Falukutató tábor Mezőmadarason

A múlt héten húsz magyarországi, Sopronban tanuló egyetemista vett részt Mezőmadarason falukutató táborban. A tábor célja az volt, hogy az anyaországiak megismerkedjenek az erdélyi magyarság kultúrájával és mindennapjaival, ezen belül pedig az erdélyi nemesség jelenlegi státusával és szerepvállalásával. A csoport munkáját dr. Kulcsár László, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára, Varga Norbert doktorandusz és Dolhai István, a budapesti Kultúrkúria igazgatója vezette. A kutatást a helybeli Pro Ruris Egyesület együttműködésével bonyolították.

A múlt héten húsz magyarországi, Sopronban tanuló egyetemista vett részt Mezőmadarason falukutató táborban. A tábor célja az volt, hogy az anyaországiak megismerkedjenek az erdélyi magyarság kultúrájával és mindennapjaival, ezen belül pedig az erdélyi nemesség jelenlegi státusával és szerepvállalásával. A csoport munkáját dr. Kulcsár László, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára, Varga Norbert doktorandusz és Dolhai István, a budapesti Kultúrkúria igazgatója vezette. A kutatást a helybeli Pro Ruris Egyesület együttműködésével bonyolították.

 – A hallgatók, mondhatnánk, házról házra járva felkeresik a családokat, ahol kérdőívet töltenek ki. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek a helybeliek a településhez kötődő nemességről, milyen emlékeik vannak róluk, milyen szerepet tulajdonítottak nekik, hogyan éltek együtt a falusiakkal, köthető-e társadalmi átalakulás a család nevéhez, léteztek-e, léteznek-e előítéletek a nemességgel kapcsolatban és hogy együttműködtek-e a falusi emberekkel, illetve segítették-e őket. Érdekes számunkra, hogy Mezőmadarason nagyon pozitívan emlékeznek vissza az itt élő nemesekre, gondolok itt főként gróf Bethlen Anikó családjára. Ebben a faluban pozitívumként élték meg a nemesség jelenlétét. Ezt a helyzetet nem változtatta meg a kommunista diktatúra sem, pedig erőteljes próbálkozás volt arra, hogy a népet ellenük hangolják. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a rendszerváltás után milyen szerepet vállal a nemesség a falu életében, hogyan tölti be azt a szerepét, amit a kommunizmus előtt felvállalt, hiszen régen élen jártak a közművelődés-szervezésben, a szociális gondok felvállalásában, az oktatás támogatásában, a könyvtáralapításban, ami az 1945 utáni üldöztetések sorozatával megszűnt. Most, hogy ismét felvillant a lehetőség a régi szerepkör betöltésére, vállalhatják-e, vállalják-e ezt a küldetést? Olyan társadalmi csoportról van szó, mely esetében a név, a hírnév kötelez, hiszen a jó hírnév örökké tartó gazdagságot jelent. Nem csak anyagi természetű támogatásra gondolok itt, hiszen a személyes kiállás is adhat egyfajta erősítést – mondta dr. Kulcsár László professzor.

A kutatócsoport tagjai – a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának hallgatói –, az Életfa Kárpát-medence Összefogás – elmondták, hogy a falubeliek készségesen fogadták őket, szívesen válaszoltak kérdéseikre, egyik család a másikat ajánlva igazította útba őket és messzemenően elismerően szóltak az itteni arisztokrata családokról.

A kutatás eredményeiről, az elszármazott nemességgel készült interjúkból kötetet jelentetnek meg.