2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély


Az elkövetkezendőkben Balavásártól Szovátáig kalauzoljuk el az érdeklődőket a Küküllőmenti-dombvidéken és a Sóvidék észak-nyugati sarkába. 
A környék földrajzi, talajtani szerkezete a mai napig is meghatározza az ott lakók életét, hiszen az alacsonyabb dombok mindig is alkalmasak voltak a teraszos mezőgazdasági kultúrák művelésére, a szőlőtermesztésre. A folyó mentén levő üledékes talaj kiválóan alkalmas a gabonatermesztésre, ugyanakkor valamikor sűrű erdő is borította az 1000 méter magasságot megközelítő oldalakat, így az állattenyésztés is jó jövedelemforrást jelentett. S bár Sóváradon római castrum állt, a települések nagy része a középkortól ismert, fejlődésüket befolyásolta a Sóvidéket a Nyárádmentével összekötő kereskedelmi út. A vidék látnivalóit elsősorban azoknak ajánljuk, akik hétvégén gépkocsival vagy kerékpárral akár egy napra is kiruccannának a települések valamelyikére, belekóstolni a vidék kulturális, népművészeti örökségébe, és természetesen megízlelnék a jó borokat, amelyekből az Alsó-Kis-Küküllő mentén is van bőven, de erről a következő barangolóban szólunk bővebben. Először Balavásárra, Gyulakutára, Székelyvéckére és Erdőszentgyörgyre, valamint a környező falvakba, látogatunk a környékbeli helyeket mutatjuk be olvasóinknak. 
 
Balavásár – Egrestő, Fületelke, Nagykend, Szénaverős, Szentdemeter
A községközpont jelentős forgalmi csomópont volt és az is maradt a Maros és a Kis-Küküllő vízválasztó dombja alatt. 1325-ben említik először hivatalos okiratokban Balauasar néven. A kiskendi uradalomhoz tartozó birtokokat a Szalók nemzetségbeli Baládfiak kapták, akik földművelésre idegen lakosokat telepítettek a birtokra. A reformátusok 1798-ban építenek templomot, amelyet földcsuszamlás miatt lebontanak, majd 1970-ben – más helyen – Kós Károly tervei alapján újjáépítik. 1851-ben a balavásári szüreten tartott megbeszélésen árulás következtében letartóztatják a Makk-féle összeesküvés résztvevőit, akiket 1854. március 10-én Marosvásárhelyen a Postaréten kivégeztek. 
Nemcsak a vásártartásáról, hanem borairól is évszázadok óta ismert település, ahol magyarok, románok, szászok és cigányok éltek békességben. A hozzá tartozó falvak szász templomait egy külön lapszámban ismertetjük. 
 
Gyulakuta – Bordos, Csöb, Havadtő, Kelementelke, Rava
Gyulakutát először az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik. A Várhegyen állt egykor Gyula vezér vára, ahol őskori leleteket, nem messze ettől római tégladarabokat találtak. A jelenlegi református templomot a 14. században építették, mennyezetét 1625-ben Egerházi János festette. Itt nyugszik Lázár György, Barcsay Ákos fejedelem volt helytartója, akit kivégeztek. 
 
Kelementelke 
Úgy tartják, hogy egy Botos Kelemen nevű egyén telke volt, innen a település neve. Az 1567-es pápai tizedjegyzék 18 kapuval jelöli, de arról is tudomásunk van, hogy a gyepűben 1666-ban már önálló református egyházközségük volt. Református temploma 1792-ben épült neobarokk stílusban, katolikus kápolnáját a báró Szentkereszty család építtette a 18. században. Orbán Balázs barangolásai idején a falu két nagyobb épületét: a Henter-kúriát (1919-ben lebontották) és a Simén udvarházat még megcsodálhatta. Az utóbbi, amelyet a főútról letérve a templom utcájában látogathatunk meg, ma reneszánszát éli. Falán tábla emlékeztet arra, hogy egykor a Simén család udvarházában Petőfi és Jókai is vendégeskedett. Petőfi itt ebédelt 1849. július 30-án Székelykeresztúr felé utaztában. A legenda szerint a lánglelkű poéta élete legutolsó napjának egy részét a kúria udvarán álló öreg eperfa alatt töltötte. Jókai Mór a kúria berendezését is leírta. A sokáig bizonytalan sorsú épületet a Petry család vásárolta meg és alakítja át vendégfogadóvá. A kúria alatt látogatható borpince van. A Borház 2004-ben nyílt meg, Balogh Gyula helybéli gazdálkodó és Péterfi Sándor borász vállalkozása. Egyszerre 25-30 személynek is szervezhetnek borkóstolót. 
 
Székelyvécke – Magyarzsákod, Székelyszállás
Gyulakutáról Szováta irányába, az egykori hőerőmű mögötti megyei út vezet Székelyvéckére, ami ma igazi székelyföldi élő skanzen lett. A települést először 1319-ben Weichkefew néven említik. A hatá-rában az Őrhegyen egykor vár állt. A Tatárvár nevű magaslaton volt a középkori Hogya falu. Érdemes betekinteni a római katolikus templomba, ami 1790 és 1792 között épült egy korábbi templom helyére. Közigazgatási „különlegessége”, hogy 1918 előtt Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. A település bejáratánál óriási székely kapu áll, a faluban tizenhat 18. és 19. századi régi parasztház tekinthető meg, amelyeket Fekete Pál szobrász, polgármester felújíttatott. Ezek egy része ún. kulcsos házakként várja a turistákat. Az egyik, 1893-ban épült házban falumúzeum van. 2014-ben avatták fel a falu központjában levő domboldalon a Székely Kálváriát, amely Jézus szenvedéseit örökíti meg 14 stációval, székely kapukkal és domborművekkel. A 15. stációtól az út a feltámadás kápolnájához vezet, ahonnan csodálatos a kilátás a környékbeli völgyekre. Érdemes egy hétvégét eltölteni a faluban. A közeli erdőben igen sok a gomba. Kerékpárral Küküllősárdig, onnan pedig Héjjasfalváig is el lehet jutni, Zsákodról pedig Pipén keresztül Szásznádasig. Mindkét irányba egy-egy vízválasztón kell átkarikázni, a magaslatokról pedig gyönyörű a kilátás az erdélyi dombvidékre. 
 
Erdőszentgyörgy – Bözöd, Bözödújfalu, Lóc
Erdőszentgyörgy 
Maros megye legkisebb lélekszámú és egyik legfiatalabb városa, egykor járási székhely volt. Bronz- és vaskori leletek igazolják, hogy a történelem előtti időkben lakott volt. A római korban itt vezetett el a só útja. Első írásos említése csak 1333-ból való. A település lakói és a földterületek a középkorban a Kornis, majd a Rhédey család birtokai voltak. A 18. században a Teleki és Zeyk családoknak is volt tulajdonuk a környéken. A település legrégebbi épülete a gótikus stílusban a 13–14. század fordulóján épült mai református (hajdan katolikus) templom. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. 1760-ban a templomot átépítették. Kriptáját 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család nyugvóhelye is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária királynőnek az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is. 
A település legimpozánsabb épülete a központban álló Rhédey-kastély. A Zeyk család 16. századból ismert udvarháza is megvan, de ez utóbbi kevésbé ismert, mint a központban levő kastély. A Rhédey-kastély elődjét 1663-ban építették bástyákkal erősített falakkal. A bástyákból jelenleg egy maradt fenn. A régi kastély tulajdonosa a Kornis család volt, 1647-ben a Rhédey grófokhoz került. A kisrédei gróf Rhédey család az Aba nemzetségből ered. Az erdélyi ág I. Rhédey Jánostól származik, aki 1639-ben cserélte el testvérével, I. Rhédey Istvánnal magyarországi jószágait, és telepedett le Erdélyben. Ő kapta Bethlen Gábortól Erdőszentgyörgyöt birtokul. A ma is látható kastély újjáépítését 1809-ben fejezték be. Az épületet egykor francia kert vette körül. Az utolsó fákat 1950-ben vágták ki. Az épület sokszor cserélt gazdát, jelenleg Országos Turisztikai Tájékoztató Központ működik falai között, ugyanakkor az önkormányzat tervei szerint a felső szinten Rhédey Klaudia-emlékmúzeumot, míg a pincében a Kárpát-medence borait bemutató pincészetet rendeznének be. A kastélyudvarban 2012-ben Rhédey Klaudiának mellszobrot állítottak. 
 
Bözöd
A vízisportokat és a horgászatot kedvelőknek valóságos paradicsoma lett a Küsmöd-patakának torkolatától 1,5 km-re az 1975–1990 közötti években megépült víztározó, amelyet elsősorban árvízvédelmi céllal létesítettek. A tó elárasztotta Bözödújfalut. Az egykori települést először 1566-ban említik a krónikák. Érdekessége, hogy a 17. századtól az erdélyi szombatosok egyik fő helye volt. 1868-ban zömük zsidó hitre tért. Középkori templomának híressége a bözödújfalusi Madonna volt. Helyébe 1740-ben fatemplomot, majd 1784-ben kőtemplomot emeltek. A vízzel elárasztott falu templomainak csak a romjai láthatóak. Sükösd Árpád egykori lakos kezdeményezésére, 1995-ben egy emlékfalat emeltek, majd ez kiegészült egy szimbolikus kopjafa településsel, amelyen az egykori háztulajdonosok utca szerinti nevei kerültek. 180 ház került a víz alá. A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és a Sükösd-féle emlékmű közelébe helyezték át. Minden év augusztusának első szombatján a falu egykori lakói falutalálkozót tartanak. 
Az egykori Bözödújfalutól alig 10 km-re van Kőrispatak, ahol különleges szalmakalap-múzeumot rendeztek be, ezt érdemes meglátogatni. 
Még egy igen érdekes hely hívja fel magára a figyelmet Bözödről Gagy – Székelykeresztúr irányába haladva: a falutól alig 200 méterre, az út és a patak jobb oldalán az Asztagos nevű dűlőben különleges – egyforma kerek – halmokat találunk. 
Ezeket a képződményeket Orbán Balázs halomsírokként említi a Székelyföld leírásában. 2009-ben és 2011-ben régészeti légifelvételek készültek róluk. Az archeológiai feltárás azonban kiderítette, hogy nem ember által létrehozott dombokról van szó, valószínűleg a földtörténeti korban az altalajban felhalmozódott földgáz alakította ki. Ehhez hasonló „gázdombot” tucatjával lehet látni a Mezőségen. 
 
Ajánló: Akik részletesebben szeretnének információkat a vidékről, azoknak ajánljuk a Kis-Küküllő – Balavásár – Sóvárad Egyesület által 2015-ben megjelentetett Barangolások a Kis-Küküllő mentén című turistakalauzt, illetve az egyesület által működtetett http://www.turism-sangeorgiudepadure.ro honlapot, ahol a fotókkal gazdagon illusztrált könyv anyagán kívül nagyon sok és részletes adat található öt nyelven a térség látnivalóiról, templomairól, a népszokásokról, a szórakozási és a szálláslehetőségekről, a hasznos elérhetőségekről, a szabadidős programokról, mindenről, amit tudni érdemes a tájegységről. A honlapon és a kötetben is a GPS-koordinátákat is lejegyezték, így az ajánlott idegenforgalmi látványosságok a világ bármely sarkáról könnyen megtalálhatók. A szálláslehetőségekről és a környékbeli gazdasági életről az érdeklődő körképet kaphat a kistérségi társulás által kiadott nyomtatott és online tájékoztatóban, a http://www.leadertarnavamica.ro honlapon. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató