetszett ez a másság és kinek nem, de mindenképpen megvolt a szép része is.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató