Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az önkormányzati választásokat követően tíz évvel ezelőtt, 2012. június 20-án iktatták be Csibi Attila Zoltánt, Erdőszentgyörgy új polgármesterét. A polgármesteri hivatal összegezte az eredményeket, amelyek igazolják, hogy jó döntésnek bizonyult a feladatvállalása. Lapunk arra kérte az elöljárót, értékelje a tevékenységét.
– Mi a siker titka?
– Amikor tíz éve sikerült megnyernem a polgármester-választást az erdőszentgyörgyi emberek bizalmából, a kampány idején tizenévesek és huszonévesek csoportjával jártuk végig a település utcáit. Elindultunk 10-en, majd lettünk 20-an, 40-en, 50-en. Abban bíztunk, hogy meg tudjuk csinálni, és az emberek elhiszik nekünk, hogy az összeállított programot Erdőszentgyörgyért szeretnénk megvalósítani. Megbíztak bennünk, mi nem éltünk vissza vele, és végeztük a dolgunkat. Talán ez lenne dióhéjban a siker titka. És az eredmények igazolnak. Az elmúlt tíz év eredményeit összegezve, közel 100 fejlesztés valósult meg, amelyet 10 kategóriára osztottunk: infrastruktúra, oktatás, sport, turizmus, szabadidő, Bözödújfalu emlékének ápolása, egészségügy, közbiztonság, kultúra és Bözöd fejlesztése. A megvalósítások között vannak olyan nagyberuházások is, mint a Rhédey-kastély teljes felújítása, az úthálózat szinte teljes leaszfaltozása, a Dózsa György utcai iskola modernizálása és kibővítése, a multifunkcionális sportcsarnok felépítése, amelynek átadására a napokban kerül sor. De ugyanolyan fontosak azok a fejlesztések is, amelyeknek elsősorban érzelmi, illetve közösségformáló erejük van, mint a kultúrotthon felújítása, a bözödújfalusi emlékpark és a kopjafafalu kialakítása, vagy az Összetartozás templomának újjáépítése. És vannak olyan feladatok is, amelyeknek a kezdetén tartunk, mint például a kórház újjáépítése és felszerelése, az uszodaépítés, a Dózsa György utcai járda és gyalogátkelő biztonságossá tétele. A tervek szerint ezek a következő két évben meg fognak valósulni.
– Hogy állnak a befejezetlen tervekkel?
– Amint az udvaron is látszik, hozzáfogtunk a kórház bővítéséhez. Hétmillió lej értékű finanszírozásból felújítjuk a kórház járóbeteg-rendelőjét, manzárdosítjuk a régi épületet, korszerű orvosi és laboratóriumi felszereléseket vásárolunk, köztük egy nagy teljesítményű röntgengépet. A hétmillió lej értékű pályázat esetében mintegy ötmilliót költünk egészségügyi eszközök vásárlására. Folyamatban van az óvoda építése az Iskola utcában. Elkészült a sportcsarnok, amely a tűzoltósági engedélyre vár, utána megnyitjuk. Emellett lesz az országos beruházási társaság (CNI) által finanszírozott tanuszoda, amelyre kiadtuk az építési engedélyt. Itt a munkát hátráltatta, hogy újra el kellett készíteni a földtani tanulmányokat. Szépen alakul a kastély előtti és mögötti park. Ha minden jól megy, befejezzük a régi hármas iskola felújítását, és a 0–VIII. osztályosok szeptemberben már az új épületben kezdhetik az iskolát. Hátravannak még a belső simítások, a területrendezés, utána az épület mögött egy sporttermet is felhúzunk.
– A kudarcok között említette a járda építését a Dózsa György utcában, amelynek van egy igen veszélyes – kanyarban levő – szakasza, ennek a biztonságossá tétele az erdőszentgyörgyiek régi óhaja.
– Mind műszakilag, mind felelősség szempontjából nehéz ügynek bizonyult. Mint ismeretes, ezen a szakaszon nincs hely a járdának, olyan közel vannak a házak az úttesthez. Alig egy félméteres járdát építhetünk, ezért eddig nem igazán akarták elvállalni a tervezést, mert a felelősség a tervezőt terheli. Most sikerült tervezőt találni a mintegy 1,3 km-es szakaszra, amelynek az elkészítése mintegy 1,5–2 millió lejbe kerülhet. Azért ilyen sokba, mert a járda alatt csőrendszerrel oldjuk meg az esővíz elvezetését, és korlátot is kihelyezünk a járda és az úttest közé. Mivel nem tudjuk saját pénzből megoldani, keressük a pályázati lehetőséget a költségek fedezésére.
– Bözödön elkezdődött a lerombolt falut szimbolizáló egykori templom újjáépítése, aztán sokáig nem történt semmi. Mi akadályozta a munkát?
– A „jóakaróink” miatt mintegy két évet szünetelt a munka. A terület jogtulajdonába kötöttek bele, abba, hogy a hely a román állam tulajdona, amit – mivel részben vízfelület – a Maros vízügyi hatóság kezel. Ez utóbbi messzemenően pozitívan állt a kérdéshez, és megengedte az építést, azonban az említett „jótevők” miatt várnunk kellett, hogy jogilag is kérhessük az építkezési engedélyt, ugyanis a törvény szerint csak igazolt telektulajdon esetén lehet kibocsátani az okiratot. Végül sikerült törvénymódosítást eszközölni, ami lehetővé tette, hogy a vízfelület adminisztrátorával kötött szerződés alapján kibocsássák az engedélyt, így nemsokára folytatódik a munka.
– Hogyan összegezné az önkormányzat élén töltött tíz évet?
– Amikor elhatároztam 2010-ben, hogy 2012-ben indulok a polgármesteri tisztségért, egy fiatal csapattal, tapasztalat nélkül vágtunk bele a kalandba. Az volt a cél, hogy itthon teremtsünk otthont magunknak. Annak ellenére, hogy sokszor háládatlan, kudarcokkal tűzdelt feladat, nagyon szép és elégtételeket is nyújtó munka. Igaz, aki vállalja, kellő idegrendszerrel, türelemmel, józan gondolkodásmóddal kell rendelkezzen, mert az embert lelkileg is megviseli a mindennapos küzdelem. Túltettem magam a kezdeti bizonytalanságokon, és rájöttem, hogy csak az visz előre, ha végzem a dolgomat, és eredményeket érünk el.
Tíz év alatt olyan dolgok valósultak meg, amelyekre a kezdetekkor én sem gondoltam. Egyedül nem ment volna, nagy segítség volt, hogy mind a helyi tanácsosok, mind a polgármesteri hivatal alkalmazottai nagyon jó csapatot alkotnak, és sokat segítenek. Persze vannak kudarcok és keserűségek is. A kis dolgokat is rendezni kell, nem lehet úgy dolgozni, hogy mindig mindenkinek jó legyen. De ha a többségi akaratnak megfelelően, korrekt döntéseket hozunk, és kommunikálunk az emberekkel, akkor megértik, elfogadják azt is, hogy nem minden megy úgy, mint a karikacsapás, és támogatnak. Az is bizonyítja eredményességünket, hogy bár etnikailag, vallási és szociális téren Erdőszentgyörgy igen színes közösség, és 2012-ben az önkormányzati választáson két ellenjelöltem volt, 2016-ban és 2020-ban nem volt vetélytársam, ugyanakkor mindegyre növeltük a helyi tanácsosaink számát.
2019. szeptember 20-án nyitották meg a Rhédey-kastélyban azt a korszerű kiállítást, amely elsősorban a kastély ismert lakójának, Rhédey Claudiának, az angol királyi család ősének állít emléket, ugyanakkor több időszakos kiállítás is várja az érdeklődőket. Gáspár Péter idegenvezető arról tájékoztatott, hogy miként sikerül a járvány után újraéleszteni az idegenforgalmat Erdőszentgyörgyön.
– A Rhédey-kastélyban a kiállítást a turistaszezon után nyitottuk meg. Amikor ez valamennyire fellendítette volna az idegenforgalmat, beütött a vírusjárvány. A szigorítások lazítása után nagyrészt romániai román ajkúak keresték fel a kastélyt, majd a teljes feloldást követően újra visszatértek a magyarországi turisták is. Különösen nagy volt a forgalom idén pünkösd előtt és után, és megnőtt az erdélyi magyar érdeklődők száma is. Eddig az idei a legjobb szezonkezdés. Már most kétszer annyian érkeztek hozzánk, mint 2018 hasonló időszakában. Ez elsősorban a médiaszereplésnek köszönhető, hiszen az RTV és a Canal D csatornán sugároztak riportot a kastélyról. Sokan jelezték, hogy emiatt jöttek el hozzánk. Emellett természetesen, ahol lehet, reklámozzuk a lehetőséget. A Visit Mureş Egyesület is minden turisztikai rendezvényre elviszi a hírünket – mondja Gáspár Péter, majd hozzáteszi, remélik, hogy az Iskola másként és a Határtalanul program is elindul, és akkor sok diákcsoportot is fogadhatnak.
Hosszú távon átszerveznék a kiállítást. Felmerült, hogy ne csak Claudiának, hanem a Rhédey család több tagjának is állítsanak emléket, hiszen jelentős államférfiak voltak abban az időben. Továbbá időszakos kiállítóteret biztosítanának helyi alkotóknak. A főkiállítást kiegészítő bözödi emlékszobát Bözödre költöztetnék, és a népművészeti gyűjteménynek is alkalmasabb helyet keresnének. Mindenképpen azt szeretnék, hogy Bözöd hangsúlyosabban bekapcsolódjon a turisztikai kínálatba, hogy aki eljön a kastélyba, az „kötelezően” látogassa meg az bözödi emlékhelyet és a falut.
Egyelőre folyik a parkrendezés, még mindig építőtelep van a kastély körül, de ha befejeződik a tereprendezés, nemcsak az idegenek számára, hanem elsősorban az erdőszentgyörgyieknek teremtenek közösségi teret, ahol megfelelő minőségű kültéri rendezvényeket lehet majd szervezni. Idővel az egyik melléképület pincéjét is helyreállítanák, ahova egy vendégfogadó (teázó, borozó) kerülne egy kis emlékbolttal együtt. A hely szelleme kötelezi a kastélyt működtetőket, hogy az új rendeltetésének tükrében valamennyire visszaállítsák egykori fényét. Ezen munkálkodik az önkormányzat is – mondta Gáspár Péter.