Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Egy kis odafigyeléssel és gondoskodással Nyáradmagyarós község a megye jelentős turisztikai célpontja lehetne, hiszen Nyárádselyéből lehet elérni a legkönnyebben a Bekecs-tetőt, sokak kedvelt kirándulóhelyét, ahonnan szép időben látni lehet a Déli-Kárpátokat. Nyárádselye néhány háza az egykori gazdasági porták építészeti stílusát őrzi, ahogy a magyarósiak is. Talán érdemes volna egy helyi múzeumot nyitni, ahol a Bekecs földrajzi tájegységének, a népviseletnek és a történelmi eseményeknek állíthatnának emléket.
Ezen a téren élen jár dr. Madaras Sándor főorvos, aki kúriájának udvarán két csűrben is kiállította érdekes magángyűjteményét, amiben egykori használati tárgyakat, bútorokat és sok más érdekességet helyezett el. Mivel az épülethez tartozó csűr nem bizonyult elegendőnek, tavaly Nyárádmagyarósról megvásároltak, lebontottak és eredeti formájában áthelyeztek egy régi csűrt, ahol kibővítették a gyűjteménytárat. A csűr önmagában is a népi építészet szép relikviája, azonban az új helyiségben helyet kapott tárgyak közül több is egyedi. A gyűjtő három tárgycsoportban rendezte be a kiállítást. Itt kapott helyet Erdély legnagyobb parasztóragyűjteménye, 270 darab, igen változatos számlappal és mechanizmussal rendelkező időmérőt láthatunk itt, köztük az első fatengelyes Schwarzwaldi órát, de vannak itt bőven istállóórák, rézre és üvegre festett számlapúak is. Különleges az üveggyűjtemény is, amely felvázolja az üvegkészítés és -használat történetét az ókori Rómától a modern ipari üvegig. A 250 üveg közül több az egykori neves erdélyi hutákban (Üvegcsűr, Felsőporumbák, Feketeerdő) készült, de van ipari egységekben gyártott, különböző célokra használt, magyar, román és német nyelven feliratozott palack és befőttesüveg is. A harmadik tárgycsoport a 17. és a 20. század között készült egyedülálló kályhacsempe-gyűjtemény. A 270 csempéből álló kollekció sokkal gazdagabb, mint a nagyszebeni kályhacsempe-múzeumé. A gyűjtemény felvázolja kályhacsempe-készítés fejlődéstörténetét, amit a magyar nyelvterületen található kályhacsempék (budai és diósgyőri vár) kópiái is illusztrálnak, ugyanakkor megtalálhatóak a nagy erdélyi etnográfiai vidékeken (Kalotaszeg, Csíkmadaras, Erdővidék, Szászkézd és környéke, Brassó, Szeben) készített kályhacsempék is.
Az említett gyűjtemények mellett nagyon szép imaszőnyegek is helyet kaptak az új térben. Aki erre jár, több mint 600 sajátos formájú és különleges történetű tárgyat csodálhat meg a kiállításon. A tárlat nincs nyitva állandóan, a látogatás időpontját illetően a gyűjtővel kell egyeztetni.