2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Körtvélyfáján honos régi női népviseletet a gyűjtött anyagból korábbi összeállításainkban az 1940-es évek végéig mutattuk be. 

Lányok és fiúk a Bokréta tánccsoportból (Szász Péter felvétele)


A Körtvélyfáján honos régi női népviseletet a gyűjtött anyagból korábbi összeállításainkban az 1940-es évek végéig mutattuk be. Mi történt a régi ruhákkal, lájbisfersinggel, ingekkel, kötényekkel? Kitört a második világháború, amely alatt az 1940-44 közötti években a lányok itt is megvarratták piros-fehér anyagból a pártás ún. „magyar ruhát”, s utána a háborús nélkülözésekben a lakosság minden meglévő anyagot felhasznált, átalakított az újabb divat szellemében. Így a fersingek anyagából rakott szövetszoknya lett a fiataloknak, blúzokkal, réklikkel. A rakott vagy holokkal varrt szövetszoknya legtöbbször egyszínű volt (mint a lájbisfersing szoknyája), s korosztályuk szerinti színekben viselték a nők, a világosabbat a fiatalok, a barnától a feketéig az idősek. Kartonblúzokat, ünneplőnek selymet viseltek, többféle gallérral, szabott ujjakkal, s ezek már tarka anyagból is készültek. Szárközépig érő hosszúságú maradt a szoknya, de a kötény viselése teljesen megszűnt. Hidegben kötött szvettert,  télen már készen vásárolt üzleti télikabátot hordtak.
A teljes kivetkőzés a viseletből az 1970-es évektől történt, az ingázással polgári ruhát kezdtek hordani. De ne felejtsük el, a fiatalok ingáztak, az idősek pedig sokáig megőrizték a régi viseletet, s a fejkendő hordása szinte napjainkig tartott. 
A régi menyasszonyi ruha a népviseleti darabok fehér selyemből való megvarratását jelentette: blúzt, fehér fersinget, fehér kötényt vettek fel, s kölcsönkért fehér fátylat tettek a fejükre. Adatközlőim nem emlékeznek arra, hogy a konfirmálók népviseletet vettek volna fel, polgári fehér ruha volt még a mai öregeken is hajdanában. 
Véleményem szerint a körtvélyfáji régi lájbisfersinges népviselet, azaz a helyi székely ruha annyira ünnepélyes, méltóságteljes viselet volt, akárcsak a szomszédos Sárpatakon és Sáromberkén, hogy ünneplőnek érdemes lenne  megvarratni ma is konfirmálásra, iskolai ünnepélyekre, a falunapokra, s vallásos ünnepeken templomba járni. A falu értékes viseletét meg kellene menteni, s feléleszteni. Jó úton halad az iskolai tánccsoport ilyen szempontból, mert a 2007-ben indult, majd újraindult Bokréta együttes nagycsoportjának (VI.,VII. osztályosok) ruháit régi fényképek alapján megpróbálták a régi viselethez közelíteni. A lányok már ebben táncolnak, csupán a szabás, a virágmintás, színes fersingek még átigazításra várnak, hogy a körtvélyfáji népviseletet jobban megközelítsék, s a fiúk öltözete még nem készült el, de az igyekezet példaértékű. Ez a koreográfus Szász Péter kezdeményezése, s feleségének, Magdolna tanárnőnek a hagyomány visszaállítására vonatkozó igyekezetét is mutatja. 
Körtvélyfáján komolyan gondolkozni lehetne állandó faluház, múzeum létrehozásán, ahol a viseletet is bemutatnák.
Adatközlők Körtvélyfájáról: Szász Attila 62 éves lelkész-esperes, felesége Szászné Pintilia Annamária 53 éves, Demeter Krisztina 92 éves, Demeter József 72 éves, Demeterné Papp Mária 69 éves, Pappné Szabó Edda 72 éves, Demeterné Szabó Anna 55 éves, Molnárné Gagyi Anna 93 éves, Bíróné Gagyi Piroska 60 éves, Szász Péter 40 éves koreográfus, Szászné Szabó Magdolna 36 éves tanárnő.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató