2024. november 26., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Életünk első évében dől el, hogy milyen lesz a későbbi érzelmi életünk, mennyire leszünk alkalmasak a párkapcsolatra, a tartós családi és közösségi életre, és milyen útravalóval látjuk majd el gyermekeinket.


Életünk első évében dől el, hogy milyen lesz a későbbi érzelmi életünk, mennyire leszünk alkalmasak a párkapcsolatra, a tartós családi és közösségi életre, és milyen útravalóval látjuk majd el gyermekeinket. Laikus hallgatóként, aki mindig szívesen feledkezik bele dr. Bagdy Emőke emeritus pszichológiaprofesszor, a pszichológiatudomány kandidátusának előadásaiba, ezzel az útravalóval távoztam a meghirdetett hármas sorozat hétfőn este elhangzott első felvonásáról. Bár anyaként ösztönösen szinte mindnyájan tudjuk, mégis jó volt a szakembertől hallani az érintés, az ölelés, a ringatás, a testbeszéd hatását az újszülött, a csecsemő érzelmi, értelmi fejlődésére és immunrendszerére. Az Érintés, vitális konfliktuson alapuló nevelés című előadás nyomán folytathatjuk tovább a gondolatmenetet, hisz keménynek tűnő felnőttkorban és késő időskorban is erőt, hitet, biztonságot adó varázsa van a simogatásnak. Azok számra, akik nem tudtak jelen lenni a szakemberekkel és érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt nagyteremben, megpróbálom összefoglalni a neves magyarországi klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta által mondottakat.

Elválaszt és összeköt

Bőrünk, ez a másfél, két négyzetméteres, hatalmas kültakaró olyan, mint egy kiterített idegrendszer. Kettős szerepe révén beborítja testünket és határszervként elválaszt a külvilágtól, s a távolságot, hangot, érintést érzékelve összeköt a másik emberrel – kezdett a témába az előadó. A bőrhallás képessége már a magzati korban kialakul. A világra jött csecsemőt ért első érintések életre szólóan bevésődnek az új emberpalánta tudatába. A születés utáni, aranyórának nevezett első időben az édesanya mellére kell tenni a babát, ami biztonságérzetet ad, örömhormonokat szabadít fel a csecsemőben, s hozzájárul a későbbi egészséges fejlődéséhez, a kötődés és szeretet képességének a kialakulásához. Ha az apa pocaklakóként beszélgetett vele, az ő hangját is felismeri. A korábbi szülészeti eljárások során a babát elszakították az anyától, ami életre szóló kihatással volt az újszülöttre. Egy érdekes kísérlet eredményét is bemutatta az előadó, amelynek során az életjelenségeket alig mutató ikerpárt az orvosi utasítás ellenére egymás mellé tettek, s az erősebbik átkarolta a gyengét, akinek az érintés nyomán javultak az életműködései, és életben maradt. Kísérletek bizonyítják azt is, hogy a leheletfinom érintésekkel történő fejlesztő módszer során a mozgáskultúráért felelős sejtekben nyúlványszaporulat áll elő.

Az anya őstudásának megnyilvánulása a ringatás, az ütögetés, amely mozdulatok az idegrendszert fejlesztik. A kisbaba hordozása, az anyával való együtt, egy szobában alvás és az igény szerinti táplálás jelentőségét hétszáz anyára kiterjedő kutatás vizsgálta. Az pedig bizonyított tény, hogy az anya ölében kétórai, ha idegen tartja, 24 órai stresszállapotot jelent a kisbabában a védőoltás.

A kapaszkodás ösztöne a szeretet, a biztonság, a kötődés kialakulásáért felelős, az anya ugyanis az életerőt jelenti a kisgyermek számára. Majmoknál ez még inkább megfigyelhető, hisz a majomcsemete hónapokig az anya mellszőrzetébe kapaszkodva fejlődik. Ha anya és csecsemője között hiányoznak a testi kontaktusok, még akkor is, ha az érintésmegvonás nem szándékos, a kisbaba szőrös játékállatba, rongyocskába kapaszkodik, egy póttárgyat magához szorítva tud megnyugodni. Ha a csecsemő nem kapja meg a biztonságon alapuló bizalmat, később is a magárahagyottság érzésével kell megküzdenie.

Biztonságos, bizonytalan, dezorganizált

E három csoportba sorolta Bagdy Emőke a kötődési típusokat.

A biztonságos azt jelenti, hogy ahhoz kötődünk, aki szeret. Ezt a kötődési programot az első 15 hónapban építi ki gyermekében az édesanya. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy manapság már nem szabad sírni hagyni egyéves koráig a kisbabát. Ha nem is tudja felvenni az anya, legalább jeleznie kell, hogy a közelében van. Akiben nem épül ki a biztonságos kötődési program, nehezebb lesz az élete. Egyik következmény a bizonytalan kötődés, ami azt jelenti, hogy a felnőtt nem tudja elhinni, hogy a másik szeretheti, hogy valóban szereti-e. Ő maga is fél kimutatni az érzelmeit, nem tud kibontakozni, ami a párkapcsolatban nehezítő tényezőként van jelen. József Attila ilyen ambivalens kötődéssel viszonyult a szerelmeihez, akikről nem tudta elhinni, hogy szeretik őt, s megkínozta magát és őket is.

Az anyával való biztonságos kapcsolat hiánya a felnőttkori dezorganizált kötődéshez vezet, ami kétségbeesett kötődési és viharos elszakadási időszakokkal jár.

Az első életév második felében a kötődés mellett az a képességünk is kialakul, hogy mennyire tudjuk a másik érzelmi állapotát leolvasni.

A testi érintésen alapuló érzelemkifejezés az anya és az apa között a 3-5 éves gyermek számára a mintát jelenti, amelyet majd követni fog. Ha azt látja, hogy szülei szeretetből megsimogatják egymást, akkor ő is hasonlóan fogja kifejezni az érzelmeit. A lázadás időszakában szükség van a korlátok megszabására, hogy ne ütközzön nagyot, amikor eltávolodik a szülői mintától a kamasz, hogy aztán felnőve a kötődés újra helyreálljon.

Az érintés kapcsolatot, a kapcsolat közösséget jelent

– hangzott el az idézet, majd az előadó kifejtette, hogy szemmel is lehet érinteni, simogatni és verni is. Mivel veleszületetten társas lények vagyunk, ha nincs, aki szeresse, simogassa, ringassa a kisbabát, érzelmileg, sőt mozgásfejlődésében is sérültté válhat, érzelmi analfabéta lehet.

Az érintésnek akkor van kedvező hatása, ha szeretjük azt, aki megérint, ellenkezőleg negatív érzéseket kelt bennünk. A különböző kultúrákban különböző szabályait dolgozták ki az érintkezésnek, amit néhol tiltanak.

Az emberi kommunikáció során világok találkoznak, jelentések cserélődnek, üzenünk egymásnak. Ebben a folyamatban hétszázaléknyi szerepük van a szavaknak, 38 a hangminőségnek és 55 a nem verbális nyelvnek (mimika, taglejtés stb.). Van érzékszervi nyelvünk is, amelyben a látásnak, hallásnak, mozgásnak, szaglásnak, ízlelésnek, tapintásnak van szerepe.

Ha többen vagyunk egy légtérben, az egység tudata alakul ki közöttünk, ezért vitalizál, energizál a közös éneklés és a közös imádság.

A jó párkapcsolatban is fontos szerepet tölt be a kéz, az érintés. A református esketési szertartásban a nő azt mondja, hogy Isten színe előtt a férfi kezén van, a férfi pedig, hogy a nő kezét fogja, mivel a nő alapszükséglete, hogy biztonságot kapjon a férfitól.

Kísérletek bizonyítják az érintés, a simogatás szerepét betegség esetén is, jobban gyógyul az infarktuson átesett személy, ha van egy kutyája, amelyet megsimogasson.

Az érintés az utolsó biztonsági kötelék az életből távozónak – idézte Polcz Alaine tapasztalatait a kísérésről Bagdy Emőke. Amikor már nincs szükség a szavakra, a haldokló számára az egyedüli fontos dolog, hogy legyen mellette valaki, aki fogja a kezét, mert születni, de meghalni sem lehet egyedül.

Az előadás-sorozatot a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ, a Küküllői, a Marosi és a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala és Lelkészértekezleti Szövetsége valamint a Monchitchi Hordozóklub támogatta.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató