Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Több kerek évfordulóra is emlékeztek Kibéden a múlt hétvégi falunapokon. A szórakoztató programok mellett a település értékeiről sem feledkeztek meg.
Az ünnepi programokon két magyarországi testvértelepülés, Zalalövő és Szatymaz mellett egy olasz helység is képviseltette magát, Farra d`Isonzo ugyan még nem testvértelepülés, de néhány éve ismeri egymást a két közösség, s az olaszok nem először fordulnak meg itt.
A szombat délután főleg a kultúráról, az emlékezésről, a tisztelgésről szólt, így a település első írásos említésének 500. évfordulóján, 1999-ben épített emlékmű megkoszorúzásával kezdődött az ünneplés. Innen a sportpályára vonultak, útközben koszorút helyeztek el Madaras Gábor egész alakos szobránál a templomközeli zöldövezetben.
A színpadi megnyitó- és üdvözlőbeszédet követően Péter Ferenc megyei tanácselnök a község nevében díszpolgári címet nyújtott át Mátyus Ilona nyugalmazott tanítónőnek, a címet az önkormányzat „a magyar nemzeti identitás megőrzéséért folytatott önzetlen munkásságáért” ítélte meg számára. Az 1941-ben született kibédi Mátyus Ilona 1959-1977 között tanítónő, önkéntes könyvtáros, önkéntes könyvterjesztő volt, évente színdarabokat tanított, ünnepi műsorokat rendezett. 1977–1997 között Székelyszentmihályon volt tanítónő, ott is folytatta ez irányú tevékenységét, továbbá citerazenekart szervezett és vezetett. A Székelyszentmihályon elkezdett munkát 1999 óta nyugdíjasként folytatja Kibéden, a Magyarország Felfedezői Szövetség programjai alapján gyerekekkel foglalkozik, a Mátyus István nevét viselő helyi csapatnak több mint 40 gyermek a tagja. Erdély értékeinek felfedezésére évente szerveznek kirándulásokat, többször jártak Magyarországon, több alkalommal mutattak be műsort, itthon pedig évente műsort rendeztek március 15-én és október 6-án. Elismerést, kitüntetést kapott 1996-ban Hargita megye tanügyi osztályától, 2000-ben a Magyarok Világszövetségétől, 2010-ben a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól. 2015-ben Kibéd polgármesterének elismerő oklevelét vehette át a magyar nemzeti identitás és népi kultúra ápolása érdekében végzett kiemelkedő munkásságáért.
Nem itt született, de szülei révén kibédinek tartotta magát (és rövid ideig a faluban is élt) Madaras Gábor népdalénekes, akinek énekhangját romániai és magyarországi rádió- és televíziófelvételek rögzítették és tették közkinccsé. Születésének 105. évfordulóján a hétvégén előtte is tisztelgett Kibéd. Arra a kérdésünkre, hogy ma mit jelent ez a név a falubelieknek, Dósa Sándor polgármester úgy fogalmazott, hogy amikor Madaras Gábor valamelyik dala felcsendül, mindenki úgy érzi, mintha Kibédről énekelne. A falumúzeumban a tiszteletére külön emlékszobát is berendeztek.
Önálló községi státusát 20 évvel ezelőtt nyerte vissza Kibéd. A Makfalvához tartozó településen élők úgy érezték, többre érdemes, miközben szinte minden fejlesztési pénz a községközpontba ment, a többi falunak „járt, de nem jutott”. Úgy gondolták, hogy ha önálló település lesz, Kibéd sorsa más irányt vehet, ezért fiatal, vakmerő tenni akarással vágtak bele a különválásba és a 2003. évi leválást követően a munkába. „Születésüknél” ott bábáskodott dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő is, akit öt évvel ezelőtt tüntetett ki ezért díszpolgári címmel a község – mondta el lapunknak a polgármester. Húsz éve azzal az elhatározással indultak el önálló útjukon, hogy bebizonyítják: meg tudnak állni a lábukon, és úgy fejlődik Kibéd, hogy büszkék lesznek rá a lakók. Az eredmények ma maguktól beszélnek.
A községi napok szombat esti programjában a szovátai Muzsikus Lelkek népdalokkal, népzenével emlékezett Madaras Gáborra, felléptek néptánccal a helyi Mátyus István iskola csoportjai és a zalalövői Ezüstlille néptáncegyüttes, az ugyancsak zalalövői Radics Petra népdalcsokrot adott elő, de nem hiányzott a színpadról a szatymazi citerazenekar és a kibédi ifjúsági zenekar sem. Vasárnap délután a sportpályán sport- és ügyességi vetélkedők voltak, este pedig ismert, de nem túlságosan „nagy” magyarországi „neveket” állítottak színpadra: a Csinibabák, Dred és Doris, valamint DJ Szatmári és Szakos Andi szórakoztatták a közönséget.
Nem volt kis költségvetésű a községnap, és mivel pályázati kiírás nem volt rá, helyi erőforrásokat használtak a szervezésre. A polgármester úgy látja, érdemes volt megtenni, annál is inkább, mert „Kibéd csak egyszer húszéves”.
Fotó: Borbély Zoltán Boráda