2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Erről jut eszembe

A csordának esetleg megfelel. A falként magasodó szegélykövek ostorcsattogtatás nélkül terelhetik a teheneket a falvak főutcáján hazafelé. Gond akkor adódik, amikor szegény négylábúnak át kell lépnie a méretes betontömbökön, hogy elérhesse háza kapuját.

A csordának esetleg megfelel. A falként magasodó szegélykövek ostorcsattogtatás nélkül terelhetik a teheneket a falvak főutcáján hazafelé. Gond akkor adódik, amikor szegény négylábúnak át kell lépnie a méretes betontömbökön, hogy elérhesse háza kapuját. Itt az atlétikából rég kikopott hasmánt guruló magasugró stílus segítené. A baromnak azonban ez akkor sem ment, amikor az ugrás még divatban volt. Viszont látszik, hogy nem baromi logikával tervezték meg az országút felújítását a Maros menti településeken Vásárhelytől Szászrégenig. Annál sokkal durvább jelző kívánkozik ide. Ha végigutazza a útszakaszt, kedves olvasó, önkéntelenül is felsorol magában vagy inkább fennhangon legalább három-négy ilyen keresetlen kifejezést. Pláne, hogy az út nem a tehéncsordáknak készül. Embereknek, autóknak, biciklistáknak, szekereknek, közlekedőknek szánják.

Úgy, ahogy jelenleg csinálják, leszűkítve az útfelületet, és túlzottan magas szegéllyel akadályozva, hogy szükség esetén a jármű az útszélre, padkára húzódjon, közelről sem felel meg az elvárásoknak a sok pénzzel „modernizálódó” országút. Nem csak lassítja a forgalmat, balesetveszélyes is. A mentőnek, tűzoltóautónak sincs semmi esélye a gyors haladásra, ha sietnie kell valahova. Az ember tehát néz, és csodálkozik. Tudjuk, a megyei tanácselnök állítólag tiltakozott a megvalósuláshoz mind közelebb álló megoldás ellen. Fellépésének a jelek szerint semmi foganatja. De kinek érdeke, hogy ilyen vályúszerűen elbaltázott út vezessen át falvainkon, miközben köztudott, milyen élénk a forgalom arrafelé?! A polgármestereknek nem volt beleszólási lehetőségük? Mondják, hogy az utat dokumentáló iratokon ott van az ő jóváhagyó aláírásuk is.

Azt is mondják, hogy valakik ezzel a szegélyköves változattal igencsak jól járnak. De lehet, hogy errefelé ők nem járnak, vagy ha mégis, megéri nekik. Nem tudom. Mindig sok a szóbeszéd. Tény, hogy elég sokfelé megfordultam Európában, sőt voltam Amerikában is. Ilyesmivel sehol nem találkoztam. Hiába, eredeti megoldások terén senki sem képes túlszárnyalni ezt az országot. De ha országúton máshol nem is, Marosvásárhelyen nap mint nap belebotlom az ostobaság ugyanilyen abszurd és konok módon végigvitt útrendező példájával. A Kövesdombon szűkül mind aggasztóbban járhatatlanná az egykor kitűnő, kétsávos sugárút. Erről már írtam egyszer, akkor, amikor még csak körvonalazódott a nonszensz. Persze, hogy semmibe vették az újságírói vészjelzést. Az 1848-as bulevárd azóta már csupa labirintus meg cifraság, a gokartosok roppantul élveznék, ha itt körözhetnének. Hogy télen mi lesz, amikor mindent, azt az árva megmaradt egysávos utat is belepi a hó, arra csak éppen az illetékeseK nem látszanak gondolni. De hatalmas munkát, energiát s kétségtelenül tetemes pénzösszeget fektetnek a munkálatokba. Mondják, a parkolási gondok megszüntetéséért történik mindez. Jobb helyeken ezt sem így oldják meg. Erre találták ki az óriás, többemeletes parkolóházakat. Kolozsváron a zsúfolt monostori lakótelepen a minap avatták a város hatodik nagy, többszintes parkolótömbjét. Az autósok jutányos áron bérelhetnek ott helyet gépkocsijuknak. A városgazdák az úthálózatot nem bántották. Nálunk minden másképpen alakul, mint azt várni lehetne. Vajon meddig, milyen fokra terjeszkedhet még a vásárhelyi abszurditás?!

 

  

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató