Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az olasz és a török válogatott mérkőzésével (3-0-ra nyertek a taljánok) péntek este megkezdődött a 16. labdarúgó-Európa-bajnokság, amelyen ismét szerepelhet a magyar csapat.
Az európai szövetség (UEFA) korábbi elnöke, Michel Platini a szervezet fennállásának 60. évfordulójára különleges, az egész földrészen átívelő tornát álmodott meg, amely Magyarországnak és Romániának is esélyt kínált a rendezésre. Budapest és Bukarest 2014 szeptemberében el is nyerte a társházigazda szerepét: a 2019 novemberében átadott Puskás Aréna, valamint a bukaresti Nemzeti Aréna egyaránt három-három csoportmérkőzésnek és egy nyol-caddöntőnek ad majd otthont.
A francia sportvezető évekkel ezelőtt még nem sejthette, hogy az ötlete milyen nehézségeket jelent majd a koronavírus-járvány kitörése miatt. Az eseményt eredetileg 13 ország egy-egy stadionjában rendezték volna, de ezen már 2017 decemberében változtatni kellett, a brüsszeli stadion építésének csúszása miatt ugyanis a belga főváros csoportmérkőzéseit és nyolcaddöntőjét az elődöntőre és fináléra kijelölt London vette át. A pandémia aztán további változtatásokra kényszerítette az UEFA-t, egyrészt a kontinensviadalt 2020 nyaráról egy évvel el kellett halasztani, másrészt idén áprilisban Bilbaót Sevillára cserélte, Dublin csoportmeccseit Szentpétervárra, a nyolcaddöntőjét pedig Londonba helyezte át, mivel a két város nem tudta garantálni a szurkolók beengedését. A végül 11-re redukálódott rendező város közül kizárólag Budapest vállalta a telt házas rendezést. E tekintetben München a sereghajtó a kapacitás 20 százalékos kihasználtságával, Bukarest, Koppenhága, Glasgow, London és Róma legalább 25, a beugró Sevilla 30, Amszterdam 33 százalékot vállalt, míg Baku és Szentpétervár minden második székre enged szurkolót.
A 11 társházigazda közül csak Azerbajdzsán és Románia válogatottjának nem sikerült kiharcolnia az Eb-részvételt. A negyedszer részt vevő magyar csapat, amely először jutott ki két egymást követő tornára, rendezőként két csoportmérkőzését vívhatja hazai közönség előtt: holnap a címvédő portugálokat, négy nappal később a világbajnok franciákat fogadja a Puskás Arénában, az utolsó, június 23-ai fordulóban pedig a németek vendége lesz Münchenben.
A világjárvány nemcsak a helyszínekre és a nézők számára volt hatással, ugyanis felkészülve az esetleges fertőzésekre, az UEFA 23-ról 26-ra növelte a keretek létszámát, a sűrű versenynaptár okozta nagyobb terhelést pedig azzal ellensúlyozza, hogy élt a szabályalkotó testület (IFAB) által ideiglenesen felkínált lehetőséggel, azaz három helyett öt csere engedélyezett a szakvezetőknek. A torna másik nagy újítása a Bajnokok Ligájában és a legnagyobb európai bajnokságokban már évek óta használt videóbíró (VAR) alkalmazása.
A nézőcsúcs a korlátozások miatt biztosan nem dől meg, de a rekordok átírásáról a portugálok világ-klasszisa, Cristiano Ronaldo gondoskodhat. A Juventus sztárja mérkőzésszámban jelenleg is egyedül csúcstartó, míg az örök-góllövőlistát Platinivel holtversenyben vezeti. Ötödik részvételével szintén rekorderré válik.
A torna legnagyobb kérdése persze az, hogy július 11-én a Wembley Stadionban ki emelheti magasba a Henri Delaunay Kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször, szám szerint háromszor a német és a spanyol.
Az Eb legnagyobb favoritja a világbajnok és a magyarokkal azonos csoportban szereplő francia válogatott, amelyben jószerével minden poszton világklasszis labdarúgó szerepel majd. A belgák és az angolok abban reménykednek, hogy a három évvel ezelőtti vb-elődöntő után mostanra beérett a csapatuk, és nemcsak a végjátékig jut el, hanem a csúcsra is felér.
Rajtuk kívül a címvédő portugálokat, valamint a spanyolokat és a németeket sem szabad leírni. Utóbbi kettőnél azonban sok kérdőjel van: előbbi esetében nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz az együttesre, hogy a csapatkapitány Sergio Busquets koronavírus-fertőzése miatt felborult a felkészülés hajrája, míg utóbbi márciusban korántsem teljesített meggyőzően a vb-selejtezőkön, például kikapott Észak-Macedóniától, ráadásul a szövetségi kapitány, Joachim Löw biztosan távozik a posztjáról a kontinensviadalt követően.
A – talán nem is annyira – titkos favorit pedig az az Olaszország, amelynek keretében nincsenek világsztárok, ugyanakkor 2018 szeptembere óta veretlen, azaz (a törökök elleni, péntek esti sikert is beleszámítva) immár 28 találkozón nem talált legyőzőre Roberto Mancini egységes együttese.
A hat kvartettből az első két helyezett mellett a négy legjobb harmadik jut a legjobb 16 közé, onnantól pedig egyenes kieséses rendszerben zajlik a torna egészen a július 11-i, londoni fináléig.